Evolúciós parazitológia, avagy mi szerepük a patogén szervezeteknek a mai ember életében? I. rész

A történelem könyvek is tanúskodnak arról, hogy az emberiség múltjában a különböző fertőző betegségek, hogyan, milyen módon éltek velünk együtt. A középkori pestis, a szifilisz, az ismétlődő influenzajárványok, napjainkban pedig a malária. A halál, a szenvedés képei ugranak be azonnal a fentiekre asszociálva.Megpróbálok ezen egy kicsit változtatni, nézzük meg, hogy milyen váratlan helyeken bukkanhatunk a fertőző betegségek nyomaira a mai kor gyakorlatilag tiszta környezetében.
Az evolúciós parazitológia tárgya  a velünk régóta együtt élő kórokozó szervezetek ránk kifejtett hatását vizsgálja, átgondolva , hogy az együttélés folyamán milyen stratégiákkal próbáltuk egymást befolyásolni.

Paraziták és az ember életvezetési stratégiái

A különféle emberi populációk között jelentős eltérés mutatkozik a termékenységi mutatókban. Guégan és társai összehasonlító vizsgálatai alapján ezért részben a patogén eltérő eloszlása lehet a felelős. 150 ország adatait összegezve, ha mindent kiegyenlítettek ( a pénzügyi státuszt, földrajzi különbségeket, a kultúra befolyását) akkor a termékenység növekedésével a komolyabb fertőző betegségek elterjedtségének növekedését tapasztalhatjuk. A magas gyermekkori halálozást, amelyet a fertőzések okoznak, magasabb termékenységgel kompenzáljuk. Sajnos van egy fura következménye ennek, hiszen ahol küzdenek a malária, a kolera ellen ott sajnos a népesség termékenysége csökkenni fog, hiszen a gyermekek életben maradnak, így nem lesz szükség a kompenzációra.

Születési súly

Természetesen ez is változatos képet mutat a világ különböző részein. Az orvosok szerint ez főleg az anya tápanyag ellátottságától, stresszállapotától, dohányzási szokásaitól függ. Talán nemcsak ezektől. Egy nagyobb utód ellenállóbb a fertőzésekkel szemben, így azt várhatjuk, hogy erős kapcsolat van az átlagos születési súly és a helyi fertőző betegségek között. 89 ország elemzése alapján, ahol a fertőző patogének száma alatta marad egy bizonyos szintnek ott megnövekedett születési súlyokat mértek, természetesen mindent egyenlőnek véve.

Élettartam

Általánosan elmondható, hogy a férfiak 5 évvel hamarabb halnak meg a nőknél. Az okok nagyon szerteágazóak, de ami fontos az az, hogy mi férfiak hajlamosabbak vagyunk a fertőzésekre, hamarabb elkapjuk és nehezebben küzdünk meg velük. Ezt a különbséget már gyermekeken megfigyelték. Evolúciós megfontolásokat figyelembe véve, a férfiaknak a nőkért folytatott harcban a megnövekedett tesztoszteron hormon nagy segítséget jelent, ez azonban az immunrendszert elnyomja, nem engedi, hogy rendesen dolgozzon. A poligám mormonok között a XIX. században a magasabb státuszú férfiaknak ( magasabb tesztoszteron szint) több gyermekük volt, míg az átlagéletkoruk itt is a nők mögött kullogott.

Menstruáció

A havi ciklusuk végén sok állatfajban, az emberben is, egy vérzéssel járó kellemetlen jelenséget nevezzünk menstruációnak. Habár a közvetlen kiváltó okokat az orvostudomány ismeri, evolúciós jelentősége még vitatott. Profet 1983-ban úgy gondolta, hogy a menstruáció egyfajta védelmi funkciót jelent a nőnek, amely megakadályozza, hogy a férfi spermáival bejutó patogén kórokozók megtelepedjenek ott ahol nem kellene. Érdekes feltevés, de sajnos valószínüleg nem teljesen igaz, nem találtak kapcsolatot sok szexuális partnert használó fajok és a vérzésük nagysága között. Ha sok hímmel van kapcsolatom, akkor több patogént szedhettek fel, nagyobb vérzéssel ezeket eltávolíthatom. Nem biztos, de ne temessük még ezt a hipotézist.