Gondolatébresztő: papagájhalak, korallzátonyok és egyéb állatfajták

David Bellwood megőrült a halakért, fiatal tinédzserként már hatalmas akváriumban a korallhalakat tanulmányozta egy észak angliai kisvárosban, nagyon messze a legközelebbi igazi korallzátonytól. Manapság közel húsz éve foglalkozik  a papagájhalakkal , nem véletlenül, hihetetlenül érdekes dolgokra képesek , mindenekelőtt ők a fő támaszai a koralloknak, nagy mennyiségű algát képesek felfalni, amellyel segítik a korallok örökös harcát e növények ellen.

 

 Vagy alga vagy korall, nem bírják egymást elviselni. A papagájhalak a korallok pártján állnak és elősegítik annak fejlődését és elterjedését, azzal, hogy mint egy fűnyíró lenyesik az algákat. További megkülönböztető tulajdonságuk az, hogy képesek a környezeti feltételek megváltozásának hatására nemet váltani, ha a csoport domináns hím hala elpusztul, akkor a csapat legnagyobb nősténye képes hímmé alakulni néhány nap alatt.

 

Ha ez nem lenne elegendő furcsaság, még van egy, esténként hálósapkát sző, átlátszó selyemsapit, amely olyan büdös feromonnal von be, hogy az elriasztja a ragadozó halakat. Mindhárom felsorolt tulajdonságuk már önmagában elegendő lenne, hogy ennek szentelje magát egy tudós, Davidet azonban az első érdekelte, hiszen a mai korban a korallzátonyok pusztulásának lehettünk tanúi, és ha a felépülésüket bármivel elősegíthetjük akkor közelebb kerülhettünk az óceánok leggazdagabb élőhelyeinek megtartásához. A fűnyírás kritikusan fontos a korallok egészségének fenntartásához, a felesleges algák eltávolítása segíti, hogy nehogy egy algák által uralt terep alakuljon ki, hiszen ott a korallok nem tudnak élni. David és kutatócsapata kíváncsi volt, mihez kezdenek a papagájhalak, ha elburjánzott, hosszúra nőtt algamezővel találkoznak, ezért mesterségesen létrehoztak egy ilyet, és kamerákkal felszerelték őket. Egy terített büféasztal várta a halakat. A kutatók várták őket, és csak vártak, vártak…Nemcsak a papagájhalak, hanem egyéb növénylegelő halfajták sem jelentek meg a svédasztalos dőzsölésre. Az elkövetkező hetekben az algák kissé megnyúltak egyéb nem történt, míg egy nap megjelent egy denevérhalnak nevezet egyén és nekilátott az alganyírásnak.

 

 A kutatók megdöbbentek ezen a kis fekete halfélén, hiszen erről tudták, hogy elsősorban gerinctelenekkel táplálkozik, nem növényevő, ezelőtt még nem figyelték meg, hogy valaha algát evett volna. Davidék az alábbi módon magyarázták az esetet, a papagájhalak csak az egészséges, nem nagyon algás korallokat tartják rendben, ha azonban az algásodás elér, majd meghalad egy kritikus pontot, akkor ők már nem képesek azt rendben tartani, jöhet a denevérhal csapat. Ha a fű már nagyon magas és gazos akkor a fűnyírás mit sem ér, sövényvágóra van szükségünk. Vajon a természetben, vagy a társadalomban milyen hasonló rendszerek lehetnek?   

 

Andrew Zolli,Ann Marie Healy:  Resilience: Why Things Bounce Back

Van Gogh sárgája, avagy milyen betegségben szenvedhetett a festő?

Van Gogh sárgája, avagy milyen betegségben szenvedhetett a festő?

A festő összes festményének csodálatos albumát forgatva meglepően tapasztalhatjuk, hogy életének későbbi szakaszában a sárga szín erősen uralkodott, szerette ezt a színt vagy valamilyen betegség okozhatta ezt a dominanciát nála?

Egy festmény rengeteg információt, történetet rejthet el, de hála a kutatók és műélvezők kielégíthetetlen kíváncsiságának nagyon sok mindent kibányászhattunk belőlük. Első lépésben a kép témája, a tárgyak emberek , a különféle szimbolikus utalások adják az primer jelentést. Egy korabeli hölgy rejtélyes mosollyal az ajka körül; tavaszi piknik a mezőn. A titok következő rétegét a változatos szimbólumok, jelképek megfejtése adhatja.

Ezeken kívül, milyen új más információkkal szolgálhat egy ezerszer látott, elemzett képből?

Monet a XIX. század végén Londonba látogatott és ott számtalan képet készített a Parlamentről, azonos helyről , különböző fényviszonyok között.

Az akkori főváros lakosságának akkoriban is nagy gondot jelentett a levegő szennyezettsége, a szmog. Tudósok Monet festmény sorozatát elemezve a színek, a fényviszonyok alapján meglehetősen pontos képet kaptak a kor város szennyező profiljának leírásához.

A festőecset egyik legnagyobb hatású mestere Rembrandt, húsz éves korától haláláig közel 100 önarcképet festett, így pontos és elemezhető sorozatot adott az öregedés kutatóknak, orvosoknak.

A fiatalkori vidám, pufók egészséges arcú festőt az évek során egy gyorsan öregedő, ráncosodó és terebélyesedő váltotta fel.A bőrének és az arc kifejezéseinek vizsgálata alapján a klinikai depresszió, koleszterin lerakódással összefüggő tüneteket fedezhetünk fel rajta, nem hétköznapi módon diagnoztizálva a festőt.

Vincent van Gogh, mint sok más festőművész, különböző stílusokban dolgozott, gyakran a sárga szín erőteljes használatával jellemezték, életének későbbi, érettebb szakaszát.

Az 1885-86-ig 33 éves koráig a barnás, sötétebb, kevésbé kontrasztos képeit ezután a mindenki által jól ismert, élénk, komplementer színek alkalmazása, a sárga nagyarányú domináns megjelenésével.

 

1888 decemberben levágta bal fülét, az Arles-i kórházba került kezelésre, Félix Rey egy 23 éves ambiciózus orvos foglalkozott vele. Epilepszia, Rey elsődleges diagnózisa ez volt, amelyre a kezelés abban a korban digitalis volt. A digitalist elsősorban szívbetegségekben alkalmazták, de mint minden csodaszer ez sem kerülhette el, hogy sok egyéb betegségben is kipróbálják és indokolatlanul használják.

 

Dr. Gachet van Gogh utolsó orvosa azonban tisztában volt azzal, hogy a digitalis veszélyes szer, nem megfelelő adagolása halálhoz vezet. Semmiféle bizonyíték nincs jelenleg arra nézve, hogy a festőt digitalissal kezelték, így arra sem , hogy a szívgyógyszer adagolásának hatására alakult ki nála a domináns ˝sárga˝ látás.Több éven keresztül nehezen lehetett volna egy ilyen nehezen adagolható szerrel folyamatosan kezelni valakit, így ez valószínüleg nem járulhatott hozzá a megfigyelt szín preferenciához. Van Gogh egyik legismertebb képe Dr. Gachetet ábrázolja gyűszűvirággal az asztalon, ebből a növényből nyerik ki a digitalist.

 

A következő, meggyőző bizonyítékokat szintén mellőző elmélet szerint egy santonin nevezetű szer a felelős a festő sárgájáért. A santonin egy mikrobaellenes szer, bélférgek ellen használták, és tudvalevő, hogy a művész folyamatosan szenvedett gyomor fájdalmak miatt. Vagy a  

XIX. század menő itala az abszint a felelős, amely tujont tartalmazott, vagy esetleg a festészetben alkalmazott terpentin okozta e, sajnos ezeket is sorba mind kizárhatjuk, hiszen a digitalishoz hasonlóan ezek is, hosszabb távon visszafordíthatatlan orvosi problémák tömegét okozták volna, melyekre nincs semmiféle egyértelmű utalás.

A rejtély legegyszerűbb magyarázata annyira egyszerű, hogy fáj, mégpedig az, hogy tudatosan választotta azt. Leveleiben rengeteg utalást találtam arra, hogy mennyire és hogyan próbálta a színeket, intenzitásukat harmonizálni, eljutva odáig, hogy a komplementer színek erős és átfogó felhasználása jellemezte , a kék és narancs, a piros-zöld és természetesen a sárga-lila. Elröppent a rejtély, marad a művészet.

Mi köze Dr.Housenak a törpe kenguruhoz, avagy a kábítószerek fogyasztásának elterjedtsége az állatvilágban



Az alábbi link egy mindenki által ismert és szeretett régi filmre mutat, részlet a sivatagi showból, mégpedig a részeg állatok jelenet. Megdöbbentő, vicces volt akkoriban és hihetetlen, hogy az állatvilágban sem ismeretlen az alkoholfogyasztás. A különböző bódítószerekről és használatukról az átlagember azt gondolná, hogy kifejezetten csak az emberre jellemző  és tessék a zsiráf is fogyaszt erjedt gyümölcsöket pusztán a bódulat kedvéért. Mi a helyzet akkor a többi kábszerrel, talán marihuánát  szívnak a teknősök, vagy heroint szúrnak a makákók?



http://www.youtube.com/watch?v=Ha9wLl11a7g

Nem hiszem, de ha rákeresünk a neten érdekes dolgokra találhatunk a témában.

A képen látható cédrus csonttollú madár gyakran látogatja a piros borsfa enyhén vagy teljesen erjedt vörös bogyóit, tavaly télen a pityókás madarak Kaliforniában egy átlátszó üveg ablaknak repültek tömegesen és belső vérzések, törések miatt elpusztultak.


Fat boy póni 2008-ban került a hírekbe miután alaposan berúgott erjedt almáktól, a szomszéd medencéjét választotta egy kis délutáni pihenésre, ahonnan a helyi tűzoltók tudták csak kimenteni.
Ők mindannyian becsípettek voltak, valószínüleg véletlenül kerültek ebbe a kellemes állapotba, de..Igen vannak akik keresik ezt. A kanadai vadjuh nagy magasságokba és meredek szirtekre hág pusztán azért, hogy a pszioaktív anyagokat tartalmazó mindennapi zuzmóját szétőrölje. Ázsia ópium termelő vidékein a vízi bivaly gyakran, akár naponta keresi fel és rágcsálja láthatóan élvezettel a keserű mák gumókat. Nyugat maláj őserdőiben pedig egy picike cickány faj egy erjedt pálma gyümölcsét kedveli, amelynek alkohol tartalma elérheti egy átlagos  sör 3-4 %-os értékét.

 

Az USA nyugati oldalán a lovak a mezőkön gyakran lelegelnek egy gyomnövényt, amitől  agresszívé válnak, a félelmük eltűnik, felbátorodnak, de sajnos gyakran elpusztulnak tőle, ha túlélik a mérgezést akkor viszont el kell választani a többiektől, mert mint egy igazi kábszeres rámegy, keresi a szert mindenáron. Az oka az elválasztásnak azonban nem ez, hanem az hogy megpróbálja a többieket is rávenni, hogy egyenek ebből a szerből!!
A következő példám egy aranyos házikedvenc, egy cocker spániel. Hősünk Texasban él és rákapott a varangyos békák nyalogatására a hátsó kertben. Sajnos annyira megszállottja lett a kert békáinak, hogy már már a szomszéd kutyáit is rávette, hogy békanyali pajtások legyenek.

 

Már Arisztotelész is leírt részeges disznókat, akik a szőlő préselés után megmaradt törkölyt ették meg, amiből ma mi még pálinkát főzzünk. Ha ezek alapján azt gondoljuk, hogy az emlősök, madarak az egyedüliek akik becsíphetnek, akkor természetesen tévedünk. A darazsak sokkal élénkebben táncolnak ha előtte kokaint kaptak, a zebrahal ,amely a modellorganizmusa a gerincesek fejlődésének, nagyon hamar rászokik a morfiumra, folyamatosan az akvárium azon oldalán úszkál, ahonnan az anyag jött előzőleg.A hím gyümölcslegyek szexualitásának intenzitása megnő, de sajna az azonos neműek felé, ha alkohollal kínáljuk.Végül a pókok fura hálókat fonnak ha különféle drogokkal tömték a kutatók őket. S így tovább...Egy fontos megjegyzést már tehettünk, mégpedig azt hogy az állatvilágban az állatok hasonlóan  reagálnak különféle szerekre, azonos receptorokkal rendelkeznek. Ez egy olyan fehérje komplex , amihez a drogmolekula kapcsolódik, és innen indulnak, aktiválódnak a testben azok a folyamatok, amelyek kialakítják a boldogságérzést, a hallucinációkat , a szédülést stb. Ópiátokra érzékeny receptorok a halaktól kezdve, mindenhol elterjedt az állatvilágban, nem pusztán az emberben. Cannabinoid receptorok a hüllők, kétéltűek vagy például a tengeri csillagokban is dolgoznak.Nem véletlenül, minden valószinüség szerint kulcsszerepet játszanak az állatok fennmaradásában. A természetben ha valamit sikeresen elértél, szereztél nőstényt, ennivalót gyűjtőttél, vagy megfelelő búvóhelyet találtál, akkor ezeket a viselkedéseket egy belső rendszer keretében jutalmazta az állat saját agya. Saját belső jutalommolekulák úsztak a receptorokra és elégedettségérzés, öröm volt a végkifejlett. Ez jó munka volt, legközelebb is hasonlóan, ez volt ezen molekulák üzenete. A mai világ kábszereivel pont ez a legnagyobb probléma, mindenféle erőfeszítés nélkül kapjuk meg azt az örömöt, amiért régen meg kellett dolgozni, és így rövidebb, egyszerűbb úton izgathatjuk agyunkat, nagyon hamar rászoktatva azt a jóra.




Ja és  címben feltett kérdésre a válasz az , hogy mint tudjuk Doctore House vicodin függő, ami morfiumot tartalmaz,a törpe kenguruk pedig Tazmániában, a világ egyik legnagyobb orvosi ópium termelő országában élnek, és belógnak a mák termő helyekre vad orgiákat rendezve ott.