A paleolit gyermek: az alvásról I.rész 

Sorozatom első részében az újszülöttek alvásának jártam utána, remélhetőleg némileg tiszta képet mutatva ezzel arról, hogy mi a természetes, évmilliók alatt kifejlődött alvásrendszer, az hogyan alakul a születés utáni első néhány hétben és az esetleges alvás problémákat hogyan tudjuk mi okos felnőttek kezelni. A szülés utáni első időszakban a gyermek átlagosan 16-18 órát aludhat naponta, de természetesen nagyon nagy szórásokat mutathat, egyesek 9 órával is beérik, másoknak a 19 is kevés, nem kell aggódni, itt még nincs rendszer, egy hónapos korukban áll be egy stabilabb 14-15 órás időszakra. Eleinte a napszakoknak nincs igazán szerepe ebben, inkább a teli has irányítja azt. 2-3 hónaposan a gyomorról az alvás ébrenlét ciklust már a fényviszonyok váltakozása, éjjel-nappal, vezérli. De ne siessünk, az újszülöttekről hamar megtanulják a szülei, hogy más ciklusban alszik, mint mi felnőttek, viszonylag könnyen felébredhet közben, 30 perctől 4 óráig tarthat egy egy alvása. A felnőttekre 90 perces alvásciklusok jellemzőek, miközben van egy olyan időszak, amikor könnyedén felébredhettünk, a környezetben található fenyegető faktoroktól függően. Ez a része az alvásnak nagyon ősi, az első emlősök is a ragadozó fenyegetettségre egy riasztó rendszerrel készültek, 1,5 óránként az alvásban bekapcsoltak az érzékszervek, a környezet et pásztázva, felmérték az esetleges szokatlan zajokat, és ha szükséges volt, akkor ébresztették az egyént. A kis gyermeknél 50 perces alvásciklusok követik egymást, ebből minimum 25 percet egy aktív alvásnak nevezett állapotban vannak, amiből hozzánk hasonlóan könnyedén felébrednek, a maradék időt egy mélyebb fázisban töltik, amit egy lassabb, ritmikusabb légzés, kevés mozgás jellemzi. Egy védtelen, az anyjától teljes mértékben függő élőlénynek életbevágóan fontos, hogy maga mellett tudja a biztonság és élelemforrását, és ezt gyakran ellenőrizze is. Egyes kutatók szerint az újszülöttek az alvásuk akár 70-75%-át is az aktív alvásban töltik, míg a felnőttek alvásidejük 20% töltik a hasonló, REM fázisban.

Az alvás meghatározó faktorai

A terhesség időszakában az anya élettani folyamatai határozták meg a magzat alvását, ha az anya szívverése gyorsult, akkor aktív, ha lelassult, akkor valószínűleg alszik. Az anya hormonjai az alváshormon a melatonin átmegy a méhlepényen keresztül, és ez meghatározza a születendő gyermek belső óráját. A születéssel azonban egy probléma lép fel ebben a jól működő rendszerben, az csecsemő nem termel még melatonint, így még nem alakul ki nála az első időszakban a belső órája. Kénytelen ezért a környezet jeleire figyelni, az első hetekben ez az ételt jelenti. Ha jóllaktam, akkor alszom, ha éhes vagyok, akkor felébredek és enni akarok. Mivel az anyatej egy híg, energiatartalmát nézve alacsonynak számít, ezért gyakran kell a csecsemőnek enni, ezért gyakran ébren van, és enni akar. Nincs és ne is keressünk rendszert ebben. 12 hetesen elkezdődik a melatonin hormon termelése, de ez még nem elegendő, a kortizol nevezetű molekula is szükséges a normális, a fény-sötét váltakozását követő ciklus, belső óra normális kialakulásához. Ez 3-5 hónaposan kezdi meg működését, ettől az időszaktól várhatjuk, hogy az éjszakában már lesznek akár 5 órás egyhuzamban eltöltött alvás fázisok. Természetesen a kezdeti időszaktól létezik nappal éjszaka megkülönböztetés a csecsemőknél, hiszen mérhetően kimutatták német és japán alanyoknál, hogy éjszaka azért többet alszanak, mint a nappali órákban. Egy új környezetbe kerülő lénynek fontos, hogy a környezet jeleit és tulajdonságait figyelembe véve alakítsa életét.

Az alvás fázisai

A továbbiak megértése szempontjából, nézzük meg röviden milyen fázisai vannak az alvásunknak. A mélyalvás és a REM a legfontosabbak, a REM-ben álmodunk, ebből könnyedén felébredünk, az izmok elernyedt állapotban vannak, a szem mozog. Ez egy az alvásciklusban később bekövetkező állapot, a csecsemők azonnal az ennek megfelelő aktív alvás állapotába kerülnek és alvásuk második, kisebbik felében jutnak a mélyalvásba, ahogy már említettük. Ebből nehezebben ébreszthetők fel. Ezután vagy felébrednek, vagy egy következő ciklusba kerülnek. A felnőttekre jellemző 90-100 perces ciklust az iskoláskorukra, 6-7 évesen érik el.

Egy kicsit a természeti népekről

A természeti népek vizsgálata közelebb vihet minket ahhoz, hogy hogyan alakult ki a természetes szülőség, és mit jelent ez az alvásban. A vadászó-gyűjtögető csoportoknál a gyermek mindig valakinek a közelségében aludt el, a napi hordozás közben, vagy a közös ágyban az anyával. Az együttalvás a szülőkkel a világ népcsoportjainak 90%-ában meghatározó jelenség, de erről majd legközelebb. Balin a gyermek 3 éves koráig az anyán alszik el, azután hogy egész nap hordozták, nem babakocsiban tologatva. A maya bébik is 2-3 éves korukig az anyával alszanak, és éjszaka természetesen kiszolgálják magukat és esznek.

A következő részben az együttalvást, továbbá gyakorlati tanácsokat olvashattok az alvásproblémák, a normális alvásciklus kialakításáról.

Anders TF. 1979. Night-waking in infants during the first year of life. Pediatrics 63: 860-864.

Freudigman KA and Thoman EB. 1998. Infants' earliest sleep/wake organization differs as a function of delivery mode. Dev Psychobiol. 32(4):293-303.

Iglowstein I, Jenni OG, Molinari L, Largo RH. 2003. Sleep duration from infancy to adolescence: Reference values and generational trends. Pediatrics 111(2): 302-307.

Harrison Y. 2004. The relationship between daytime exposure to light and night-time sleep in 6-12-week-old infants. J Sleep Res. 13(4):345-52.

Heraghty JL, Hilliard TN, Henderson AJ, and Fleming PJ. 2008. The physiology of sleep in infants. Arch Dis Child. 2008 Nov;93(11):982-5.

KKennaway DJ, Goble FC and Stamp GE. 1996. Factors influencing the development of melatonin rhythmicity in humans. Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism, Vol 81, 1525-1532

Lohr B, Siegmund R. 1999. Ultradian and circadian rhythms of sleep-wake and food-intake behavior during early infancy. Chonobiology international 16(2): 129-148.

McNamara F, Lijowska AS, and Thach BT. 2002. Spontaneous arousal activity in infants during NREM and REM sleep. J Physiol 538: 263-269.

Mirmiran M, Maas YG, Ariagno RL. 2003. Development of fetal and neonatal sleep and circadian rhythms. Sleep Med Rev. 7(4):321-34.

Sadeh A, Dark I, and Vohr BR. 1996. Newborns' sleep-wake patterns: the role of maternal, delivery and infant factors. Early Hum Dev. 44(2):113-26

Siegel JM. 2005. Functional implications of sleep development. PLoS Biology 3(5): 756-758.

Touchette E, Dionne G, Forget-Dubois N, Petit D, Pérusse D, Falissard B, Tremblay RE, Boivin M, and Montplaisir JY. 2013. Genetic and environmental influences on daytime and nighttime sleep duration in early childhood. Pediatrics 131(6):e1874-80.

Kocsis Richárd