A paleolit gyermek II.rész: együttalvásról és a gyermek elalvásának segítéséről

A fiatal házaspár első gyermekét viszi haza, estefelé egy kicsit tanácstalanul állnak az újszülött felett, mi legyen, hol aludjon, velünk vagy az apa által nagy nehezen összerakott kiságyában? Hívjuk fel anyádékat és kérdezzük meg. A 70-es évektől elterjedt és megkérdőjelezhetetlen volt, hogy a gyermeknek külön kell aludnia, az önállóságot korán kellene megtanulnia, ha pedig sír, akkor hagyni kell, hogy saját magát altassa ezzel el. Az éjszaka folyamán, ha felébredne, akkor a sok sírástól saját magát elaltatva, egyre hosszabbakat alszik majd, míg eljön a szülői Kánaán: az egész éjszakás alvás. Az együttalvás elleni érvek voltak még, hogy a hirtelen csecsemő halál szindróma okozója is lehet, ugyanakkor Freud után szabadon az együttalvás a pszichoszexuális fejlődést is komolyan zavarhatja. A 90-es évektől azonban más szelek kezdtek fújni, szerencsénkre. McKenna és társai szerint az egész koncepciót át kell gondolni, újratervezés következett. Ők antropológusként ismerték, tudták, hogy a természeti népeknél, a főemlős rokonaiknál szinte kizárólagosan az együtt, egymás közvetlen közelében történő alvás az elterjedt, a nyugati különalvás az, ami szokatlan. A megvizsgált 127 kultúrák 80%-ban az együttalvás a meghatározó, az esetek több mint a felében pedig a közös ágyban együttalvás a jellemző, mert mindkettőt az egy szobában és az azonos ágyban is együttalvásnak nevezzük.

Ashley Montagu szerint ideje korán születtünk, a nagy fejünk, ha tovább nőne az anyaméhben, akkor természetes úton már nem tudnánk megszületni, nem férnénk át a szülőcsatornán. A főemlős rokonainkkal összehasonlítva minket, körülbelül 21 hónaposan kellene megszületnünk, hogy azt a fejlettségi állapotot mutassuk, mint ők a születésükkor. Ennek nagyon fontos következménye az, hogy a csecsemő a megszületése után gyakorlatilag a következő hosszú hónapokig még ugyanazt a törődést, közelséget, test-test kontaktust igényli, mintha még odabenn lenne. Az első hónapok még a benti időszak kiterjesztésének kell lennie. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor minden egyszerűbb és érthetőbb lesz. Az együttalvás csupáncsak az egész napos közeli kontaktus, szoptatás folytatása az éjszakában. A vadászó gyűjtögetőknél, vagy az állatvilág tagjainál is, ha egy csecsemő éjszakára magára marad, annak nem lesz sok további éjszakája, a ragadozók vagy a hideg, esetleg az éhség gyorsan végeznek a gyenge és magányos kölykökkel.

Ezeket figyelembe véve nagyon furcsa, és paradox, hogy emberek milliói nőttek fel anélkül, hogy a természetes szükségleteik ki lettek volna maradéktalanul elégítve a kezdeti időszakukban.

Az említett hirtelen halál szindrómát vizsgálva nem nagy csodálkozásunkra az derült ki, hogy a legnagyobb rizikófaktora a különalvás plusz a hason alvás. Az anya ilyenkor nem képes és nem tudja ellenőrizni, hogy milyen mélyen és hogyan alszik gyermek. Fontos szempont az is, hogy a normális légzés kialakulásában is van egy kritikus időszak, ha nem megy az agyi átállás zökkenőmentesen és hason fekszik a gyermek, külön szobában, akkor baj lehet belőle. Hála a fenti kutatók felismerésének, manapság már a háton alvást javasolják, de az együttalvás még mindig fekete hattyú. Az együttalvás előnyei között a gyakoribb evés, a megnövekedett szívritmus, és testhőmérséklet, és kevesebb mélyalvás is szerepel, ami az első hónapokban fontos a gyermeknél.

Az külön alvás melletti érvként szokták felhozni, hogy így alakul ki az egészséges, felnőttkori alvási viselkedés. Sajnos a statisztika más mond, a jelenlegi amerikai felnőtt lakosság 60%-nak alvásproblémái vannak, hasonló lehet a magyar helyzet is. A kivételek azok a kultúrák ahol az együttalvás 3-4 éves korig természetes, ezekben az esetekben ismeretetlen az idősebbek között az, hogy problémásan aludnának.

Még nagyon sok érdekes megfigyelés, kapcsolat van az együttalvó anya csecsemő és a későbbi személyiségjegyek között, de erről majd máskor, most néhány evolúciós tanács a napi rutin, az alvás normális menetének kialakításához, hangsúlyozva, hogy ezek nem újak, és tudományosan is alátámasztottak:

Az aktivitás, a szociális kapcsolatok a fontosak: az anya és a gyermekének aktivitása kerüljön szinkronba, napközben az anya, ha fent van és mozog, igyekezzen ezt akkor tenni, ha a gyermek is hasonlóan éber. Este, ha lehet, ne menjünk futni, sportolni, mert ezzel azt az üzenetet közvetítjük, akár hormonálisan, az anyatejen keresztül, hogy megint aktív időszak következik. Este relaxálva, nyugodtan, ha lehetséges csendben végezzük a gyermek körüli teendőket.

Éjszakai felébredés: Az éjszakai etetés folyamán a mozgást szintén tartsuk a minimumon, kevés zajjal, és ha lehet, ne forgassuk a gyermeket, az egyéb stimuláló babusgatásokat is minimalizáljuk, nehogy jelzésnek vegye a gyermek és teljesen felébredjen.

A fényviszonyok racionalizálása: A fény az újszülöttnél még nem kardinális jelzője a nappal éjszaka váltakozásának, de segíti őket, hiszen már tudjuk, hogy éjjel többet alszanak már az első naptól kezdve. A koraszülött osztályon a nappal éjszaka viszonyoknak megfelelő világítást alkalmaztak, és ők hamarabb megszokták a 24 órás ciklust. A védőnők ajánlása, hogy a csecsemőt a délelőtti órákban tegyük ki a napra is ezt szolgálja, az erős természetes fény segíti a belső órájuk kalibrálását, ők éjszaka jobban aludtak a délelőtti fénykúra után. Az este a lefekvés körülményei, ha megoldhatóak, akkor a kinti fényviszonyokat tükrözzék, gyenge, halvány, lemenő napnak megfelelő fényviszonyok, ne a harsány nagy, esetleg a tévétől villogó fény jellemezze.

Masszázs: 10 napos csecsemőket két héten keresztül masszázzsal kényeztették, és ezután sokkal fejlettebb alvásciklus jellemezte őket, bár a hatás létezik, még tudományos magyarázat hiányában további megerősítő kutatások kellenének.

Az anyatej szerepe: az esti anyatej egy kicsit más összetételű, mint a napközbeni. Az anya napi ritmusának, belső órájának hatására az anyatejben egy aminosav a triptofán mennyisége változik. Ebből a molekulából a szervezetben alakul ki az előzőleg már említett melatonin hormon, és amikor a gyermek az esti evésével többet fogyaszt ebből, akkor hamarabb alszik el. Tápszeres csecsemők ételébe különböző mennyiségeket kevertek ebből az aminosavból, akkor azt találták, hogy akik este nagyobb dózist kaptak, jobban és gyorsan elaludtak. Így már létezik esti tápszer is.

A DHA is segíthet: ez egy zsírsav, elsősorban a halolaj tartalmazza, nagy mennyiségben, a gyermeki agy fejlődésében központi szerepe van. Az anyukák, akik terhességük alatt több halat fogyasztottak, nagyobb koncentrációt lehetett a vérükből kimutatni a DHA-ból, azoknak nyugodtabb, többet alvó gyermekük lett. A DHA az anyatej alkotóeleme is, de ha tápszeres a gyermek, akkor keressük a DHA tartalmúakat.

Sokszor teszik fel a kérdést az ismeretlen ismerősök, na, már átalussza az éjszakát a gyermeketek?

Nem, de nagyon jól alszunk együtt egy ágyban.

McKenna JJ, Ball HL, and Gettler LT. 2007. Mother-infant cosleeping, breastfeeding and sudden infant death syndrome: what biological anthropology has discovered about normal infant sleep and pediatric sleep medicine. Am J Phys Anthropol. Suppl 45:133-61.

Ashley Montagu: Touching: The Human Significance of the Skin William Morrow Paperbacks; 3 edition

Wenda Trevathan: Ancient Bodies, Modern Lives: How Evolution Has Shaped Women's Health Oxford University Press