Álommérnökség, eszközök

 

Egy kicsit más módszer alapján az emberek elméjét arra tanítják, hogy ébren, tudatos állapotukban párosítsanak egy bizonyos érzékszervi ingert, például szagot egy tanulási feladattal, majd ugyanezt az érzékszervi jelet használják a feladat emlékeinek aktiválására a harmadik alvási szakaszban. Ez a technika, amelyet célzott memória-reaktivációnak (TMR) neveznek, úgy tűnik, hogy a hippocampus, az agy memória szempontjából fontos régiójának aktiválásával működik. Azáltal, hogy felidézi azt, ami úgy néz ki, mint egy emlék spontán újraaktiválódása az agykéregben, befolyásolja, hogy a hippokampusz mit játszik le alvás közben – és így fokozza az tanulási feladatot. Klasszikus pavlovi reflex kialakítása embereknél.

 Tanulmányok kimutatták, hogy a TMR fokozhatja az idegen szókincs tanulását és javíthatja a teljesítményt egy vizuospatiális feladatokban, térbeli elrendezést jelent az utóbbi.

 Még az rejtett társadalmi előítéletek kezelésében is segíthet, amint azt az illinois-i Northwestern Egyetem kutatói megállapították, amikor szokatlan hangokat párosítottak a faji vagy nemi előítéletek tudattalan működésének és ezek bizonyos aspektusaival, majd ezeket a hangokat lassú hullámú alvás közben játszották le.

Sophie Schwartz, a svájci Genfi Egyetem munkatársa és kollégái nemrégiben 36 embert vizsgáltak, akik rendszeresen tapasztalnak rémálmokat. Mindannyian azzal töltötték az kísérleti idejüket, hogy elalvás előtt el kellett képzelniük  rossz álmaik jobb befejezését, de a csoport fele 10 másodpercenként egy zongoraakkord hangjának is ki volt téve, miközben ezt tették. Éjszaka mindenki fejpántot viselt, amely elektródákat tartalmazott, hogy figyelemmel kísérjék agyi aktivitásukat. Amikor regisztrálták, hogy beléptek a REM-alvásba, 10 másodpercenként ugyanazt a zongoraakkordot játszották le, amíg a REM-periódus véget nem ért. Két hét elteltével mindkét csoportnak kevesebb rémálma volt, de a zongoraakkordok csoportnak lényegesen kevesebb volt, mint a másik csoportnak. Három hónappal később ez az előny még mindig jelen  volt.

Bár a sok tanulmányban használt berendezések nem igazán alkalmasak otthoni használatra, új eszközök jelennek meg a piacon elérhető bárki számára, amelyek  számos álombeavatkozáshoz hasznosak lehetnek. Guillermo Bernal egy Fascia nevű rendszert fejleszt:  egy alvó maszkból áll, amely összegyűjti az alvási szakasz adatait, valamint egy összekapcsolt csomópontból, amely hangszórókkal, lámpákkal és porlasztóval van felszerelve, amely különféle illatokat képes kibocsátani.

A rendszer harmadik eleme valós időben gyűjti és elemzi az alvó ember jeleit. A csapat reméli, hogy a Fascia segít az embereknek gyorsabban elaludni, valamint javítja az általános alvásminőséget és fokozza a memória konszolidációját.

Szintén az MIT-n Abhinandan Jain dolgozik a Somnia nevű rendszeren. Elektromosan stimulálja a belső fül vestibularis rendszerét, amely jelzi az agynak a fej helyzetét. Elméletileg a vestibularis stimuláció mozgásérzetet adhat az álmodóknak, kic
sit úgy, ahogy a játékosok a virtuális valóságot használják a mozgás illúziójának megszerzésére. Ezért könnyen  használható arra, hogy valakit alvásra "ringasson", javítva az alvás minőségét és javítva a memóriát. Ez a Somnia jelenlegi fókusza.

 

Az ember testhőmérsékletét megváltoztató technológia hamarosan utat találhat az álommérnöki eszközökbe is. Néhány VR headset már tartalmaz apró termoelektromos elemeket, amelyek hőmérséklet-érzéseket váltanak ki. Ezeket fel lehet használni egy személy melegítésére, segítve őket elaludni, majd lehűteni őket a mély alvás fokozása érdekében.

A VR néha haptikus eszközöket is alkalmaz az érintésérzetek megadására, amelyeket az MIT kutatói az álmok befolyásolására használtak. Például egy kísérleti teszt megállapította, hogy egy elektromos, izomstimuláló eszköz aktiválása a vádlin REM alvás közben arra késztette az embereket, hogy álmukban végtagalapú érzésekről számoljanak be, például futásról.

Eközben Haar Horowitz kifejleszti saját éjszaka viselhető eszközét, a Dormio-t, valamint a célzott álominkubációnak nevezett beavatkozási módszert. A Dormio egy kesztyűszerű eszköz, amely érzékelőkkel van felszerelve, amelyek figyelik viselőjének pulzusát és izomtónusát, hogy észleljék, mikor lépett az alvás első szakaszába. Ezen a ponton okostelefonhoz vagy számítógéphez való csatlakozáson keresztül elindítja a hangfelvétel lejátszását. Öt perccel később egy második hangjelzés ébreszti fel az alvót, akit megkérnek, hogy mondja el, mi jár a fejében, majd hagyja, hogy visszaessen az első szakaszba. Ez a folyamat újra és újra megismételhető.

Az eszközzel végzett, 2020-ban közzétett kezdeti kutatások feltárták, hogy a "fa" szó hangutasításai megbízhatóan vezettek az első szakaszú álmokhoz, amelyek fákkal kapcsolatosak voltak. 2023-ban Haar Horowitz, Bob Stickgold a Harvard Egyetemen és kollégáik egy randomizált, kontrollált vizsgálatról számoltak be, amely tovább ennél ment. Amellett, hogy fával kapcsolatos álmokat váltott ki (az egyik résztvevő emlékezett például arra, hogy régi fából készült karjai voltak), a technika a kreatív gondolkodást is javította. 45 perc célzott álominkubáció után az emberek jobban teljesítettek a fák témájához kapcsolódó kreativitási teszteken, mint azok, akik külön felszólítás nélkül aludtak, vagy azok, akik ébren maradtak, vagy a fákra gondoltak, vagy egyszerűen csak a saját gondolataikra figyeltek. A pszichológusok régóta keresnek megbízható módszereket a mindennapi kreativitás fokozására, és a kutatók izgatottan várják a Dormio potenciálját erre.

 

Mindazonáltal az a gondolat, hogy kölcsönhatásba léphetünk egy alvásban lévő ember agyával, hogy befolyásolhatjuk azt, hogy miről álmodik és mit tanul közben, ettől néhányan idegesnek érzik magukat a területen, nem minden indok nélkül.

2018-ban egy kínai kutatócsoport arról számolt be, hogy amikor a kísérletben résztvevőknek többször is lejátszották egy ismerős snack, például az M&M's nevét a nappali szunyókálás második szakaszában, pozitívabb érzésekkel  ébredtek ezzel a snackkel kapcsolatban,  mint másokkal, amelyeket nem neveztek meg. Ez a hatás nem fordult elő azoknál az embereknél, akiknek ébren játszották a snack neveket. A reklám beveszi az utolsó bástyát is és megtámad minket már álmainkban is.

Néhány évvel később a Molson Coors Beverage Company online reklámkampánya azt állította, hogy egy speciálisan tervezett videó nézőit rá lehet venni arra, hogy álmodjanak a Coors sörről. Ez oda vezetett, hogy egy 40 álomkutatóból álló csoport, 2021-ben online levelet tett közzé, amelyben az álommanipuláció kereskedelmi alkalmazásainak szabályozására szólított fel.

Időközben más kutatók közelebbről megvizsgálták ezt az utat. 2023-ban Moran Cerf a Northwestern Egyetemen publikált egy tanulmányt "Dream Marketing: A method for marketing communication during sleep and dreams" címmel. Ebben azt írta: "A módszer lehetővé teszi a marketingkutatók és a gyakorlók számára, hogy behatoljanak az alvó agyba, és hozzáférjenek az álmodó gondolataihoz azzal a céllal, hogy befolyásolják a későbbi ébrenléti viselkedést."

Az óvatosságra intő nyilvános levél megemlítette annak lehetőségét is, hogy aljas ügynökök más személy álmait célozzák meg, például szexuális vonzalom érzésének keltése vagy politikai beállítottság befolyásolása céljából. Arra a kérdésre, hogy pontosan hogyan befolyásolhatja a vonzalmat, Stickgold rámutat annak lehetőségére, hogy egy akaratlan tulajdonos telefonjára telepített alkalmazás újra és újra beállíthatja a "szexi Bob" kifejezést, miután megbizonyosodott arról, hogy a tulajdonos elaludt. Még ijesztőbb, ha azt mondja, hogy 'szavazz Orbánra' .

Egy másik, egyesek által felvetett aggodalom az, hogy az álmainkba való beavatkozás megzavarhatja az alvást kísérő normális előnyös folyamatokat, például a tanulást és a tisztítási folyamatokat, a felejtés normális menetét.. Amikor az alvási órák felhasználásáról van szó, sok ígéretes módszer létezik, de ezek nem terjedtek el, mert sem a tudósok, sem a nyilvánosság nem hajlandó kockáztatni az alvásukat, az utolsó kis várukat, ahová még vissza húzódhatnak a mindennapoktól.

A területen nincs egyetértés, többen úgy vélik,  hogy az álmodó állapot feletti ellenőrzés mértéke jelenleg túl kicsi ahhoz, hogy aggódjunk a normális folyamatok megzavarása miatt. Valóban, az aggodalmak ellenére az álommérnöki munka jövője izgalmasnak ígérkezik.

 

Álommérnökség, megérkezettünk

 

 

Hatalmas lépésekkel haladunk a Christopher Nolan Eredetben bemutatott és nyilvánvalóan végletekig elvitt filmjében megjelenített helyzetig. Az álmainkat külső körülmények, emberek tudatosan képesek lehetnek befolyásolni. Hűha. Ezek az "álommérnökök" hangokat, szagokat, tapintást, sőt testi mozgásokat használnak az emberek álmainak tartalmának befolyásolására. Ennek során érdekes előnyöket értek el, az alvás minőségének és hangulatának javításától a tanulás és a kreativitás fokozásáig. Ezek a pozitívumok, de sajnos ott lebeg ezek mögött a lehetősége annak, hogy nem csak erre használhatóak, hanem mindennapi döntéseink befolyásolására is.

A módszerek ma már olyan szinten működnek, hogy speciális eszközöket árulnak, fejlesztenek egyes cégek, amelyeket manapság már bárki használhat a saját otthonában, sőt a legtöbb eszköz már álomindukcióra is alkalmas, azaz az alváshiányban szenvedőkön segíthet. Az álomtervezés sok elmét összekapcsolhat, megnyithat, egyeseket akár meg is gyógyíthat, és segíthet felfedni önmagunkat, az éjszakai életünket. Érdekes, hogy a mai napig sokkal több tudásunk gyűlt össze távoli galaxisok, naprendszerek vagy éppen a bennünket felépítő anyagi részecskék tulajdonságairól, mint a mindenkit érintő, az egyik legnagyobb rejtélyünknek, az alvásnak, azon belül pedig az álmodás funkciójának felfedéséről.

Az álommmérnökség, az álmaink megtervezése nem azonos az évtizedek óta felfedezett lucid dreaminggel, amit tudatos álmodásnak fordíthatunk, ahol néhány ember tudatában lehet, hogy éppen álmodik, és az ott történő cselekvéseket képes lehet irányítani. Sok gyakorlással ezt majdnem bárki elsajátíthatja, akár fel is használhatja saját kreatív ötletforrás alapanyagául is.

Az ősi vágyunk, hogy valahogy hozzáférjünk egy tudatos énünk alatti vagy éppen feletti énünkhöz  több száz éve foglalkoztatja az embereket, ahogy a filmben is láthattuk megpróbáljuk úgy befolyásolni másokat, hogy azok nincsenek ennek a befolyásolási célunknak tudatában. Mi az amit ma elmondhatunk az álmodásról, amit pár éve még nem tudtunk?

Nem régi felismerésünk, hogy az álmodás az alvásunk mind a négy szakaszában jelen vannak, és mind tartalmukban, mind funkciójukban eltérnek egymástól. Az első, az ébrenléttől az alvásba történő lépésben egy laza, rugalmas mikroálmok jelenek meg, nagyon rövidek és gyakran valós történéseken alapulnak, a közel múltbeli tapasztalatokra építenek. Egy ajtó kopogtatás, vagy egy könyv becsukódása.

A második szakaszban a tények rögzítése, a tapasztalatokból való tanulásnak lehet szerepe, míg a harmadik szakasz az emlékeink újjá szerveződésének időbeli helye. Erről gondolták sokáig, hogy itt nem történik álom cselekmény, most azonban ez megdőlni látszik, rövid, prózai álmocskák ezek, például, hogy kekszet eszel. A negyedik szakasz előszobája ez, mintegy előkészítheti azt, ahol igazán álmodunk. A keksz evéséből hirtelen egy komplex akciódús történetben találjuk magunkat, ahol a keksz és annak elfogyasztása a világ legfontosabb cselekménye lehet.

Az álmok befolyásolásával kapcsolatos korai munkák célzott beavatkozásokat végeztek közvetlenül az alvás előtt. Gondolj erre, koncentrálj arra.

Egy tanulmányban, amikor a diákokat arra kérték, hogy elalvás előtt 15 percig gondolkodjanak egy személyes problémájukon, körülbelül a diákok fele számolt be arról, hogy az álmuk kapcsolódott a problémájukhoz, és többségük úgy gondolta, hogy álma megoldást is tartalmazta. A rémálmok modern kezelése, az úgynevezett képi próbaterápia csavart ezen a megközelítésen: az embereknek azt tanácsolják, hogy minden este 5-10 percet töltsenek azzal, hogy elalvás előtt egy visszatérő rémálom pozitív fináléját vizualizálják – és a tanulmányok azt mutatják, hogy ez segíthet, átírhatja a befejezést.

 

Az álommérnökök a fenti négy álmodó szakaszból választanak és  ebben a  bizonyos szakaszaiban célozzák meg az álmokat. Az egyik megközelítés az illatokat használja, Proust után szabadon, amelyeket olyan kutatások ihlettek, amelyek kimutatták, hogy amikor kellemes szagok áramlanak az emberek felett a REM-alvás során, ébredéskor boldogabb álmokról számolnak be. Ne feledkezzünk meg a moziélmények új típusáról, ahol úgy keltenek bizonyos érzelmeket, hogy film közben jól meghatározott illatfelhővel permetezik be a termet.

 Ugyanígy a kellemetlen szagok is táplálhatják a kellemetlen álmokat. Úgy gondolják, hogy ez bizonyos szagok által kiváltott pozitív vagy negatív érzelmek eredményeként történik.

 Egy tanulmány dohányosok egy csoportját, akik le akartak szokni, együtt, egyidőben a rothadt tojás szagának és   a cigaretta szagának tették ki a második álmodási szakaszba lépő résztvevőket . A  következő héten átlagosan 30 százalékkal kevesebb cigarettát szívtak el. Egy másik csoport, amelyhez viszonyítottak, és amely ébren ugyanannak a szagkombinációnak volt kitéve, ugyanannyi cigarettát szívott el, mint korábban. Az illatokkal történő befolyásolás szerintem nagy jövő előtt áll, az illatok mélyen az agyunk ősi régióiba tanyázik, és az érzelmeinkre nagyon erős befolyásolással bírhat.

Nincs még vége, legközelebb eszközökről, más típusú befolyásolásokról fog szó esni.