Álommérnökség, megérkezettünk

 

 

Hatalmas lépésekkel haladunk a Christopher Nolan Eredetben bemutatott és nyilvánvalóan végletekig elvitt filmjében megjelenített helyzetig. Az álmainkat külső körülmények, emberek tudatosan képesek lehetnek befolyásolni. Hűha. Ezek az "álommérnökök" hangokat, szagokat, tapintást, sőt testi mozgásokat használnak az emberek álmainak tartalmának befolyásolására. Ennek során érdekes előnyöket értek el, az alvás minőségének és hangulatának javításától a tanulás és a kreativitás fokozásáig. Ezek a pozitívumok, de sajnos ott lebeg ezek mögött a lehetősége annak, hogy nem csak erre használhatóak, hanem mindennapi döntéseink befolyásolására is.

A módszerek ma már olyan szinten működnek, hogy speciális eszközöket árulnak, fejlesztenek egyes cégek, amelyeket manapság már bárki használhat a saját otthonában, sőt a legtöbb eszköz már álomindukcióra is alkalmas, azaz az alváshiányban szenvedőkön segíthet. Az álomtervezés sok elmét összekapcsolhat, megnyithat, egyeseket akár meg is gyógyíthat, és segíthet felfedni önmagunkat, az éjszakai életünket. Érdekes, hogy a mai napig sokkal több tudásunk gyűlt össze távoli galaxisok, naprendszerek vagy éppen a bennünket felépítő anyagi részecskék tulajdonságairól, mint a mindenkit érintő, az egyik legnagyobb rejtélyünknek, az alvásnak, azon belül pedig az álmodás funkciójának felfedéséről.

Az álommmérnökség, az álmaink megtervezése nem azonos az évtizedek óta felfedezett lucid dreaminggel, amit tudatos álmodásnak fordíthatunk, ahol néhány ember tudatában lehet, hogy éppen álmodik, és az ott történő cselekvéseket képes lehet irányítani. Sok gyakorlással ezt majdnem bárki elsajátíthatja, akár fel is használhatja saját kreatív ötletforrás alapanyagául is.

Az ősi vágyunk, hogy valahogy hozzáférjünk egy tudatos énünk alatti vagy éppen feletti énünkhöz  több száz éve foglalkoztatja az embereket, ahogy a filmben is láthattuk megpróbáljuk úgy befolyásolni másokat, hogy azok nincsenek ennek a befolyásolási célunknak tudatában. Mi az amit ma elmondhatunk az álmodásról, amit pár éve még nem tudtunk?

Nem régi felismerésünk, hogy az álmodás az alvásunk mind a négy szakaszában jelen vannak, és mind tartalmukban, mind funkciójukban eltérnek egymástól. Az első, az ébrenléttől az alvásba történő lépésben egy laza, rugalmas mikroálmok jelenek meg, nagyon rövidek és gyakran valós történéseken alapulnak, a közel múltbeli tapasztalatokra építenek. Egy ajtó kopogtatás, vagy egy könyv becsukódása.

A második szakaszban a tények rögzítése, a tapasztalatokból való tanulásnak lehet szerepe, míg a harmadik szakasz az emlékeink újjá szerveződésének időbeli helye. Erről gondolták sokáig, hogy itt nem történik álom cselekmény, most azonban ez megdőlni látszik, rövid, prózai álmocskák ezek, például, hogy kekszet eszel. A negyedik szakasz előszobája ez, mintegy előkészítheti azt, ahol igazán álmodunk. A keksz evéséből hirtelen egy komplex akciódús történetben találjuk magunkat, ahol a keksz és annak elfogyasztása a világ legfontosabb cselekménye lehet.

Az álmok befolyásolásával kapcsolatos korai munkák célzott beavatkozásokat végeztek közvetlenül az alvás előtt. Gondolj erre, koncentrálj arra.

Egy tanulmányban, amikor a diákokat arra kérték, hogy elalvás előtt 15 percig gondolkodjanak egy személyes problémájukon, körülbelül a diákok fele számolt be arról, hogy az álmuk kapcsolódott a problémájukhoz, és többségük úgy gondolta, hogy álma megoldást is tartalmazta. A rémálmok modern kezelése, az úgynevezett képi próbaterápia csavart ezen a megközelítésen: az embereknek azt tanácsolják, hogy minden este 5-10 percet töltsenek azzal, hogy elalvás előtt egy visszatérő rémálom pozitív fináléját vizualizálják – és a tanulmányok azt mutatják, hogy ez segíthet, átírhatja a befejezést.

 

Az álommérnökök a fenti négy álmodó szakaszból választanak és  ebben a  bizonyos szakaszaiban célozzák meg az álmokat. Az egyik megközelítés az illatokat használja, Proust után szabadon, amelyeket olyan kutatások ihlettek, amelyek kimutatták, hogy amikor kellemes szagok áramlanak az emberek felett a REM-alvás során, ébredéskor boldogabb álmokról számolnak be. Ne feledkezzünk meg a moziélmények új típusáról, ahol úgy keltenek bizonyos érzelmeket, hogy film közben jól meghatározott illatfelhővel permetezik be a termet.

 Ugyanígy a kellemetlen szagok is táplálhatják a kellemetlen álmokat. Úgy gondolják, hogy ez bizonyos szagok által kiváltott pozitív vagy negatív érzelmek eredményeként történik.

 Egy tanulmány dohányosok egy csoportját, akik le akartak szokni, együtt, egyidőben a rothadt tojás szagának és   a cigaretta szagának tették ki a második álmodási szakaszba lépő résztvevőket . A  következő héten átlagosan 30 százalékkal kevesebb cigarettát szívtak el. Egy másik csoport, amelyhez viszonyítottak, és amely ébren ugyanannak a szagkombinációnak volt kitéve, ugyanannyi cigarettát szívott el, mint korábban. Az illatokkal történő befolyásolás szerintem nagy jövő előtt áll, az illatok mélyen az agyunk ősi régióiba tanyázik, és az érzelmeinkre nagyon erős befolyásolással bírhat.

Nincs még vége, legközelebb eszközökről, más típusú befolyásolásokról fog szó esni.

 

Tesla, az elektromos autók, a füvek és kaktuszok és Csipkerózsika

 

Az elektromos autózás, az elektromos autó a jövő, kétségek nélkül a világunk letette a voksát mellette, de a jövő még nem dőlt el teljesen, győzzük kivárni, hogy 30 év múlva elektromos vagy hidrogén hajtja majd az autóinkat. 2004-ben alapították a Tesla Motorst a szilikon völgyben, egy olyan környezetben amikor még sokan azt gondolták nem túl jó ötlet, nincs, nem jött el még itt ennek az ideje. A befeketések ebben az iparágban nem kecsegetettek túl sok jóval, a fejlesztők, az innovátorok folyamatos pénzszűkében dolgoztak, a fejlesztések akadoztak, senki sem akart további pénzeket ölni ezekbe az elképzelésekbe, minden nagyobb autógyártó kivárt. 2008-ban megjelent az első Roadster 110.000 dollárért, drágán, de bizonyítva, hogy igenis meg lehet építeni ezeket az autókat, van piaci igény is rájuk, csak elhatározás kérdése.

Ezek az autók lítium-ionos akkumulátorokkal működtek, ahogy a laptopjaink is, sok laptop energiaforrását pakolták be egy autóba, és ezzel akár már 200 km-t is képes volt megtenni. Ezzel egy régi elfogadhatósági akadályt, vevői kifogást lépett át, ki lehetett menni vele egy autópályára és ott biztosan képes volt megtenni 100-150 km-t. Jól nézet ki, bár ezzel nyilvánvalóan lehet vitatkozni, de mindenesetre elérte a célját, az öko-gondolkodású gazdagoknak adott egy játékszert. George Clooney, Matt Damon, vagy például Larry Page ezek közé az emberek közé sorolta magát, mert büszkén feszítettek az új Teslájukkal. A marketing része a Teslának ezzel hosszú időre megoldódni látszott. A gazdagok viszonylag kicsi és válogatós piacnak felelnek meg, ebből nem lehet igazából megélni, a továbbiakban a kevésbé tehetős rétegek megcélzásával lehetséges az igazi áttörés a cég számára, meg is jelentek a következő típusok, jóval olcsóbban már. A többi autógyártó is beállt a sorba, megjelentek az első Nissanok, BMW-k ebben az újnak mondott kategóriában.

Valójában mennyire számít új elképzelésnek az elektromos autó?

Trendek 2. A tudásunk gyarapodásának trendje, hatások

 

 A globális tudományos aktivitás 15 évenként megduplázódik,

száz évvel ezelőtt ez a szám pontosan 100 év volt. Ez különösen azért érdekes, mert a gondolkodásunk nem igazán tud lépést tartani azokkal a folyamatokkal, amelyek nem lineáris pályán mozognak, hanem inkább exponenciálisan. A mostani 15 év, a tudás egyre növekvő mennyiségével is aránytalanul rövid idő, gyakorlatilag elvégzel egy egyetemet, éppen, hogy elindulsz a munka rögös útjain, és pár éven belül már teljesen idejétmúlt a nagy energiákkal megszerzett egyetemi tudásod.

Alfred Marshall egy nagyon befolyásos és intelligens közgazdász, aki ha olvasott valami érdekeset a szakmájában, akkor azt azonnal lefordította, átalakította matematikai formulákba, mintegy koncepcionalizálta,  majd elgondolkodott a mögöttes algoritmuson, ami az elmélet mögött húzódott, és ezzel próbált utána a való világban eligazodni, ellenőrizni, hogy mennyire működőképes a kolléga elképzelése.

A Ziman szabály vagy törvény is hasonló, az éves növekedés 4%, ez a új tudásunk növekedési üteme, ami az innovációs jéghegyekben nyilvánul meg számunkra láthatóan. Olcsóbb termékek, szolgáltatások és ebből származik az átlagos 3%-os GDP növekmény.  

A digitális adatok amiket tárolunk, felhasználunk az bizony 3 évente megduplázódik, az üzleti élettel kapcsolatos adatok rövidebb idő alatt, 2 évente duplázódnak.

Ha a Ziman törvényét alkalmazzuk, tovább elemezzük, akkor 1980 óta 2025-2030-ra közel tízszeresére nő a kutatói tevékenység utáni tudásgyarapodás, 2080-ra az előző 2030-as érték tovább 10x-ével nő, azaz a kiindulási 1980-as érték már a százszorosánál fog tartani.

 Ha valaki 1980-ban születik, százévesen hihetetlen, százszoros fejlődést láthat, érezhet a tudományos életben, aminek nem elhanyagolható része a mindennapok részévé válhat. Persze ezt a trendet, tendenciát tovább gondolva, 200 év alatt ez a 100x érték további 100-al szorzandó, tehát elképzelhetetlenül nagy növekmény, 10.000 jön ki a 2200-as évekre.

Ez természetesen nem egyszerre és minden területen jelent ekkorra változást, mindig lesznek és vannak kiemelt területek, amik valamilyen tényezők miatt kiemeltek, jussunk el a Holdra, győzzük le a rákot, repüljünk a Marsra.

 Így az egyes területen lehetséges, hogy lineáris változást figyelünk meg, máshol meg a hiperexponenciálisat.

A Moore törvényről már bizonyára sokan hallottak, a tranzisztorok fejlődésének meghatározó összefüggése, ami jól működik, hozza az elvárt eredményeket. Egyre kisebbek lesznek a chipek, de sajnos ennek a csökkentésnek a fizika határokat szab, egy idő után ez a törvény már nem lesz érvényes, azaz igazából ez egy átmeneti törvényszerűség. Ezen még az sem fog segíteni, hogy az eddigi chipek laposak, egy dimenzióban készültek, mostanában viszont már kiterjesztették őket a háromba, így határozottan megnőttek e lehetőségek.

A fizikai határokat a kicsinyítés irányában előbb utóbb elérjük, és leáll a Moore törvény érvényessége. Egyébként ezt a 3D csipet sajnos erősen kell hűteni, mert 3 irányba szórja a hőt. A számítási kapacitások, a számítógép gyorsítását talán egy másik irányból lehetne erősebben támogatni, a programok felől, optimálisabb, okosabb rendszereket építeni. Talán a programokhoz illeszteni a chipeket folyamat is működhet, egy egy különleges esetben.

A Deep Blue sakk programot először a StockFish 8 program győzte le, majd a Google AlphaZeroja. Az érdekes ebben, hogy az utóbbi csak 80.000 számítást végez másodpercenként, míg a StockFish 8  közel 70 milliót, azaz közel 1000 gyorsabb nála. A StockFish minden adatot felhasznált az emberiség által lejátszott sakkjátszmákból, addig a Google programja öntanuló volt, 4 órát tanult csak sakkozni. Hihetetlen.

A számítógépek nem a gyorsaság miatt lesznek okosabbak.

Az Apple Sirije egy további érdekes fejlemény a folyamatokban, trendekben, a feltett kérdésedet nem erőből oldja meg, a telefonodon tárolt információk alapján, hanem elküldi a feladatot egy központba, egy adatközpontba, ahol több adatból értékesebb választ raknak össze. A választ amit kapsz, gyakran 10.000 számítógép szedett szét kis emészthető darabokra, és hozta össze a végeredményt számodra.

Az egész általam megvizsgált trendnek, a tudás növekedésének nem lenne túlzottan nagy jelentősége, ha nem kapcsolódna más tudományok elért eredményéhez, és azok gyakorlati, számunkra is érdemes, érdekes alkalmazásához.

A biokémiai kutatások a gének és fehérjék szintjén tart jelenleg, a kettő irány a 1990 évektől szép lassan összefonódott, és a Human Genome Projekt keretében végleg összeolvadt. Hosszú ideig a legnagyobb gondot a szekvenálás lassúsága okozta, akkoriban a becslések szerint ha nem történik valami, akkor a végső határidő a projekt befejezésére 700 év lett volna. 1997-ben a végső térkép 1% volt készen, és ez 1,4 milliárd dollárba került. A becslések 14-15 milliárd dollárra hozták volna ki a befejezést, ez meglehetősen lineáris gondolkodásra vallott, de szerencsére a gépeknek és az ötleteknek hála, a kutatás exponenciális fordulatot vett.

 2003-ra befejeződött, két évvel a projekt befejezési dátuma előtt. Az új módszerek a kémiai és számítástechnikai metódusok ideális kombinációját használták ki. A DNS szekvenálás sebességét a Moore törvényhez kötötték, ez lett a Carlson törvény. Legalább azzal a sebességgel halad a szekvenálás, és az eredménye mára 500.000 ember teljes genomját sikerült feltérképezni. 1997-ben ez utópisztikusnak tűnhetett, de hála a hiperexponenciális együttműködésnek ma már itt tartunk. Diagnózisokat, megelőzési protokollokat állítunk fel az egyedi szekvenálásokhoz.

Ez egyik valódi példa egy technológiai koevolúcióra, kémiai-számítástechnikai. Ezzel elindult egy Internet of DNA vadhajtás is, egy platform ahol megoszthatod nyugodtan a genetikai profilodat és a doktor bácsik felfedezhetnek benne betegségre utaló nyomokat.

Nem tudom ez az összeolvadás hová tart, mert ha még a mesterséges intelligenciát is bevesszük a lehetséges csapatba, hát félelmetes lehetőségek merülnek fel bennem.

De erről majd máskor.