A csecsemők élete és az evolúció: éjszakai sírás

A kisgyermekek 20%-a 3 éves koráig éjszakánként felébred és sírással jelzi a szülőknek, hogy éhes, fáradt vagy egyéb disz

komfort érzése van. 3 éves életkor után hirtelen mintha sohasem létezett volna ez a viselkedés, eltűnik a család életéből a jelenség. Semmiféle kapcsolatot nem találtak az életük későbbi szakaszában a síró és a nem síró gyermekek felnőttkori tulajdonságaikkal, viselkedésükkel. Nem betegség, idegi probléma előrejelzői az éjszakai ébredések. A gyermekorvosok ajánlása szerint a gyermeknek minél inkább meg kellene tanulnia, hogy az egész éjszakát aludja át megszakítás nélkül a saját kis ágyában, míg az antropológusok, evolúciós biológusok abszurdumnak tartják ezt, hiszen a természeti népeknél az együttalvás nagyon fontos túlélési értékkel bír, sőt az éjszakai etetés, szoptatás is része az anya ovulációs ciklusának, éjszakai szoptatás elnyomja az anya ciklusát, nem lehet terhes. Nagyon jó oka van ennek, hiszen egy gyermek első időszakában az anya energiáinak nagyon nagy részét annak ellátására fordítja, 10 km-es túrázás energiafelhasználásával egyenlő mértékű a napi energia-befektetés csak a szoptatásba, nem csoda hogy a szoptató anyukák nagyon hamar visszafogynak a terhesség előtti súlyukra. Ha időközben újra várandós lenne, az a jelenlegi kis, szoptatás alatti gyermekének a túlélését veszélyeztetné. A környezetben található erőforrások szűkössége miatt, a harmadik világ országaiban még mindig magas, 16-20%-os az első gyermek halandósága, éhezés, fertőzés miatt, ha túl korán, egy éven belül jön a második csemete. Amint ez a második gyermek csak az első gyermek kétéves korában jelenik meg, a fenti halandóság már csak 4%-ra csökken. A !Kung népesség körében a 2 éves periódust 4 évre növelve, a gyermekek halálozási aránya 70%-ról 10%-ra csökken. Nyilvánvalóan az anya-gyermek kapcsolatban egy kis aszimmetria, konfliktus lép fel emiatt. Az anya minél több gyermeket szeretne felnevelni, és az energiát eszerint beosztani, míg az újszülött nagyobb szeletet szeretne kapni az energiákból, ezért igyekszik az anyát befolyásolni, azokkal az eszközökkel, amelyek a rendelkezésére állnak. A túlélése szempontjából meghatározó, hogy a következő gyermek ne érkezzen túl korán, mert ez az ő életét veszélyeztetheti. Az anyának is természetesen fontos, hogy felnevelje a gyermekeit egészségesen, és az is fontos, hogy a gyermekek közötti időszak minél rövidebb legyen, hogy a lehetőségei szerinti maximális mennyiségű utóda legyen. Ezeket a faktorokat a jelenlegi orvosi, kulturális szempontok átírhatják, de az alapvető ösztönök dolgoznak a modern emberekben továbbra is. A kisgyermek célja a következő gyermek minél későbbi eljövetele, ennek elérésére többféle eszköz áll rendelkezésére, egész napos foglakoztatás fárasztja az anyát, éjszakai többszöri szoptatás kérése mind mind segíti őt ebben. A kialakuló helyzetben úgy tűnik, hogy a még fejletlen kis gyermek önző módon és egyoldalúan képes befolyásolni az anya további reprodukciós feladatait. Az anyatermészet nem hagyja magát, válaszlépésként feltételezhető, hogy az anya az anyatejjel képes az éjszakai felébredéseket irányítani, megváltoztatni, hogy a saját érdekei is érvényesüljenek. Az anyatej egyik fő összetevője a kazein fehérje, ami viszonylag gyorsan eljut a gyermek emésztőrendszerébe, és belőle egy kis béta kazomorfin nevezetű anyag szabadul fel és jut be a gyermek agyába, ahol az előzetes kísérleti adatok szerint ez altató, nyugtató hatással csökkenti a gyermek aktivitásszintjét.

A kettő ellentétes folyamat eredményeként valószínűleg beáll egy optimális értékre a gyermekek közötti időintervallum és remélhetőleg az egyéb faktorokkal ez a maximálisan elégedett anya gyermek kapcsolatot eredményezhet. Az, hogy a mai korban ez az éjszakai felébredések zavarják az anyát, az apát, ennek az oka az, hogy a természeti jelenségek nem tudják jól követni az emberiség, a kultúrában bekövetkező olyan változásokat, amelyek az ember biológiájára is hatással vannak. Ez egy ősi jelenség, ami segíthette a gyermekek túlélését egy zordabb környezetben valahol a múltban, vagy a mostani természetközeli népeknél, de a mai modern embernél már nem jár előnnyel, a gyermek életét nem fenyegeti a közeli testvér esetleges megjelenése. De a természet ezt nem tudja, csak követi majd.

David Haig: Troubled sleep: Night waking , breastfedding and parent-offspring conflict Evolution, Medicine, and Public Health 2014, 32-39.

Nicholas G. Blurton Jones et al: A suggested adaptive value of toddler night waking:Delaying the birth of the next sibbling Ethology and Sociobiology 1987, 135-142.