Tesla, az elektromos autók, a füvek és kaktuszok és Csipkerózsika

 

Az elektromos autózás, az elektromos autó a jövő, kétségek nélkül a világunk letette a voksát mellette, de a jövő még nem dőlt el teljesen, győzzük kivárni, hogy 30 év múlva elektromos vagy hidrogén hajtja majd az autóinkat. 2004-ben alapították a Tesla Motorst a szilikon völgyben, egy olyan környezetben amikor még sokan azt gondolták nem túl jó ötlet, nincs, nem jött el még itt ennek az ideje. A befeketések ebben az iparágban nem kecsegetettek túl sok jóval, a fejlesztők, az innovátorok folyamatos pénzszűkében dolgoztak, a fejlesztések akadoztak, senki sem akart további pénzeket ölni ezekbe az elképzelésekbe, minden nagyobb autógyártó kivárt. 2008-ban megjelent az első Roadster 110.000 dollárért, drágán, de bizonyítva, hogy igenis meg lehet építeni ezeket az autókat, van piaci igény is rájuk, csak elhatározás kérdése.

Ezek az autók lítium-ionos akkumulátorokkal működtek, ahogy a laptopjaink is, sok laptop energiaforrását pakolták be egy autóba, és ezzel akár már 200 km-t is képes volt megtenni. Ezzel egy régi elfogadhatósági akadályt, vevői kifogást lépett át, ki lehetett menni vele egy autópályára és ott biztosan képes volt megtenni 100-150 km-t. Jól nézet ki, bár ezzel nyilvánvalóan lehet vitatkozni, de mindenesetre elérte a célját, az öko-gondolkodású gazdagoknak adott egy játékszert. George Clooney, Matt Damon, vagy például Larry Page ezek közé az emberek közé sorolta magát, mert büszkén feszítettek az új Teslájukkal. A marketing része a Teslának ezzel hosszú időre megoldódni látszott. A gazdagok viszonylag kicsi és válogatós piacnak felelnek meg, ebből nem lehet igazából megélni, a továbbiakban a kevésbé tehetős rétegek megcélzásával lehetséges az igazi áttörés a cég számára, meg is jelentek a következő típusok, jóval olcsóbban már. A többi autógyártó is beállt a sorba, megjelentek az első Nissanok, BMW-k ebben az újnak mondott kategóriában.

Valójában mennyire számít új elképzelésnek az elektromos autó?

 

A füvek hatalmas területeket fednek be a világ kontinensein keresztül Afrikán, megérkezve Dél-Amerika hatalmas, végtelen pampáira. Ahol nincs fa, ott általában fű van. Az elterjedtségre általában két mérőszámot használnak, egyszerűen a mennyiségüket, mennyire telítik be az élettereket, és a fajtájukat, a fajszámot. A telefonokhoz hasonlíthatjuk őket, a világ lakosságának nagyon nagy része már rendelkezik telefonnal, és a telefonok fajtái is számtalanok. A füvek ott lengedeznek mindenhol Földünkön, és közel 10.000 fajjal rendelkeznek, szerintem telefon fronton még nem közelítjük meg ezt a faj számot, de igyekszünk elérni ezt.. Régen minden jobb volt, régen jóval kevesebb telefon létezett és jóval kevesebb faj belőlük, ahogy a füvekből is. A dinoszauruszok megkövesedett bélmaradékaik rengeteg szilikátot tartalmaznak, amelyek valószínűleg az első füvekből származnak. A DNS vizsgálatok különféle fűfélékről és evolúciójukról kissé meglepő tényeket közölnek, régóta megjelentek a Földön a fűfélék, de az igazi elterjedésük csak a dinók kihalása után, közel 40 millió éve indult el. Ez azért is érdekes, mert a füvek igazi túlélők, rengeteg olyan egyedi innovációval rendelkeznek, amelyek segítik őket a száraz, kemény körülmények közötti túlélésre.

Na meg a legelő állatok érdes fogazata ellen. A növények nagy többségénél, ha letépünk belőlük egy darabkát, akkor bizony az ezután elpusztulhat, mivel a legtöbb növény esetében az a levél végeknél növekszik. Ez, ha ki vagyunk téve a legelésző bölénycsordáknak, akkor nem egy jó előjel az evolúciónkban. A füvek ezt a lényeges problémát egyszerűen oldották meg, a leveleik a föld közelében növekszenek, ezért, ha lerágják a végüknél, ők bizony nem pusztulnak el, ahogy a kiskert tulajdonosok érzékelhetik is a fűnyírások során. A vizet és a fontos építőanyagaikat is a föld közelében tárolják, hiszen a növekedéshez itt van szükségük ezekre, és ezzel a tárolási móddal egy másik környezeti tényező ellen is sikeresen védekeznek, ez pedig a szárazság. Kémiai védelemmel is próbálják távol tartani a legelészőket, ligninnel erősíti a szárukat, hasonlóan a fákhoz, és szilícium dioxidot is tartalmaznak, ez pedig a kvarc nevű ásvány, vagy a homok fő összetevője. Nehéz emészteni, karcol, és koptatja a fogakat, esetenként vesekövet okozhat a nagyobb testű állatoknál. Ezek az összetevők a vízvisszatartásban is segítik a fűféléket. Az úgynevezett C4 fotoszintézis egy további innovációs forrásuk a füveknek és elterjedtségüknek, a részletek kifejtése nélkül ez támogatja legjobban zord körülmények között, hogy a fotoszintézis során a CO2 és a keletkező oxigén ne zavarja egymás tevékenységét. Vizet és energiát spórol ezzel a rendszerrel a növény. Ilyen felszereltséggel csakis sikeres pályát futhatnak be a fűfélék. Ez azonban nem magától érthetődő, nem azonnali, szépen kikövezett út volt számukra. Valami még hiányzik a képletből, nem elegendő, hogy rengeteg jó ötleted van, összerakod azokat, ez még nem biztos, hogy eléri azt a sikert amire számítasz.

Visszatérve az elektromos autók jövőjére, illetve egy kicsit beszéljünk inkább a múltról. Az első ismert elektromos autót 1837-ben építette egy Robert Davidson nevezetű kémikus. A múlthoz hozzátartozik az, hogy a 19. század végén London utcáin egy „hummingbird” elnevezésű elektromos taxi volt divatban, rengeteg száguldozott az emberekkel keresztül kasul a városon. Párhuzamosan a ló vontatta szekerekkel, nem kis gondot okozva ezzel az akkori rendőrség számára. Közel 30.000 ilyen taxi vette birtokba a világ nagy városait, New York, Párizs, Berlin , London. Nem volt zaj, nem volt légszennyezés. A huszadik század az elektromosságé lesz. A szekér businesst zavarta az elektromos megoldás, ezért minden fórumon igyekeztek annak negatívumait hangsúlyozni, balesetek, meghibásodások formájában. A megjelenő olajmezők hihetetlen energia raktáraknak tűntek, és Henry Ford első benzines autója fele annyiba került, mint az elektromos párja, és ezzel az emberiség letette a voksát a benzines megoldás mellé. Az elektromos autók eltűntek a süllyesztőben, egészen mostanáig. Érdekes, hogy ami az első autók eltűnését okozta, az olaj és a benzin megjelenése, pontosan ezek miatt kerül újra az érdeklődés középpontjába az egyszer már elindult innováció, az elektromos autó.

Miért nem lett akkor igazából sikeres?

A füvek sem terjedtek el a világ minden szegletébe, évmilliókig vártak valamire. Ez a valami pedig a környezet, az éghajlat megváltozása.

Abban a időszakban, egy szárazabbá váló Földön, ebben a periódusban millió négyzetkilométer erdős területek egyre kevesebb vízhez jutottak, az erdőségek fái szép lassan kiszáradtak és a fűfélék készen álltak betölteni ezt a rést. A légkör szén dioxid szintje érdekes módon csökkent, ezt is kihasználta a C4 fotoszintézissel a fű, ő vígan elvolt kevés alapanyaggal. Az afrikai szavannák néhány szárazság tűrő fafélével teljesen füves pampává alakultak. A füvek, mint valami kis uzsorások az évmilliók során összegyűjtögettek rengeteg hasznos kis innovációt, és amikor eljött a megfelelő pillanat akkor teljes erőbedobással átvették a hatalmat. A pillanat pedig a környezetük megváltozása volt. Nem olyan távoli példa, de az Apple is hasonlóan járt el az iPhone esetében. Összepakolt minden elérhető funkciót, minden kis appot, és egy kis tervezéssel hihetetlen sikerre vitt egy telefont, egy mobileszközt. A környezet, a vevői igények ekkor alakultak úgy, hogy minden a helyére került és igazi siker lehetett belőle. 10 évvel korábban valószínűleg még kevesebb funkcióval kisebb sikert ért volna el.

A fűfélék mellett volt még egy növényféleség, ami felkészült erre a száraz időszakra, ezek pedig a kaktuszok. Ők is millió évekig vártak a lehetőségre, és amint megjelent akkor nem haboztak ők sem. A meleg, száraz időjárás miatt az élőlények igyekeznek minél több vizet visszatartani, ezért próbálnak egy gömbszerű alakot felvenni, ahol a felszínük a legkisebb, és így a párolgást igyekeznek minimálisra szorítani. A tüskék az emberi szőrzethez hasonlóan nem engedik a túlzott párologtatást, ezzel is tovább segítve a víz megtartását. A külső rétegük viaszos bevonattal bír, ez sem engedi a vizet könnyedén eltávozni, de a kedvenc innovációm a kaktuszok esetében az az, hogy azok éjszaka gyűjtik be a nappali életmódhoz szükséges szén-dioxidot. Ugyanis, ha a nappali hőségben nyitják ki a légzősejtjeiket, akkor a szén-dioxid felvétel közben rengeteg vizet veszítenének. Éjszaka felhalmozzák a szén dioxidot a testükben, nappal pedig a fény segítségével oxigénné alakítják, anélkül, hogy közben a sivatagban értékes vizet veszítenének.

Az elektromos autóval is hasonló a helyzet, mint a fenti növényekkel. Amikor először feltalálták, akkor megindult a termelés, de a körülmények még nem voltak megfelelőek, hogy elterjedjenek mindenhol. Megjelent egy olcsóbb vetélytárs és az teljesen kiszorította a elektromos autókat. Száz év múlva mostanában úgy tűnik, hogy visszatérünk hozzájuk és ténylegesen eljöhet az ő idejük. A Csipkerózsikák felébredtek a mély álmukból.

Az innovációs történelem rengeteg további példával szolgál a fenti jelenségre, ott van, létezik már megoldás egy problémára, de a körülmények eddig nem voltak megfelelőek arra, hogy kiteljesedjen. Ezek a könnyedén megtalálható példák, de vajon a szabadalmak vagy elfelejtett folyóirat cikkek mélyén mennyi értékes meglátás, ötlet vagy igazi áttörő innovációs lehetőség van elásva?

Hon Lik kínai gyógyszerész sok emberhez hasonlatosan napi 2-3 doboz cigarettát szívott el, miközben egészségiparban dolgozott, ginzeng tartalmú termékeket állított elő. Az apja, mint a gyárkémény füstölt egész álló nap és eredményesen kivégezte magát, tüdőrákban hunyt el. Hon okos fickó volt, törte a fejét, hogyan élvezhetné a nikotint a káros mellékhatások megjelenése, veszélye nélkül. 2000-es években járunk, nikotin rágógumi, különféle tapaszok már elérhetőek a piacon, de neki valami más kellett. Mi lenne, ha nikotinos oldatot párologtatna, és a keletkező nikotindús párát szippantaná fel, és lám megszületett a lítium aksis e-cigaretta. Nincs kátrány, nincs karcinogén behatás, csak a színtiszta élvezet. 2003-ban járunk. A betiltások és a viták sorozata következett, hol miért nem engedélyezett, mi a probléma vele. Summa summarum összeségében elmondható róla, angol tudósok szerint, hogy az utóbbi száz év legnagyobb előre lépése történhet az egészségügyben az e-cigivel. Micsoda ötlet, micsoda találmány.

Herbert A. Gilbert már 1965-ben szabadalmaztatta az e-cigit. Több mint fél évszázadot szunnyadt a szabadalmak között, mire most újra felfedezték, új reneszánszát éli. Most jött el az ideje.

Unalmasnak tűnhet a szabadalmak között bányászni, kutatni, de rengeteg kincs lehet még ott elrejtve, várakozva, hogy egyszer biztosan eljön az ő ideje is.