Időnként ha időm
engedi újra előveszek egy egy témát, és megvizsgálom, hogy az eletelt
időszakban hová jutott a tudomány. Leporolom magamat és a témát. Ma egy ilyen
leporolás termékét osztom meg.
A mikrobiom, az
emberi test belsejében élő több millió mikroorganizmus közössége, egyre növekvő
figyelmet kap a tudományos közösség részéről. Ezek a kis élőlények, melyek
között baktériumok, vírusok, gombák és egyéb mikrobák találhatók, kulcsszerepet
játszanak az állatok egészségének és a
viselkedésnek szabályozásában. Ahogy a kutatók mélyebben belemerülnek a
mikrobiom tanulmányozásába, új és meglepő felfedezésekre bukkannak, amelyek
feltárják, hogy ezek a mikrobák hogyan befolyásolják a gazdaszervezetet.
A felfedezések során kiderült, hogy az élet
apró dolgai lehetnek a legnagyobb hatással ránk.
A kutatások
szerint a mikrobiom nem csupán az emésztést befolyásolja, hanem szerepet
játszik a viselkedés és az érzelmi állapot alakításában is. Gondoljunk bele mit
jelenthet ez nagy általánosságban: lehetséges, hogy a reggeli rossz
hangulatunkat nem csak a kávé hiánya okozza, hanem a bélbaktériumok napkezdési
rutinja is, nehezen ébrednek, nem aludtak eleget, vagy másnaposak. Talán még a
legjobb főnökünk is elismerné, hogy a belső mikrobiális csapatunk az igazi
hangulatfelelős.
Johnson és
Foster (2018) kutatásai kimutatták, hogy a mikrobiom jelentős hatást
gyakorolhat az érzelmekre és a társas viselkedésre. Ezek a mikrobák
neurotranszmittereket termelhetnek, amelyek befolyásolják a hangulatot és a
szociális viselkedést, így szoros kapcsolatban állnak az agy működésével.
Ha belegondolunk, talán a legújabb társasági
sikerünk mögött a mikrobiomunk áll, amely titokban összejátszik az agyunkkal,
hogy a legjobb formánkat hozzuk.
Egyes kutatók,
mint például Sarkar és munkatársai (2020), úgy vélik, hogy a mikrobiom
hozzájárulhat a társadalmi viselkedés evolúciójához, azáltal, hogy segíti a
mikrobiális információ átadását a csoport tagjai között. Ez különösen érdekes
lehet a közösségi média világában, ahol a „vírusos” tartalom fogalma új
jelentést nyerhet – lehet, hogy a következő mémünket valójában a bélflóránk
ihlette?
Az
érzelemvilágunk és a mikrobiom közötti kapcsolat egy új megvilágításba
helyezheti a jól ismert mondást, hogy „az vagy, amit megeszel”. Lehetséges,
hogy a stresszkezelési technikáink finomhangolása érdekében először a
bélflóránkat kellene megismernünk, hiszen ezek az apró organizmusok képesek
lehetnek befolyásolni az érzelmi válaszainkat.
Foster és McVey
Neufeld (2013) kutatásai azt mutatják, hogy a mikrobiom összetétele szoros
kapcsolatban állhat a szorongás és a depresszió mértékével. Bizonyos
probiotikumok fogyasztása például csökkentheti a stressz tüneteit, ami új
irányt adhat a mentális egészség kezelésének.
Azonban, ahogy a
mondás tartja, a nevetés a legjobb gyógyszer – és talán a bélbaktériumaink is
így gondolják.
Egy másik
érdekes vizsgálat szerint az emberek, akik joghurtot fogyasztanak, kevésbé
hajlamosak a stresszre, és jobb hangulatúak lehetnek (Tillisch et al., 2013).
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a mikrobiom és az érzelmek közötti
kapcsolat szorosabb, mint korábban gondoltuk, és talán a napi joghurtunk többet
tehet értünk, mint eddig hittük. Nincs szükségünk buta vicces macskás videókra,
elég egy joghurt löket a bélbaciknak és már vigyorgunk is. De milyen legyen,
meggyes vagy sima?
A mikrobiom
hatása az intellektuális képességekre egyre inkább előtérbe kerül, és úgy
tűnik, hogy a bélbaktériumok befolyásolhatják a memóriánkat és a tanulási
képességeinket is. Lehetséges, hogy az iskolai teljesítményünket nemcsak a
genetika határozza meg, hanem azok az apró mikroorganizmusok is, amelyek a
bélrendszerünkben élnek?
Gareau és
munkatársai (2011) kutatásai szerint a bélflóra összetétele befolyásolhatja a
kognitív funkciókat és a memóriát. Az egészséges bélflóra hozzájárulhat a jobb
kognitív teljesítményhez és a magasabb IQ-hoz (Liang et al., 2022). Ezek az
eredmények azt sugallják, hogy a jövőben talán a „zseniális” ötleteinket
nemcsak az elménknek, hanem a bélflóránknak is köszönhetjük.
A kutatók azt is
vizsgálják, hogy a mikrobiom hogyan befolyásolhatja a kognitív funkciókat és a
tanulási képességeket. Egyes tanulmányok, mint például Lu és munkatársai
(2018), azt sejtetik, hogy a bélbaktériumok összetétele már korai
életszakaszban hatással lehet az agy fejlődésére és a későbbi intellektuális
teljesítményre.
Ha legközelebb valaki „agytrösztöt” említ,
csak gondolj bele, hogy a bélflórád lehet az igazi titkos fegyvered a
tanulásban és a munkában.
A mikrobiom
szerepe a szociális viselkedés kialakításában is kiemelkedő kutatási terület.
Egyes vizsgálatok, amelyeket Vuong és munkatársai (2017) végeztek, arra
utalnak, hogy a mikrobiom összetétele befolyásolhatja az egyének szociális
viselkedését és kommunikációs készségeit.
Az emberek
esetében is izgalmas lehetőségeket kínál a mikrobiom szociális viselkedésre
gyakorolt hatásának vizsgálata. Lehetséges, hogy a bélflóra változásai
hozzájárulhatnak az introvertált és extrovertált viselkedés kialakulásához, így
új dimenziót nyitva meg a személyiségpszichológia terén. Tovább gondolva, lehetséges
hogy egy buliban a sikerünk titka a bélflóránk összetételében rejlik. Talán egy
nap olyan probiotikus étrendet követhetünk majd, amely segít felszabadítani a
belső „partiarcunkat”, aki csak arra várt, hogy a megfelelő mikrobiális
összetevő kibontakoztathassa.
A mikrobiom és
az emberi viselkedés közötti kapcsolat kutatása ugyan még gyerekcipőben jár, de
az eddigi eredmények már most izgalmas és talán humoros betekintést nyújtanak a
mikrobák világába. Ezek a kutatások nemcsak az emberi egészség és viselkedés
megértéséhez járulnak hozzá, hanem új perspektívákat is nyitnak a társadalmi
kapcsolatok és az érzelmi jólét területén.
A jövőben
további kutatásokra lesz szükség ahhoz, hogy mélyebben megértsük, hogyan
manipulálhatják a mikrobiom lakói a gazdaszervezet viselkedését. Ahogy egyre
több információhoz jutunk, talán eljön az idő, amikor a mikrobiom terápiák
ugyanolyan természetesek lesznek, mint a napi vitaminok fogyasztása. Mindezek
mellett, talán egy nap majd a bélflóránk összetételét is figyelembe vesszük,
amikor társas eseményekre készülünk, hiszen ezek a mikrobák lehetnek a legjobb
partnereink a társasági életben.
1. Johnson, K.
V. A., & Foster, K. R. (2018). Why Does the Microbiome Affect Behaviour?
*Nature Reviews Microbiology*, 16(10), 647–655. doi:10.1038/s41579-018-0014-3
2. Lyte, M.
(2013). Microbial Endocrinology in the Microbiome-Gut-Brain Axis: How Bacterial
Production and Utilization of Neurochemicals Influence Behavior. *PLoS
Pathogens*, 9(11), e1003726. doi:10.1371/journal.ppat.1003726
3. Sarkar, A.,
et al. (2020). The Microbiome in Psychology and Cognitive Neuroscience. *Trends
in Cognitive Sciences*, 24(8), 537–549. doi:10.1016/j.tics.2020.04.011
4. Vuong, H. E.,
et al. (2017). The Microbiome and Host Behavior. *Annual Review of
Neuroscience*, 40, 21–49. doi:10.1146/annurev-neuro-072116-031347
5. Lu, J., et
al. (2018). Effects of Intestinal Microbiota on Brain Development in Humanized
Gnotobiotic Mice. *Scientific Reports*, 8(1), 5443.
doi:10.1038/s41598-018-23692-w
6. Messaoudi,
M., et al. (2011). Beneficial Psychological Effects of a Probiotic Formulation
(Lactobacillus helveticus R0052 and Bifidobacterium longum R0175) in Healthy
Human Volunteers. *Gut Microbes*, 2(4), 256-261. doi:10.4161/gmic.2.4.16108
7. Bailey, M.
T., et al. (2011). Exposure to a Social Stressor Alters the Structure of the
Intestinal Microbiota: Implications for Stressor-Induced Immunomodulation.
*Brain, Behavior, and Immunity*, 25(3), 397-407. doi:10.1016/j.bbi.2010.10.023
8. Tillisch, K.,
et al. (2013). Consumption of Fermented Milk Product with Probiotic Modulates
Brain Activity. *Gastroenterology*, 144(7), 1394-1401.
doi:10.1053/j.gastro.2013.02.043
9. Foster, J.
A., & McVey Neufeld, K. A. (2013). Gut–brain axis: How the Microbiome
Influences Anxiety and Depression. *Trends in Neurosciences*, 36(5), 305-312.
doi:10.1016/j.tins.2013.01.005
10. Steenbergen,
L., et al. (2015). Probiotics and Prebiotic Fiber Improve Memory and Emotional
Well-being in Healthy Volunteers: A Randomized, Double-blind,
Placebo-controlled, Parallel Study. *Frontiers in Psychology*, 6, 1086.
doi:10.3389/fpsyg.2015.01086
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése