A nevetés és a
humor univerzális emberi jelenség, amelyek azonban meglehetősen kevés figyelmet
kaptak a tudós emberektől. A pszichológia tudománya, érthető okokból,
elsősorban a negatív érzésekkel, mint az idegesség, a depresszió, a düh
foglalkozik, és ezek hatásával a mindennapi életünkre. Mostanában emelték fel a
fejüket csodálkozva az említett szakemberek, hogy jé léteznek pozitív érzései
is az embernek, mi lenne, ha ezekkel is megismerkednénk, megvizsgálnánk őket,
hátha megtudunk valamit az emberről. A
humor és közvetlen rokona a nevetés nagyon kis részét képezi ennek az utóbbi
csoportnak, kevés empirikus kutatás létezik a témában, a fejlődésével, a
gyermekek életében betöltött szerepével pedig még kevesebb. Miért is lenne
fontos ez számunkra? Néhány éve írtam egy könyvet a gyermekekről, és azóta is
keresem a belső indíttatásom, hogy miért is írtam róluk, és mostanában
kristályosodott ki előttem a válasz a miértemre. A gyermekeink mintegy
megismétlik az evolúciót, az emberiség hajnalához vezetnek minket, a fejlődési
lépcsőik egyértelműen elárulják, feltárják számunkra, hogy mi volt a lényeges a
múltunkban, és mi tesz minket emberré. Egyszerűen megfigyelve őket időutazást
tehetünk a paleolit korszakba, ahol kialakultunk, és ahonnan elindultunk a Föld
nevű bolygó meghódítására. Hogyan kapcsolódik a humor, hogyan fonódik bele ebbe
a képbe? A gyermekeink fejlődésük nagyon korai szakaszától kezdve érzékenyek a
humor minden formájára, és ez sokkal korábbi időpontban elkezdődik, minthogy
beszélni tudnának, tehát a humor észlelése megelőzi a beszéd és egyéb fizikai,
agyi szervünk kialakulását. Nagyon furcsa, és elgondolkodtató. A testünkről, ahol minden óramű pontossággal,
kritikus fejlődési szakaszokban növekszik, nem tartom elképzelhetőnek, hogy a
természet odatervezett volna egy haszontalan, felesleges dolgot, nesze kezdj
ezzel valamit. Vegyünk komolyan a humort, a gyermekeink humorát.
A nevetés természete, a természet humora
A humor nem
azonos, nem felcserélhető a nevetéssel, mindannyian tisztában vagyunk ezzel,
nem mindig nevetünk a vicceken, a tréfákon, ugyanakkor sok esetben mosolygunk,
nevetünk a humor jelenléte nélküli szituációkban. Mégis közeli rokonokról van
szó, evolúciós biológusok szerint a nevetést a játék közbeni hangkiadásokból
vettük át, onnan fejlődött a humor egyik reakciójává társas helyzetekben. A
nevetés tudattalanul, és akaratlanul megjelenik, a kontroll teljes hiánya
jellemzi, nem irányítható és nehéz akaratlagosan előidézni, na most nevetek egyet.
Arisztotelész szerint egyedülien, ránk emberekre jellemző tulajdonság, és a
gyermekek első nevetése azt jelzi, hogy a lelküket éppen akkor megkapták,
Darwin szerint a nevetés az emberi kommunikáció egy korai formája, a szociális
jelzések egyik legfontosabb közvetítője. Darwinnak minden bizonnyal ebben is
igazat adhatunk, inkább, mint Arisztotelésznek.
Minden
emlősállatnak az agyában megtalálhatóak a nevetésért felelős agyi áramkörök, az
ősinek nevezett agyi részekben. A nevetésünkre jellemző a ha-ha-ha hangkiadás
eredete a fiatal csimpánzok és más főemlősöknél a játékos viselkedésük során
megjelenő lihegő levegővételében felismerhető, ehhez hasonló a bonobók
nevetésszerű hangkiadása, amit szintén a játék során adnak ki. Mostanra már biztosan kijelenthetjük, hogy
minden főemlős kiadja a hahaha nevetésszerű hangorkánt ha például
csiklandozzák, habár kevésbé gyakran, mint az ember gyermeke. A makákók, Darwin
szerint, két jól megkülönböztethető arcjelzésük egyértelműen az emberi mosoly
előfutára lehet, sőt egyes fajoknál a humorra jellemző kognitív képességek
alapjait is felfedezhetjük. Ezt a nevetést, mármint a játék közben megjelenőt
vettük át, vagy inkább ez tovább fejlődött, alakult a humoros szituációk
minősítésére. A nevetés és a humor nem felcserélhetőek egymással, a humorra
adott reakciók egyik fajtája a nevetés. A humor sokkal komplexebb, mint a
nevetés, a jó humorhoz szükséges a környező világ megfigyelése, a memória,
tehát a megfigyeltek raktározása, bizonyos elvárások a világ történéseivel
kapcsolatban, és természetesen mások jelenléte. A humor legegyszerűbben az
elvárások nem teljesülésében nyilvánul meg, létezik valamilyen elvárás,
megszokás ahogy a dolgok, az események történek és ha ez sérül, nem úgy alakul,
akkor az gyakran meghökkentő, humoros. A
dolgok, Newton szerint legalábbis, lefelé esnek a világunkban, ha nem ez
történik az általában vicces.
A humor fejlődése a kisgyermekeknél
Washburn már
1929-ben kíváncsian kereste, kutatta, hogyan viselkednek az újszülöttek 2 és 12
hónapos időszakukban, ekkor már többször, többféle nevetést produkáltak, és a
csiklandozás bizonyult a leghatékonyabb formájának, ez volt a kiváltója a
nevetésüknek, állapította meg. Sroufe és Wunsch és társai 1972-ben már egy
nagyobb mintán, 150 2-12 hónapos gyermek szisztematikus megfigyelését végezték
el, leírták a nevetésüket, annak minden fizikai paraméterével, frekvenciájával,
mi indította el, meddig tartott. Általánosan a 4-6 hónapos csecsemők elsősorban
a hangjelekre, és csiklandozásra válaszoltak nevetéssel, az idősebb korosztály
a vizuális effektekre volt érzékenyebb, habár ezek nagyon nehezen
elválaszthatóak egymástól. A fenti kutatások alapján további két lényeges
vonást sikerült megfigyelni, a humor mindig szociális környezetben jelent meg,
és tipikusan egy határozottan képtelen, abszurd dolog okozta a nevetést. Ezen a
vonalon tovább haladva két hipotézis merült fel arra, hogy a nevetés, és a
humor milyen szerepet tölthet be az ember életében, miért jelenik meg nagyon
korai fejlődési szakaszunkban.
Nevetni a szeretetért lenne az első,
röviden, tömören. Az életünk első hat
hetében már képessé válunk a mosoly teljes kontrollálására, amely természetesen
rendkívüli módon fontos is, hiszen ezáltal tartjuk fenn a kapcsolatot a minket
ellátó felnőttekkel. A szociális mosoly után már a gurgulázó nevetések
következnek, amelyek az elképzelések szerint segíthetik a kötődés, egy erős
érzelmi kapcsolat kialakulását és ennek továbbfejlődését, megerősítését. A
kötődés egy lényeges szociális-érzelmi mérföldkő a csecsemők emberré válása
során. Mireault és kollégái a kötődés és a humor kapcsolatát vizsgálták egyéves
gyermekeknél, és az előrejelzésük alapján azt várták, hogy akik hamarabb
reagáltak a humoros helyzetekre később szorosabb kapcsolatban voltak a
gondozóikkal. Pontosan az ellenkezőjét találták, meglepően, a jó humor érzékkel
megáldott gyermekek könnyedén mellőzték a szüleiket, gyengébb kapcsolat
szövődött közöttük. Miért? A válasz még várat magára.
Nevetni a tanulásért a másik magyarázó
keret a humor korai megjelenésére. A szociális és érzelmi fejlődés mellett a kognitív
területek is támaszkodhatnak a humorra. A humorban néhány faktor zsúfolódik
össze: újdonság, a memória szükségessége, az ellentmondás az elvárt eseménnyel,
személyekkel kapcsolatban, a kisgyermekek hihetetlen gyorsan felismerik és
összerakják ezeket a faktorokat. A gyermekek imádják az új dolgokat, szeretik
és keresik az új élményeket, kúsznak, másznak, hogy felfedezzék a környező
világuk összetevőit és azok egymáshoz való viszonyát. Ha ezt még viccesnek is
találják, akkor tovább fenntartják az érdeklődésüket az esemény iránt, mint
abban az esetben, ha hiányzik a humoros rész. A világ megfigyelése során
elraktározzák a memóriájukban a normálist, ilyen és ilyen helyzetekben ez és ez
történik. Ha megtörjük ezt, akkor az elvárásaik szerint valami egészen más
történik, és ez gyakran vicces, humoros számukra és számunkra is.
A humor rakja le
az alapokat egy ember érzelmi, kötődési, szociális és kognitív fejlődése
folyamán, vegyük hát komolyan a humort.
A humor szociális
A gyermeki
fejlődés során nyert benyomásunk nem teljes azonban, mellőzi a humor jelenlegi
betöltött szerepének kialakulását, a humor fejlődése szociális folyamat, nem
elsősorban intellektuális jelenség, ehelyett inkább interperszonális.
Gyakrabban történik mások társaságában, nevetni is felszabadítóbb barátaink
vagy családunk körében, mint magányosan valami tévéadást figyelve. Provine
szerint a jó humor fő összetevője nem a jó poén, az ütős vicc, inkább egy másik
személy, akivel osztozunk a meglepetés, a meglepődés erejében. A nevetés
összeköt, a jelenlévő idegenek, akikkel együtt nevettünk, azokat sokkal
szerethetőbbnek tartjuk, mint más ismeretleneket. Már 10 hónapos életkorunkban
is inkább együtt nevetünk valakikkel, más személyek jelenlétében, mint
magányosan. Az evolúciós elméletek közül a leginkább elfogadható is a
csoporttal, a szociális kapcsolatokkal hozza összefüggésbe a humor szerepét az
ember életében. A humor megnöveli a csoport tagjai közötti kapcsolatokat, a
közös öröm, élvezet növeli a közösség tagjaiban az együvé tartozás érzését.
Ebben a vonatkozásban is nagyon hasonlít a játékra, ahonnan szerintem
eredeztethető a humor, a játék is összehoz különféle embereket és
szinkronizálja azok tevékenységét, akár még csapatépítő is lehet, ha komolyan
vesszük.
A humor gyógyító
1976-ban egy
neves orvosi lapban jelent meg egy kis tanulmány Norman Cousin tollából, napi
10 perces igazi, öblös kacarászás valamilyen komikus filmen, két órás fájdalomcsillapító
hatással bírt egyes betegség esetében. Azt ugyan nem tudni biztosan, hogy a
nevetésnek lehetett ez a hatása, vagy a szokatlanul nagy adag C vitaminnak,
amit szimultán kaptak a betegek, de ezzel a kutatással elindult a nevetéssel a
gyógyulásért vizsgálat sorozat. Könnyen alkalmazható és olcsó megoldásnak tűnt,
ez jelent meg több amerikai filmben is, gondoljunk a Robin Williams főszereplésével
készült Patch Adams című filmre. Az igazi szisztematikus, placebo kontrollált
kísérletek hiányoznak, de ezen ne is csodálkozunk, a mai orvoslás nem hiszem,
hogy egy olcsó és könnyen beszerezhető gyógyszert támogatna, vizsgálna, mert ha
ez beválna, akkor sok embernek felkopna az álla. De, és ez nagy de, a nevetés
során a szívbetegeknél kevesebb aritmiát és visszaesés figyeltek meg a
rehabilitáció során, a kortizol szintet is csökkentette, növelte az endorfin
szintet, a fájdalomtűrő képesség is nőtt, a gyulladáskeltő anyagok szintje
szintén csökkenő tendenciát mutatott, és egy időben a gyulladáscsökkentő belső
anyagok szintje felfelé száguldott. Ezek a kiragadott példák csak azt
illusztrálják, hogy milyen széleskörűen lehetne ezt is alkalmazni, olcsó és
könnyen megvalósítható gyógymód van a kezünkben, amivel az evolúció látott el
minket, de sajnos nagyon távol vagyunk jelenleg ennek komoly alkalmazásától.
Ötéves
kislányomnak a napokban magyaráztam el a paleo alapjait, mit és miért eszünk, hogyan
kellene élnünk, egy pár percig gondolkodott és felcsillant a szeme:
Apa, akkor
holnaptól reggelire mamutot eszünk?
Felhasznált
irodalom:
Seligman, M. P.,
& Csikszentmihalyi, M. (2000). Positive psychology: An introduction.
American Psychologist, 55(1), 5–14.
Dezecache, G.,
& Dunbar, R. M. (2012). Sharing the joke: The size of natural laughter
groups. Evolution and Human Behavior, 33(6), 775–779.
Provine, R. R.
(2004). Laughing, tickling, and the evolution of speech and self. Current
Directions in Psychological Science, 13(6), 215–218.
Panksepp, J.
(2005). Beyond a joke: From animal laughter to human joy? Science, 308, 62–63.
Preuschoft, S.
(1992). ‘Laughter’ and ‘smile’ in Barbary macaques (Macaca sylvanus). Ethology,
91(3), 220–236.
Loizou, E.
(2005). Infant humor: The theory of the absurd and the empowerment theory.
International Journal of Early Years Education, 13, 43–53.
Washburn, R. W.
(1929). A study of the smiling and laughing of infants in the first year of
life. Genetic Psychology Monographs, 6, 397–537.
Sroufe, A.,
& Wunsch, J. (1972). The development of laughter in the first year of life.
Child Development, 43, 1326–1344.
Mireault, G.,
Sparrow, J., Poutre, M., Perdue, B., & Macke, L. (2012b). Infant humor
perception from 3- to 6-months and attachment at one year. Infant Behavior and
Development, 35(4), 797–802.
Baillargeon, R.
(2004). Can 12 large clowns fit in a Mini Cooper? Or when are beliefs and
reasoning explicit and conscious? Developmental Science, 7(4), 422–424.
Cousins N.:
Anatomy of an illness N.Eng.J.Med. 1976. 1458-1463.
Tan SA, Tan LG,
Berk LS. Mirthful laughter an effective adjunct in cardiac rehabilitation. Can
J Cardiol. 1997:13(suppl B):190.
Berk LS, Feiten
DL, Tan SA, Bittman BB, Westengard J. Modulation of neuroimmune parameters
during the eustress of humor-associated mirthful laughter. Altern Ther Health
Med. 2001:7(2):62-72,74-76.
Berk LS, Tan SA,
Fry WF, e al. Neuroendocrine and stress hormone changes during
mirthfiillaughter./lm/Mcíí5o. 1989;298(6):390-396.
Berk LS, Tan SA,
Nehlsen-Cannarella SL, et al. Humor associated laughter decreases Cortisol and
increases spontaneous lymphocyte blastogenesis. Clin Res. 1988:36:435A
Matsuzaki T,
Nakajima A, Ishigami S, Tanno M, Yoshino S. Mirthfiil laughter differentially
affects serum pro- and anti-infiammatory cytokine levels depending on the level
179. of disease activity in patients with rheumatoid arthritis. Rheumatology
(Oxford). 2006;45(2):182-186.
Weisenberg M,
Raz T, Hener T. The influence of film-induced mood on pain perception. Pain.
1998;76(3):365-375
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése