A Mikrobiom Hatása az Emberi Viselkedésre és Egészségre

 

 

Időnként ha időm engedi újra előveszek egy egy témát, és megvizsgálom, hogy az eletelt időszakban hová jutott a tudomány. Leporolom magamat és a témát. Ma egy ilyen leporolás termékét osztom meg.

 

A mikrobiom, az emberi test belsejében élő több millió mikroorganizmus közössége, egyre növekvő figyelmet kap a tudományos közösség részéről. Ezek a kis élőlények, melyek között baktériumok, vírusok, gombák és egyéb mikrobák találhatók, kulcsszerepet játszanak az állatok  egészségének és a viselkedésnek szabályozásában. Ahogy a kutatók mélyebben belemerülnek a mikrobiom tanulmányozásába, új és meglepő felfedezésekre bukkannak, amelyek feltárják, hogy ezek a mikrobák hogyan befolyásolják a gazdaszervezetet.

 A felfedezések során kiderült, hogy az élet apró dolgai lehetnek a legnagyobb hatással ránk.

A kutatások szerint a mikrobiom nem csupán az emésztést befolyásolja, hanem szerepet játszik a viselkedés és az érzelmi állapot alakításában is. Gondoljunk bele mit jelenthet ez nagy általánosságban: lehetséges, hogy a reggeli rossz hangulatunkat nem csak a kávé hiánya okozza, hanem a bélbaktériumok napkezdési rutinja is, nehezen ébrednek, nem aludtak eleget, vagy másnaposak. Talán még a legjobb főnökünk is elismerné, hogy a belső mikrobiális csapatunk az igazi hangulatfelelős.

 

Johnson és Foster (2018) kutatásai kimutatták, hogy a mikrobiom jelentős hatást gyakorolhat az érzelmekre és a társas viselkedésre. Ezek a mikrobák neurotranszmittereket termelhetnek, amelyek befolyásolják a hangulatot és a szociális viselkedést, így szoros kapcsolatban állnak az agy működésével.

 Ha belegondolunk, talán a legújabb társasági sikerünk mögött a mikrobiomunk áll, amely titokban összejátszik az agyunkkal, hogy a legjobb formánkat hozzuk.

Egyes kutatók, mint például Sarkar és munkatársai (2020), úgy vélik, hogy a mikrobiom hozzájárulhat a társadalmi viselkedés evolúciójához, azáltal, hogy segíti a mikrobiális információ átadását a csoport tagjai között. Ez különösen érdekes lehet a közösségi média világában, ahol a „vírusos” tartalom fogalma új jelentést nyerhet – lehet, hogy a következő mémünket valójában a bélflóránk ihlette?

Az érzelemvilágunk és a mikrobiom közötti kapcsolat egy új megvilágításba helyezheti a jól ismert mondást, hogy „az vagy, amit megeszel”. Lehetséges, hogy a stresszkezelési technikáink finomhangolása érdekében először a bélflóránkat kellene megismernünk, hiszen ezek az apró organizmusok képesek lehetnek befolyásolni az érzelmi válaszainkat.

Foster és McVey Neufeld (2013) kutatásai azt mutatják, hogy a mikrobiom összetétele szoros kapcsolatban állhat a szorongás és a depresszió mértékével. Bizonyos probiotikumok fogyasztása például csökkentheti a stressz tüneteit, ami új irányt adhat a mentális egészség kezelésének.

Azonban, ahogy a mondás tartja, a nevetés a legjobb gyógyszer – és talán a bélbaktériumaink is így gondolják.

Egy másik érdekes vizsgálat szerint az emberek, akik joghurtot fogyasztanak, kevésbé hajlamosak a stresszre, és jobb hangulatúak lehetnek (Tillisch et al., 2013). Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a mikrobiom és az érzelmek közötti kapcsolat szorosabb, mint korábban gondoltuk, és talán a napi joghurtunk többet tehet értünk, mint eddig hittük. Nincs szükségünk buta vicces macskás videókra, elég egy joghurt löket a bélbaciknak és már vigyorgunk is. De milyen legyen, meggyes vagy sima?

A mikrobiom hatása az intellektuális képességekre egyre inkább előtérbe kerül, és úgy tűnik, hogy a bélbaktériumok befolyásolhatják a memóriánkat és a tanulási képességeinket is. Lehetséges, hogy az iskolai teljesítményünket nemcsak a genetika határozza meg, hanem azok az apró mikroorganizmusok is, amelyek a bélrendszerünkben élnek?

 

Gareau és munkatársai (2011) kutatásai szerint a bélflóra összetétele befolyásolhatja a kognitív funkciókat és a memóriát. Az egészséges bélflóra hozzájárulhat a jobb kognitív teljesítményhez és a magasabb IQ-hoz (Liang et al., 2022). Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a jövőben talán a „zseniális” ötleteinket nemcsak az elménknek, hanem a bélflóránknak is köszönhetjük.

A kutatók azt is vizsgálják, hogy a mikrobiom hogyan befolyásolhatja a kognitív funkciókat és a tanulási képességeket. Egyes tanulmányok, mint például Lu és munkatársai (2018), azt sejtetik, hogy a bélbaktériumok összetétele már korai életszakaszban hatással lehet az agy fejlődésére és a későbbi intellektuális teljesítményre.

 Ha legközelebb valaki „agytrösztöt” említ, csak gondolj bele, hogy a bélflórád lehet az igazi titkos fegyvered a tanulásban és a munkában.

A mikrobiom szerepe a szociális viselkedés kialakításában is kiemelkedő kutatási terület. Egyes vizsgálatok, amelyeket Vuong és munkatársai (2017) végeztek, arra utalnak, hogy a mikrobiom összetétele befolyásolhatja az egyének szociális viselkedését és kommunikációs készségeit.

Az emberek esetében is izgalmas lehetőségeket kínál a mikrobiom szociális viselkedésre gyakorolt hatásának vizsgálata. Lehetséges, hogy a bélflóra változásai hozzájárulhatnak az introvertált és extrovertált viselkedés kialakulásához, így új dimenziót nyitva meg a személyiségpszichológia terén. Tovább gondolva, lehetséges hogy egy buliban a sikerünk titka a bélflóránk összetételében rejlik. Talán egy nap olyan probiotikus étrendet követhetünk majd, amely segít felszabadítani a belső „partiarcunkat”, aki csak arra várt, hogy a megfelelő mikrobiális összetevő kibontakoztathassa.

A mikrobiom és az emberi viselkedés közötti kapcsolat kutatása ugyan még gyerekcipőben jár, de az eddigi eredmények már most izgalmas és talán humoros betekintést nyújtanak a mikrobák világába. Ezek a kutatások nemcsak az emberi egészség és viselkedés megértéséhez járulnak hozzá, hanem új perspektívákat is nyitnak a társadalmi kapcsolatok és az érzelmi jólét területén.

 

A jövőben további kutatásokra lesz szükség ahhoz, hogy mélyebben megértsük, hogyan manipulálhatják a mikrobiom lakói a gazdaszervezet viselkedését. Ahogy egyre több információhoz jutunk, talán eljön az idő, amikor a mikrobiom terápiák ugyanolyan természetesek lesznek, mint a napi vitaminok fogyasztása. Mindezek mellett, talán egy nap majd a bélflóránk összetételét is figyelembe vesszük, amikor társas eseményekre készülünk, hiszen ezek a mikrobák lehetnek a legjobb partnereink a társasági életben.

 

1. Johnson, K. V. A., & Foster, K. R. (2018). Why Does the Microbiome Affect Behaviour? *Nature Reviews Microbiology*, 16(10), 647–655. doi:10.1038/s41579-018-0014-3

2. Lyte, M. (2013). Microbial Endocrinology in the Microbiome-Gut-Brain Axis: How Bacterial Production and Utilization of Neurochemicals Influence Behavior. *PLoS Pathogens*, 9(11), e1003726. doi:10.1371/journal.ppat.1003726

3. Sarkar, A., et al. (2020). The Microbiome in Psychology and Cognitive Neuroscience. *Trends in Cognitive Sciences*, 24(8), 537–549. doi:10.1016/j.tics.2020.04.011

4. Vuong, H. E., et al. (2017). The Microbiome and Host Behavior. *Annual Review of Neuroscience*, 40, 21–49. doi:10.1146/annurev-neuro-072116-031347

5. Lu, J., et al. (2018). Effects of Intestinal Microbiota on Brain Development in Humanized Gnotobiotic Mice. *Scientific Reports*, 8(1), 5443. doi:10.1038/s41598-018-23692-w

6. Messaoudi, M., et al. (2011). Beneficial Psychological Effects of a Probiotic Formulation (Lactobacillus helveticus R0052 and Bifidobacterium longum R0175) in Healthy Human Volunteers. *Gut Microbes*, 2(4), 256-261. doi:10.4161/gmic.2.4.16108

7. Bailey, M. T., et al. (2011). Exposure to a Social Stressor Alters the Structure of the Intestinal Microbiota: Implications for Stressor-Induced Immunomodulation. *Brain, Behavior, and Immunity*, 25(3), 397-407. doi:10.1016/j.bbi.2010.10.023

8. Tillisch, K., et al. (2013). Consumption of Fermented Milk Product with Probiotic Modulates Brain Activity. *Gastroenterology*, 144(7), 1394-1401. doi:10.1053/j.gastro.2013.02.043

9. Foster, J. A., & McVey Neufeld, K. A. (2013). Gut–brain axis: How the Microbiome Influences Anxiety and Depression. *Trends in Neurosciences*, 36(5), 305-312. doi:10.1016/j.tins.2013.01.005

10. Steenbergen, L., et al. (2015). Probiotics and Prebiotic Fiber Improve Memory and Emotional Well-being in Healthy Volunteers: A Randomized, Double-blind, Placebo-controlled, Parallel Study. *Frontiers in Psychology*, 6, 1086. doi:10.3389/fpsyg.2015.01086

Elmerülni az élményben

 

Gyermekoromban sokszor elgondoltuk azt,  hogy milyen lenne beleugrani egy filmbe, jól megrázni a főhőst, vagy részt vennil egy epikus pisztolypárbajban a végén? Nos, úgy tűnik ami akkor az elménk utazása volt, az ma  a szórakozás jövője ahol a kanapén üldögélés és a képernyő bámulása már a múlté. Ez az elmerülő  szórakozás korszaka, ahol nem csak nézed az élményt, hanem meg is éled azt.

A Taylor Swift Hatás

Kezdjük az elköteleződés mesterével, Taylor Swifttel. Már több mint 15 éve nem csupán fülbemászó dallamokkal kényezteti a rajongóit. Dalait kincsvadászattá alakította, morzsákat hagyva az interneten, hogy a rajongói megtalálják azokat. A rajongói digitális nyomozókká váltak, akik dalszövegekből, közösségi média posztokból vagy éppen a köztéri falfestményekből is kirakják a rejtvényt! Egy alkalommal például egy pillangó falfestményt festettek Nashville-ben, amit a rajongók dekódoltak, mint egy titkos helyszínt, ahol Taylor fel fog bukkanni. Ez olyan, mintha Sherlock Holmes találkozna a popzenével, csak kalap nélkül.

Ez nem csupán egy rajongói klub; ez egy immerzív, részvételi élmény. Taylor Swift egy olyan univerzumot teremtett, ahol a rajongók nem csak nézők, hanem aktív résztvevők. Képzeld el, hogy ezt a koncepciót minden szórakozási formára alkalmaznánk. Hamarosan a kedvenc sorozataink vagy filmjeink titkos üzeneteit is dekódolhatnánk, és ezek alapján valódi küldetésekre indulhatnánk, amelyek elmosnák a fikció és a valóság közötti határokat. Hűha.

Képzeld el, hogy egy koncerten nem csak hallod a zenét, hanem érzed is. A technológiának köszönhetően most még mélyebbre merülhetünk ezekben az élményekben. Vegyük például az ABBA Voyage koncertet, ahol a zenekar digitális avatárjai, az úgynevezett "ABBAtars" lépnek fel élő zenészek mellett. Ez nem csupán egy nosztalgia koncert; ez egy technológiailag felvértezett utazás vissza a '70-es évekbe, ahol a rajongók egy privát táncfülkében tombolhatnak kedvükre. Ez a svéd banda, mint még soha, énekelve a klasszikusait, miközben a rajongók a modern technológiának köszönhetően újra át élhetik a múltat.

https://www.youtube.com/watch?v=iEikjzZO2N8

Művészet, Ami Körülvesz

A művészeti galériák sem maradnak ki a mókából. Már nem kell tisztes távolságból szemlélni a festményeket, miközben próbáljuk megérteni Van Gogh ecsetvonásainak mélyebb jelentését. Most már Van Gogh világában sétálhatsz, hála az olyan kiállításoknak, mint a "The Immersive Experience". Ezek az események a művész festményeit köréd vetítik, és teljes testélménnyé változtatják a művészet befogadását. Ez olyan, mint az "Éjszaka a múzeumban," csak dinoszaurusz csontvázak nélkül.

https://www.youtube.com/watch?v=dZkQSjZYsgc

És nem csak Van Gogh kapja meg ezt a kezelést. Olyan művészek, mint Gustav Klimt és Salvador Dalí, szintén kilépnek a vászonról, hogy a mi világunkba lépjenek be ezekben a többérzékszervi kiállításokban. Ez művészet egy kis kalanddal — csak vigyázz a megolvadt órákkal, és a vadállatokkal.

A színház is fejlődik. Yannick Trapman-O’Brien "Undersigned" című előadása egyetlen néző számára készül. Ez olyan, mint egy gyorsrandi egy pszichológiai thrillerrel, ahol a cselekmény teljesen a személyes válaszaidra épül.

A Jövő: Egy Haptikus Ruha

A videojátékok és a sport sem maradhatnak le. Képzeld el, hogy nem csak a pálya széléről nézel egy focimeccset, hanem a játékos szemszögéből — érezve az adrenalin, az izgalom, és talán még a fű ropogását is, mindezt egy haptikus ruhának köszönhetően. Olyan, mintha egy sportfilmben élnél, ahol te vagy a főszereplő. Vigyázz Beckham, jön a virtuális-te, és becsúszva talán…..

Élet a Történetben

Ahogy a technológia tovább fejlődik, úgy fejlődnek a szórakoztató élményeink is. A határ a valóságunk és a kitalált világok között egyre elmosódik, lehetőséget adva nekünk, hogy a szeretett történeteinkben éljünk. Ez az új szórakozási korszak nem csak az érzékeinket köti le, hanem a képzeletünket is magával ragadja, olyan világokat teremtve, ahol ideiglenesen elfelejthetjük a hétköznapi életünket, és valami fantasztikus részévé válhatunk.

Szóval legközelebb, amikor egy filmet nézve azon kapod magad, hogy be szeretnél ugrani a jelenetbe, emlékezz: már nem állsz messze attól, hogy megtehesd. Egy olyan korszakba lépünk, ahol nem csak nézünk; részt veszünk, interakcióba lépünk, és elmerülünk a pillanatban. Ez a szórakozás jövője, és csak most kezdődik. Innovátorok fel, hajrá.

Az Emberi Agy Rejtett Kincsei

 

Ha azt mondanám, hogy az agyunk tele van szunnyadó zsenialitással, talán nem lepődnél meg. De mi van, ha azt mondom, hogy ezek az alvó szépségek csak arra várnak, hogy a kultúra csókja felébressze őket, mit Csipkerózsikát a királyfi? A csók hatására az ősi agyi áramkörök új életre kelnek, hogy számoljanak, írjanak, és még sok minden másra képesek legyenek! . Ki tudja, milyen rejtett tehetségek és zsenialitások várnak felfedezésre odabent?

Nyelv és Matematika: Külön Utakon

Kezdjük azzal, hogy az agyunk különböző részeit aktiválja a nyelv és a matematika. Ez olyan, mintha az agyunknak lenne egy külön irodája a szavaknak és egy másik a számoknak. Képzeld el, hogy ezek az irodák egymás mellett vannak, és a munkatársak időnként átkiabálnak:

 "Hé, matek, kölcsönadnál egy kávéfőzőt?"

 Ez azért van, mert bár mindkettő fontos, nem ugyanazon a "frekvencián" működnek. Például, valaki lehet, hogy zseni a számokkal, de még mindig nem tudja megjegyezni, hogyan kell helyesen írni a "kocsonya" szót. És ne is beszéljünk arról, hogy a nyelvi részleg milyen nehézségekbe ütközik, amikor a matekosok megpróbálnak szóvicceket alkotni.

Mr. C-t, az az ember, aki elfelejtette, hogyan kell olvasni, de még mindig tudott számolni, mint egy profi. Ez a szegény ember egy nap felébredt, és rájött, hogy a betűk számára ugyanolyan idegenek, mint egy hétfő reggeli ébresztőóra hangja. Az agya mégis megőrizte azt a képességét, hogy számokkal dolgozzon.  Mr. C úgy élte életét, mintha minden nap egy kis kihívás lenne – például próbálja meg kiszámolni a bevásárlólistáját, anélkül, hogy elolvashatná azt! De ne aggódj, az élet tele van kihívásokkal, és Mr. C bebizonyította, hogy még a legváratlanabb helyzetek is lehetnek szórakoztatóak.

Az Agy Olvasási Területe

Az agyunknak van egy része, amelyet egyszerűen csak a "szavak olvasási területének" hívunk. Ez a terület különös módon a mindennapi tárgyakat felismerő területek között helyezkedik el. Gondolj csak bele: ez az a hely, ahol az agyunk azt mondja: "Ez egy arc, ez egy ház, és ó, itt van egy szó is!" És ha már itt tartunk, biztos vagyok benne, hogy ez a részleg néha összejön egy jó kis kávészünetre a matekos kollégákkal. Ez a terület felelős azért, hogy felismerjük a szavakat bármilyen méretben, betűtípussal vagy kézírással. Néha elgondolkodom, hogy ez az agyi részleg mennyire élvezheti a betűtípus-váltást egy hosszú dokumentumban – egy kis változatosság senkinek sem árt!

A Betűk és a Természet Kapcsolata

A betűk formáinak eredete nem csupán véletlen, hanem szoros kapcsolatban áll a természetben előforduló formákkal. Ez a felfedezés Mark Changizi és kutatótársainak köszönhető, akik azt találták, hogy a különböző írásrendszerekben használt betűk formái gyakran tükrözik a természetben található alakzatokat. 

 Az agyunk szeret ismerős dolgokkal dolgozni – például a hétvégi kirándulások során látott faágak formái könnyen visszaköszönhetnek egy szerelmes levélben!

Az emberi agy arra van optimalizálva, hogy gyorsan felismerje és értelmezze a körülötte lévő világot. Ez az evolúciós előny segítette elő a túlélést, hiszen a környezeti elemek – például az állatok, növények és tárgyak – gyors felismerése létfontosságú volt. Az írásrendszerek fejlődése során az emberek természetes formákat használtak, mert az agyunk számára ezek voltak a legkönnyebben feldolgozhatók. Ha belegondolsz, ez olyan, mintha az agyunk szeretné, hogy minden egy kis fejtörő legyen – de ne legyen túl nehéz, mert akkor már senki nem élvezné!

• L Alak: Ez a forma gyakori a természetben, például amikor két tárgy találkozik vagy átfedésbe kerül. Az "L" betű formája hasonlít arra, amikor két egyenes vonal találkozik, például egy asztal sarkánál. Nem csoda, hogy az "L" alakú vonalak ismerősek az agyunknak – elvégre a legtöbb ember szeret egy jó kis sarokban üldögélni!
• T Alak: A "T" betű formája is gyakori a természetben. Például egy fa törzse és ágainak csatlakozási pontjai gyakran alkotnak "T" alakú elrendezéseket. A természet szereti az egyszerű, de hatékony dizájnt – csakúgy, mint mi, amikor megpróbáljuk összeállítani az IKEA bútorokat.
• Y Alak: A "Y" betű egy másik példa, ahol a természetes formák inspirálták az írásrendszert. Gondoljunk csak a fa ágaira, amelyek "Y" alakban ágaznak el. Az ilyen elágazások nemcsak szép látványt nyújtanak, hanem remek példát is adnak arra, hogyan működik a természetes "kettéágazás".

A Formák Topológiája

A topológia az alakzatok lényegi formáit írja le, függetlenül a mérettől, szögtől vagy orientációtól. Az írásrendszerekben található betűk topológiai szempontból azonosak lehetnek bizonyos természetben előforduló formákkal, függetlenül attól, hogy hogyan néznek ki a papíron. Például egy "L" betű topológiailag hasonló a görög "Γ" betűhöz, mert mindkettő két vonal találkozási pontját reprezentálja. Ez a kis trükk az agyunk részéről biztosítja, hogy bármilyen nyelven is írjunk, az agyunk mindig készen áll arra, hogy felismerje a formákat.

Changizi kutatásai szerint az írásrendszerekben gyakran használt formák univerzálisan előfordulnak a természetben. A gyakori formák, mint az "L" és "T", gyakoriak az írásban is, mert ezek a természetes formák az emberi látórendszer számára könnyen feldolgozhatók. Ezért is van az, hogy amikor egy új nyelvet tanulunk, az írás jelei nem teljesen idegenek számunkra. Az agyunk egyszerűen annyira zseniális, hogy észreveszi a természet visszatérő mintáit, és beépíti őket az írásba, mintha csak egy régi barátot köszöntene.

Ez a felfedezés azt mutatja, hogy az emberi írás nem csak kulturális termék, hanem mélyen gyökerezik biológiánkban, nem csak az édes íz szeretete, vagy a kígyók iránti undorodás, félelem. 

Kultúránkat nem tekinthetjük pusztán az emberi agyunk vívmányának, mélyen legbelül a természetet, az ismerős formákat képezi le.