Egy születés margójára

Egy születés margójára

George Bernard Shawnak tulajdonítják az alábbi anekdotát: Egy híres színésznő levelet írt az íróhoz, melyben többek között a következők szerepeltek:

„Ha engem vesz feleségül, gyermekeink örökölni fogják az én szépségemet és az Ön eszét.”

Az író válasza a legenda szerint a következő volt:

„Jó gondolat asszonyom. De képzelje el, mi lenne, ha gyermekeink az én szépségemet örökölnék és az Ön eszét”.

 Ez a történet keringett az agyamban, és reménykedtem, hogy kislányom a kedvesem szépségét és talán az én eszemet örökli, de félretéve a viccet, a fenti kis sztorinak két fontos következménye is van, ma az elsőről szeretnék mesélni. Mindenekelőtt leszögezném, hogy amellett, hogy felemelő és hihetetlen élmény résztvenni egy szülésen, segíteni, ha kell, csodálatos élmény volt. Ami még hasonlóan érdekes, hogy az evolúciós megfontolások, elméletek, amiket éveken át vizsgáltam, végre egyszer egészen közelről érintettek. Az egyik, amiről most szeretnék egy pár sort írni, az a nagy agy és ennek következményei az emberi terhességre. A biblia is ezzel a témával kezdi, Isten a nehéz szülés terhét rakja a nőre büntetésül azért , mert a tudás fájáról ettek Ádámmal.

Agyunk fontosságát jelzi, hogy az energiafelhasználásunk 20%-át ez a szervünk igényli, míg a májunk csupán 17-19%, gyomrunk további 15%-ot, míg izmaink alapállapotban szintén 15%-ot. Agyunk ugyanakkor a felnőtt testtömegünk csak 2%-át teszi ki. Az idegrendszerünk nélkülözhetetlenségét tovább erősíti az a tény, hogyha valamiért az emberi test kevesebb energiához jut (éhezés, kifáradás), akkor agyunk, mint egy önző parazita, nem kapcsol alacsonyabb fokozatra, ahogy sok egyéb szervünk, a májunk, vesénk teszi, nem, ő megköveteli az előzőekben már megszokott mennyiséget.

Születésünkkor agyunk a testtömegünk 10%-át teszi ki, míg a felnőve csak a 2%-a, nemcsoda, hogy nagyfejűnek látszik minden újszülött. Ahhoz, hogy egy folyamatosan növekvő szervet el tudjunk látni, ehhez az anyától sok befektetés szükséges, amit a szülés után az anyatejjel további évekig is fenn kell tartani. Az ember agya 7 éves korában éri el a teljes nagyságát, míg a többi szervünk csak 21 évesen éri azt el. Ez is jelzi, hogy a szürkeállományunk nagyobb sebességgel fejlődik, mint a májunk, veséink, amelyek inkább egy egyenletes fejlődési képet mutatnak. A főemlősöknél a születés előtt felgyorsul az idegrendszer gyarapodása, a születés pillanatától azonban ez a növekedési sebesség egy kicsit visszakapcsol, alacsonyabb fokozatba. Az embernél paradox módon ez a sebesség csak a születés után egy évvel kezd el lassulni. Ez azt jelenti, hogy 21 hónaposan kellene megszületnünk, ha a legközelebbi rokonainkat vennénk csak figyelembe. Miért születtünk idejekorán? Milyen egyéb okok befolyásolják a terhesség idejének hosszát nálunk, embereknél? Az egyik és kritikus ok a két lábon járás, ez az, ami igazán és láthatóan megkülönböztet minket az emberszabásúaktól. A felegyenesedett járás miatt az ember medencéje annyira átalakult, hogy a szülőcsatorna alaposan leszűkült, aminek egyenes következménye, hogy csak bizonyos nagyságú dolgok férnek át rajta. Ez pedig egy 9 hónapos, fejletlen magzat fej és vállméretének megfelelő nagyságot jelent. A tengerekben él néhány olyan delfinfaj, ahol nincs jelen ez a csontos, gátló medence rész, ezért ők akár kétszer nagyobb agyú kis delfineket hozhat problémák nélkül a világra, mint az ember. Születés után agyuk csak a duplájára nő, ezért nincs nagy szükség további anyai befektetésre, nem úgy, mint nálunk, embereknél. Az evolúció hatékonyságát mutatja, vagy a lassúságát, hogy születésünket támogatja az, hogy a fej koponyacsontjai még nincsenek összenőve, mert még nem értek abba a fejlődési fázisba, ez pedig plasztikusan segíti a bébi átjutását a szűkös szülőcsatornán. A korai szülés elméletét támasztja alá egy orvosi probléma, a középfülgyulladás miatti esetleges süketség. A fejletlen torok és középfül közötti járat gyulladása vezethet ehhez a betegséghez. 9 hónapos időszakra éri el a bébi feje azt a maximális nagyságot, ami még átfér a csatornán, a természetes szelekció nem engedte, hogy nagyobb fejű gyerekek szülessenek. Nem normális eloszlású a született gyermekek fejátmérője, nincsenek kiemelkedően nagyok, van egy maximum, efölött nincs élet. Az ember más szempontból is más, mint a csimpánz, a gorilla vagy az orángután, mi pozitívan kövéren születünk. Egész testünk bőrfelülete alatt zsírpárnák fekszenek, nem úgy, mint a felnőtt kövér embereknél, akik a has tájékon, a zsigereik, belső szerveik körül kövérek, ami viszont a fő okozója a mai kor sok betegségének. Az újszülöttek a sarki, hideg égtájakon élő emlősök zsírtakarójával rendelkeznek, nem véletlenül. Azonkívül, hogy a születés után az agyunk hihetetlen sebességgel növekszik, ehhez természetesen megfelelő mennyiségű energiára van szüksége, ennek tökéletesen megfelelnek ezek a zsírraktárak, akár 3 hónapig biztosítsák ezt az agynak. Nemcsak energiát, alapanyagot is adnak, hiszen agyunk fele zsírsavakból áll, és bizony a zsírraktárakban többszörösen telítetlen zsírsavak vannak, tökéletesen passzolnak, ellátják a fejlődő szervünket a membránjaik felépítéséhez szükséges alapanyagokkal. Ezeket a raktárakat az anyai méhben az utolsó harmadban gyűjtögeti, szedi magára a bébi. A koraszülötteknél sokkal kevesebb ilyen raktár képződik, a mell és a mellkas csontosan kiállhat, nem fedi kis zsírpárna azokat. Ezekben az esetekben fokozott figyelmet kellene erre fordítani, mert a későbbi agyfejlődésben fennakadások lehetnek a megfelelő raktárak megléte nélkül. Tehát a zsírfelhalmozódások is a legfontosabb szervünk, az agyunk érését szolgálják.

Valóban a vajúdás folyamán a legfájdalmasabb és leghosszabb ideig az tartott, míg a bébi feje átjutott a szülőcsatornán, ez majdnem 2h megerőltető munka volt, ami után a test 2 perc alatt kinn volt. Sírás, mászás törlés vágás. Alvás. A nagy agy miatt egy további érdekesség, csak a fajunkra jellemző dolog is van a 
 szülési folyamatunkban, ez pedig a magzat forgása, amint az ábrán is látható. Nem véletlenül, a mai kultúrákban, a legtöbb szülésnél segítők veszik körül a szülő nőt, hogy a fellépő problémákat, a köldökzsinór nyakra tekeredését, a születés után az elvágását, a bébi orr és szájának kitisztítását elvégezzék. Ez egy további adaptáció a nagy agy jelenségre, aminek a végső magyarázatára még mindig nincs egyértelmű válasz. Miért van nagy agyunk, mi a szerepe, előnye az életünkben? A válaszhoz már közel kerültünk, de a téma tárgyalása előtt még köszönet a zsírpárnáknak, a bábáknak, orvosoknak, hogy biztosítják szakadatlan életfolyamunkat a Földön.

A szépségről legközelebb.

Isten hozott, Dorottya.

Robert Martin: How we do it
Wenda Trevathan: Human birth: an evolutionary perspective

 

  
 

Fészekrakó ösztön avagy még egy bútor a szobában

Az agyi plaszticitás, az agyi változásoknak legelső kimutatható, MRI képekkel is megtámogatott bizonyítékát a taxisofőrök és a profi zenészek szolgáltatták. MRI készülékbe fektették őket egyértelmű átrendeződést, megnagyobbodást találtak azokon az agyterületeken, amelyek a szakmájukhoz elengedhetetlenül kapcsolhatóak voltak. A taxi vezetők a téri, vizuális feladatokért felelős területeken, a zenészek pedig a motoros és hallókéreg területein mutattak észrevehető változást az agyukban.

 Ezek a kísérleti eredmények nem okoztak igazán nagy meglepetést, ha valamit edzünk, mozgattunk, használunk, akkor annak szerkezete, nagysága megváltozik, miért lenne ez másképpen az agyunkkal és annak felépítésével? Izomsejtjeink száma születésünktől kezdve adott, a fejlődésünk során változatlan marad, ami változik az a mérete. Ha súlyokat mozgatunk, futunk, akkor izomsejtjeink megnagyobbodnak és ennek esetenként látható eredménye is lesz. A számuk változatlan. A fent említett változások aktív változások, mivel a testünk tudatos aktivizálásával, közreműködésével történek. Hangsúlyozom aktív, mivel létezik egy kevésbé tudatos, de hasonlóan jelentős, talán programozott átalakulás is az emberi agyban a teljes kifejlődése után, ez pedig a terhesség időszakának változásaival jár. A várandós hölgyek hormonális, viselkedésbeli változásokon mennek keresztül, minden valószínűség szerint agyuk a változások előtt átstrukturálódik, átszervezi, úgy a rendszerét, hogy minden a sikeresen szaporodást, gyermekáldást támogassa. Az az érdekes ebben, hogy erről a változásról az érintett hölgyek közben, utána szereznek tudomást, aktívan nem vesznek részt benne, egyszerűen megtörténik velük ez. Valaki könnyebben, valaki nehezebben viseli ezt el, de megtörténik, hasonlóan mérhető változások kísérik, mint a zenészek és sofőrök esetében. Az átalakulásokat egyértelmű viselkedésbeli változásokhoz vezetnek, amelyek adaptívak, azaz előnyösek, mind a baba mind a mama együtt fejlődésének viszonyában.

Védő mechanizmusok biztosítják azt, hogy az első szemeszterben az anya, ha a bébi számára mérgező vegyületeket tartalmazó ételeket eszik, amit a legtöbb növényben megtalálhatunk, akkor hogy ezek ne kerüljenek a fejlődő szervezet testébe sajnos rosszullétet, gyakori hányást okoznak az anyánál. Az anya ezeket a terhessége előtt nyugodtan fogyasztotta, de a felnőtt szervezetének enzimrendszerei ezekkel a vegyületekkel könnyedén megbirkóztak, míg a fejlődő magzat nem képes erre.

A harmadik szemeszterre további rendszerek segítik az anyát a sikeres szaporodásban. A fertőzött személyek, rokonok kerülése a várandósság elejétől meghatározó eleme a védelemnek, egy következő a szociális izoláció jelensége. Utóbbi esetben a leendő anya kilép, felfüggeszti baráti, távoli rokoni kapcsolatait, igyekszik néhány támogató ember közelségére szűkíteni a mindennapos érintkezéseit. Ez a fészekrakó ösztönrendszer egyik eleme. A másik hasonlóan fontos eleme a biztonságos fészek megtalálása, kialakítása, felépítése. A bútorok, a szoba feldíszítése, a ruhák kimosása, tisztán tartása, és a sok elengedhetetlen cucc megszerzése, hogy a trónörökös ne szenvedjen semmiben sem hiányt. Ha minden megvan, rendben, tisztán a helyén van, akkor indulhat a szülés. Ellenkező esetben, ha valami nem stimmel, az anya eddig még ismeretlen módon annyira stresszelheti magát, hogy a szülés nem indul meg. Lehetséges, hogy a túlhordások nagy részénél ez az elnyomás van a dolgok hátterében.

 Természetesen az emlősök, madarak körében gyakori jelenség a fészeképítés, annak tisztántartása, hiszen a megfelelő hőmérséklet és parazitamentesség kritikus paraméterek az újszülöttek túlélésében.

A leírt, a közvetlen környezet átalakítását, a szociális elzárkózást sok mai kultúrában még a mai napig is krónikus, beteges tevékenységnek tartják, sajnos. Az utóbbi évek kutatásai alapján azonban egy teljesen más kép bontakozik ki előttünk. Egy olyan rendszer, ami az állatvilágban már adaptívnak, hasznosnak bizonyult ennek láthatjuk folytonosságát a leendő anyukák késői, harmadik szemeszterében megjelenő fészekrakó viselkedésrendszerben. Ne bántsuk, segítsük őket ennek kiteljesedésében, hiszen ezen múlik a gyermekünk jövője.

 

Marla V. Anderson, M.D. Rutherford: Evidence of a nesting psychology during human pregnancy  Evolution and Human Behavior 2013, november 390-397.

 

Zsigeri válások

Zsigeri válások, avagy a tudatalatti előrelátja a házasságod sikerességét

 

Az élete során egész biztosan mindenki volt már olyan szituációban, hogy meg akart vásárolni valami érdekes dolgot, ami csábítónak tűnt, de valami nem stimmelt vele kapcsolatban, gyomorszorító érzésünk támadt. Erre a nemtudatos, szavakkal le nem írható, zsigeri érzésre talán akkor helyesen reagálva elálltunk a vásárlástól. Hasonló gyomorérzésről emberekkel kapcsolatban is beszámolhatunk, megbízhatónak tűnik Béla, de valami azt súgja, hogy csak óvatosan adjunk neki kölcsön 100 ezer forintot, mert nem biztos, hogy viszontlátjuk bármelyiküket is. Ezek a zsigeri, tudatalatti érzetek később nyernek megerősítést, és talán jobb lett volna a figyelmeztetésükre figyelnünk. A tudatunkkal nem vagyunk képesek megfogni, leírni, szavakba önteni azt, hogy pontosan mire is figyeljünk, de ott vannak, jeleznek nekünk. Összeszorul a gyomrom, picit remegek. Leginkább új dolgokkal, ismeretlen személyekkel történő ismerkedés során, vagy döntési helyzetekben érezzük, hogy valami más is működik bennünk a tudatos megfigyeléseken, észlelésen túl.

 Evolúciósan tekintve nincs benne semmi meglepő, hogy ilyen rendszer része az emberi pszichének, hiszen az emberőseink százezer évekig kis, 80-150 fős, egymástól elszigetelt csoportokban, törzsekben élt, ahol mindenki mindenkit ismert, mindenkiről tudta, hogy mennyire megbízható. Ebben a közösségi rendszerben nem volt igazából szükség a fenti struktúrára. A népesség növekedésével és elterjedésével ezek a csoportok kapcsolatba kerültek egymással, idegen emberek idegen emberekkel léptek kontaktusba, aminek a végkifejletét nem lehetett előre tudni. Itt már jelentős haszonnal járhat egy ilyen figyelmeztető szerkezet. A mai nap is léteznek olyan törzsek, ahol szívesen vendégül látnak, örülnek neked, de egy óvatlan pillanatban vacsora közben egyszerűen megölnek. A hasonló helyzetek felismerésére a tudatalatti rendszerünk folyamatosan információt gyűjt, elemez és mivel a tudatot nehezen éri el, egy más utat választott, hogy megossza velünk, jelezze, hogy a szituációban, az emberekkel valami nem okés. Testi kényelmetlenség, gyomorszorulás kerít hatalmába minket. Köszönjük.

Gyakran agyunknak komoly problémát okoz, hogy mit kezdjen ezzel az érzettel, nem érti, mivel ő nem látja tudatosan olyan kritikusnak, veszélyesnek a helyzetet. Konfliktust, belső ellentmondást észlel agyunk ilyenkor, és hogy csökkentse a kialakult feszültséget, átveszi az uralmat teljesen és legátolja a másik rendszert, a zsigeri figyelmeztetéseket. Modern korunkban ennek az önkényuralomnak sajnos egy későbbi időpontban mi isszuk meg a keserű levét, erre a jelenségre találtak floridai kutatók egy nagyon jó példát, a válások növekedésének formájában.

Átlagosan a házasságok fele válással végződik, az első házasság általában 8 évig tart (ez egy önállósodó gyermek életkora). A boldog, házasulandó párok tudatosan természetesen életük végéig tartónak vélik a kapcsolatukat. Ennek ellenére pár év múlva a kötelékek fele felbomlik. A házasságuk tartósságának pontosabb előrejelzője a fent tárgyalt zsigeri, tudatalatti érzés. Friss házasokat követtek az első boldog napjaiktól négy éven keresztül, félévente tesztelve a kialakult, kifejlődött kapcsolatukat és természetesen az elégedettségüket. A kísérlet első fázisában a párjuk fényképét villantották fel nekik egy számítógép képernyőjén, majd ezután egy pozitív vagy negatív jelző követte azt, majd egy gombnyomással reakcióidőt vizsgáltak náluk a kísérletvezetők. Ha pozitív jelző jelent meg a képernyőn, szeretetreméltó, gondos, rendes és hasonlóan vélekedtek a párjukról a résztvevők, akkor gyorsabban reagáltak, viszont egy kicsit lelassultak, ha a kettő között ellentét volt, azaz negatív érzéseket tápláltak kedvesük iránt és pozitív jelzőket olvastak a képernyőn róla. Több időt vesz igénybe, ha egy negatív előfeszítésről egy pozitív dologra kell váltani, mintha egy pozitív-pozitív csatolásról lenne szó. Ezután természetesen egy tesztet is kitöltettek a párokkal, ahol tudatosan, átgondoltan jelezték, leírták az elégedettségüket a fennálló kapcsolatukkal. Nem meglepő módon a zsigeri érzések, reakcióidőkből sokkal pontosabb képet kaphattunk a kapcsolatukról, pontosabb előrejelzést a házasság fennmaradásáról, mint a tudatosan átgondolt válaszokból a kérdőívek alapján. A félévente elvégzett vizsgálatok megerősíteni látszanak azt, hogy a tudatalatti, zsigerből feltörő érzetek precízebben jelzik egy kapcsolat erejét és létezését, mint az hogy mit gondolunk róla.

Hallgassunk tehát a megérzéseinkre az életünket meghatározó, hosszútávra vonatkozó döntéseinkről van szó, ne engedjük, hogy elménk tudatos része elnyomja a figyelmeztető jeleket, évek múlva ennek eredményeként elváljunk kedvesünktől, vagy eladjuk hirtelen septiben megvásárolt autónkat.

 

James K. McNulty et al:Though They May Be Unaware Newlyweds Implicity Know Whethet Their Marriage Will Be Satisfying  Science, 2013 nov 29. 1119-1120.