Hatalmas lépésekkel haladunk a Christopher Nolan Eredetben bemutatott és nyilvánvalóan végletekig elvitt filmjében megjelenített helyzetig. Az álmainkat külső körülmények, emberek tudatosan képesek lehetnek befolyásolni. Hűha. Ezek az "álommérnökök" hangokat, szagokat, tapintást, sőt testi mozgásokat használnak az emberek álmainak tartalmának befolyásolására. Ennek során érdekes előnyöket értek el, az alvás minőségének és hangulatának javításától a tanulás és a kreativitás fokozásáig. Ezek a pozitívumok, de sajnos ott lebeg ezek mögött a lehetősége annak, hogy nem csak erre használhatóak, hanem mindennapi döntéseink befolyásolására is.
A módszerek ma
már olyan szinten működnek, hogy speciális eszközöket árulnak, fejlesztenek
egyes cégek, amelyeket manapság már bárki használhat a saját otthonában, sőt a
legtöbb eszköz már álomindukcióra is alkalmas, azaz az alváshiányban
szenvedőkön segíthet. Az álomtervezés sok elmét összekapcsolhat, megnyithat,
egyeseket akár meg is gyógyíthat, és segíthet felfedni önmagunkat, az éjszakai
életünket. Érdekes, hogy a mai napig sokkal több tudásunk gyűlt össze távoli
galaxisok, naprendszerek vagy éppen a bennünket felépítő anyagi részecskék
tulajdonságairól, mint a mindenkit érintő, az egyik legnagyobb rejtélyünknek,
az alvásnak, azon belül pedig az álmodás funkciójának felfedéséről.
Az
álommmérnökség, az álmaink megtervezése nem azonos az évtizedek óta felfedezett
lucid dreaminggel, amit tudatos álmodásnak fordíthatunk, ahol néhány ember tudatában
lehet, hogy éppen álmodik, és az ott történő cselekvéseket képes lehet
irányítani. Sok gyakorlással ezt majdnem bárki elsajátíthatja, akár fel is
használhatja saját kreatív ötletforrás alapanyagául is.
Az ősi
vágyunk, hogy valahogy hozzáférjünk egy tudatos énünk alatti vagy éppen feletti
énünkhöz több száz éve foglalkoztatja az
embereket, ahogy a filmben is láthattuk megpróbáljuk úgy befolyásolni másokat,
hogy azok nincsenek ennek a befolyásolási célunknak tudatában. Mi az amit ma
elmondhatunk az álmodásról, amit pár éve még nem tudtunk?
Nem régi felismerésünk,
hogy az álmodás az alvásunk mind a négy szakaszában jelen vannak, és mind
tartalmukban, mind funkciójukban eltérnek egymástól. Az első, az ébrenléttől az
alvásba történő lépésben egy laza, rugalmas mikroálmok jelenek meg, nagyon
rövidek és gyakran valós történéseken alapulnak, a közel múltbeli tapasztalatokra
építenek. Egy ajtó kopogtatás, vagy egy könyv becsukódása.
A második szakaszban
a tények rögzítése, a tapasztalatokból való tanulásnak lehet szerepe, míg a
harmadik szakasz az emlékeink újjá szerveződésének időbeli helye. Erről
gondolták sokáig, hogy itt nem történik álom cselekmény, most azonban ez
megdőlni látszik, rövid, prózai álmocskák ezek, például, hogy kekszet eszel. A
negyedik szakasz előszobája ez, mintegy előkészítheti azt, ahol igazán álmodunk.
A keksz evéséből hirtelen egy komplex akciódús történetben találjuk magunkat,
ahol a keksz és annak elfogyasztása a világ legfontosabb cselekménye lehet.
Az álmok
befolyásolásával kapcsolatos korai munkák célzott beavatkozásokat végeztek
közvetlenül az alvás előtt. Gondolj erre, koncentrálj arra.
Egy
tanulmányban, amikor a diákokat arra kérték, hogy elalvás előtt 15 percig
gondolkodjanak egy személyes problémájukon, körülbelül a diákok fele számolt be
arról, hogy az álmuk kapcsolódott a problémájukhoz, és többségük úgy gondolta,
hogy álma megoldást is tartalmazta. A rémálmok modern kezelése, az úgynevezett
képi próbaterápia csavart ezen a megközelítésen: az embereknek azt tanácsolják,
hogy minden este 5-10 percet töltsenek azzal, hogy elalvás előtt egy visszatérő
rémálom pozitív fináléját vizualizálják – és a tanulmányok azt mutatják, hogy
ez segíthet, átírhatja a befejezést.
Ugyanígy a kellemetlen szagok is táplálhatják
a kellemetlen álmokat. Úgy gondolják, hogy ez bizonyos szagok által kiváltott
pozitív vagy negatív érzelmek eredményeként történik.
Egy tanulmány dohányosok egy csoportját, akik
le akartak szokni, együtt, egyidőben a rothadt tojás szagának és a cigaretta
szagának tették ki a második álmodási szakaszba lépő résztvevőket . A következő
héten átlagosan 30 százalékkal kevesebb cigarettát szívtak el. Egy
másik csoport, amelyhez viszonyítottak, és amely ébren ugyanannak a
szagkombinációnak volt kitéve, ugyanannyi cigarettát szívott el, mint korábban.
Az illatokkal történő befolyásolás szerintem nagy jövő előtt áll, az illatok
mélyen az agyunk ősi régióiba tanyázik, és az érzelmeinkre nagyon erős
befolyásolással bírhat.
Nincs még
vége, legközelebb eszközökről, más típusú befolyásolásokról fog szó esni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése