Van Gogh sárgája, avagy milyen betegségben szenvedhetett a festő?

Van Gogh sárgája, avagy milyen betegségben szenvedhetett a festő?

A festő összes festményének csodálatos albumát forgatva meglepően tapasztalhatjuk, hogy életének későbbi szakaszában a sárga szín erősen uralkodott, szerette ezt a színt vagy valamilyen betegség okozhatta ezt a dominanciát nála?

Egy festmény rengeteg információt, történetet rejthet el, de hála a kutatók és műélvezők kielégíthetetlen kíváncsiságának nagyon sok mindent kibányászhattunk belőlük. Első lépésben a kép témája, a tárgyak emberek , a különféle szimbolikus utalások adják az primer jelentést. Egy korabeli hölgy rejtélyes mosollyal az ajka körül; tavaszi piknik a mezőn. A titok következő rétegét a változatos szimbólumok, jelképek megfejtése adhatja.

Ezeken kívül, milyen új más információkkal szolgálhat egy ezerszer látott, elemzett képből?

Monet a XIX. század végén Londonba látogatott és ott számtalan képet készített a Parlamentről, azonos helyről , különböző fényviszonyok között.

Az akkori főváros lakosságának akkoriban is nagy gondot jelentett a levegő szennyezettsége, a szmog. Tudósok Monet festmény sorozatát elemezve a színek, a fényviszonyok alapján meglehetősen pontos képet kaptak a kor város szennyező profiljának leírásához.

A festőecset egyik legnagyobb hatású mestere Rembrandt, húsz éves korától haláláig közel 100 önarcképet festett, így pontos és elemezhető sorozatot adott az öregedés kutatóknak, orvosoknak.

A fiatalkori vidám, pufók egészséges arcú festőt az évek során egy gyorsan öregedő, ráncosodó és terebélyesedő váltotta fel.A bőrének és az arc kifejezéseinek vizsgálata alapján a klinikai depresszió, koleszterin lerakódással összefüggő tüneteket fedezhetünk fel rajta, nem hétköznapi módon diagnoztizálva a festőt.

Vincent van Gogh, mint sok más festőművész, különböző stílusokban dolgozott, gyakran a sárga szín erőteljes használatával jellemezték, életének későbbi, érettebb szakaszát.

Az 1885-86-ig 33 éves koráig a barnás, sötétebb, kevésbé kontrasztos képeit ezután a mindenki által jól ismert, élénk, komplementer színek alkalmazása, a sárga nagyarányú domináns megjelenésével.

 

1888 decemberben levágta bal fülét, az Arles-i kórházba került kezelésre, Félix Rey egy 23 éves ambiciózus orvos foglalkozott vele. Epilepszia, Rey elsődleges diagnózisa ez volt, amelyre a kezelés abban a korban digitalis volt. A digitalist elsősorban szívbetegségekben alkalmazták, de mint minden csodaszer ez sem kerülhette el, hogy sok egyéb betegségben is kipróbálják és indokolatlanul használják.

 

Dr. Gachet van Gogh utolsó orvosa azonban tisztában volt azzal, hogy a digitalis veszélyes szer, nem megfelelő adagolása halálhoz vezet. Semmiféle bizonyíték nincs jelenleg arra nézve, hogy a festőt digitalissal kezelték, így arra sem , hogy a szívgyógyszer adagolásának hatására alakult ki nála a domináns ˝sárga˝ látás.Több éven keresztül nehezen lehetett volna egy ilyen nehezen adagolható szerrel folyamatosan kezelni valakit, így ez valószínüleg nem járulhatott hozzá a megfigyelt szín preferenciához. Van Gogh egyik legismertebb képe Dr. Gachetet ábrázolja gyűszűvirággal az asztalon, ebből a növényből nyerik ki a digitalist.

 

A következő, meggyőző bizonyítékokat szintén mellőző elmélet szerint egy santonin nevezetű szer a felelős a festő sárgájáért. A santonin egy mikrobaellenes szer, bélférgek ellen használták, és tudvalevő, hogy a művész folyamatosan szenvedett gyomor fájdalmak miatt. Vagy a  

XIX. század menő itala az abszint a felelős, amely tujont tartalmazott, vagy esetleg a festészetben alkalmazott terpentin okozta e, sajnos ezeket is sorba mind kizárhatjuk, hiszen a digitalishoz hasonlóan ezek is, hosszabb távon visszafordíthatatlan orvosi problémák tömegét okozták volna, melyekre nincs semmiféle egyértelmű utalás.

A rejtély legegyszerűbb magyarázata annyira egyszerű, hogy fáj, mégpedig az, hogy tudatosan választotta azt. Leveleiben rengeteg utalást találtam arra, hogy mennyire és hogyan próbálta a színeket, intenzitásukat harmonizálni, eljutva odáig, hogy a komplementer színek erős és átfogó felhasználása jellemezte , a kék és narancs, a piros-zöld és természetesen a sárga-lila. Elröppent a rejtély, marad a művészet.