A hegymászás nehézségei, a férfiak merevedése és a viking harcosok elszántsága?!

Eléggé őrültnek hangzik elsőre ezeknek a fenti dolgoknak az összehozása, és mi köze van ezeknek az evolúciós orvosláshoz?

 Minden év májusában a világsajtó hírei között ott találjuk a merész és bátor hegymászókat, akik igyekeznek segítséggel vagy  azok nélkül, meghódítani Földünk legmagasabb csúcsait a Himalájában. Az ott élő sherpák hathatós közreműködése nélkül nehezebb feladat lenne ez. Legendák szólnak ezekről a hegyi népekről, mekkora súlyokat cipelnek, milyen magasra jutnak oxigén nélkül akár mezítláb. Valójában hogyan viselkedik, milyen módon oldja meg az emberi szervezet a nagy magassággal járó csökkent oxigénszintet. Kisiskolás korunkban már megtanultuk, hogy szervezettünk minden sejtjének oxigénre van szüksége, és ezt a vérünk szállítja a megfelelő helyekre, vérereken, kapillárisokon keresztül. Rinconada városa 5100m-en fekszik ahol a levegőben 50%-kal kevesebb oxigén van, mint tengerszinten, az Everesten a harmada csak. Amint csökken az oxigénszint a szívverésünk és a vérnyomásunk is nőni kezd, ezzel próbálja meg testünk kompenzálni, hogy egy egy belégzéssel kevesebb oxigén jut a szervezetünkbe. A nyomás annyira megnövekedhet, hogy esetenként a folyadék átjuthat az agyba és vagy a tüdőbe, ahol ödémát, egy életveszélyes állapotot okozhat. Ha elég lassan megyünk felfelé, adaptálódunk az alacsony oxigénszinthez, a testünk extra, plusz hemoglobinokat termel, amelyek így több oxigént tudnak szállítani, a szívverés és légzésritmus visszaáll a normálisra és irány a csúcs. Ez szépnek hangzik, de…nem biztos, hogy így van mindenkinél. Komoly rizikótényező ugyanis az, hogy ebben az esetben a megnővekedett hemoglobin szint miatt besűrűl a vér, ami eltömítheti a vénákat, a kapillárisokat és megnő az esélye a strokenak és a trombózisnak is, ezek mind rontják az esélyét annak, hogy valaki nagy magasságba másszon, vagy éljen. Mégis több olyan népcsoportot is ismerünk, akik 3000-5000m magasságban élnek Földünkön. A tibetiek vérében a hemoglobin mennyisége alacsony, ők valószínűleg más módon, más adaptációval válaszoltak a lecsökkent oxigénszinttel járó élettani kihívásokra. Az Andokban élő embereknek a hegymászókhoz hasonlóan magas hemoglobin szintet mutat a vérük, sokan szenvednek is magas vérnyomástól, fáradékonyságtól. Az említett népek más és más módon kezelik az alacsony, hipoxiás állapotot, ami nagyon sok betegségnél, mint kísérő jelenség lép fel, légzési és keringési zavart okozva. Mindezek után, ha megtudjuk, hogy pontosan hogyan tudják a magashegyi népek a magasságból adódó problémáikat megoldani, az talán segítet a nyugati orvoslásnak is. Az intenzív osztályon az oxigén használat mindennapos,rutin eljárásnak tűnik, míg a tibetiek alacsonyabb oxigénszinten is nagyon jól elvannak.

 

Az egyik lehetséges válasz egy egyszerű, de fontos molekula lehet, ami a tibetiek vérében szokatlanul magas koncentrációban fordul elő, ez pedig a nitrogén monoxid. Ez okozza a vérerek kitágulását, megengedve ezzel, hogy nagyobb mennyiség jusson belőle a testünkbe adott idő alatt. A testünkbe, ha vérre van szükség, ez a pici kis molekula a főnök, a gyomrodba, ha eszel és a tápanyagokat el kell szállítani, az arcod, ha szenvedélytől ég, és a természetesen a nemi szerveknél is elengedhetetlen. A molekula hatására a péniszben a simaizomzat még inkább elernyed, ezzel teret engedve még több vér jut a szervbe. Egy idő után vérerek megtöltődnek folyadékkal, ami a közeli vénákat összenyomja, nem engedi kifelé folyni a vért a péniszből. A nyomás egyre nő, amit további struktúrák is segítenek megtartani. A belső nyomás vetekszik a nagy óriáskígyók szorításának erejével. A folytatást a felnőttek fantáziájára bízom. Még annyit, hogy a kék gyógyszer, a Viagra is a fenti molekula hatásmechanizmushoz kötődik.

A vikingek?

Már tudjuk, hogy amikor testünk alacsony oxigénszintet érzékel, akkor megnő a hemoglobin termelése, sűrűbb lesz a vérünk. Ez pedig azonos testünknek egy másik fenyegetésre adott válaszára, mégpedig a vérveszteségre. Ha valamilyen oknál fogva elkezdünk vérezni, akkor az emberi szervezetben kvázi hipoxiás állapot jön létre, elkezdünk hemoglobint termelni, és ezzel sűrítjük vérünket, nem engedjük azt elfolyni. Ez mikor és miért alakult így? A középkorban eléggé gyakoriak voltak a harcok, ahol az a nép, vagy csoport, amelyik a fenti tulajdonságokkal rendelkezett biztosan továbbadta ezt az utódainak. Talán a vikingek ennek köszönhették sikeres hódításaikat.

Irodalom: New Scientist 2013,June 15
Barbara Natterson-Horowitz and Kathryn Bowers: Zoobiquity
Sharon Moalem:Survival of the sickest