Egy születés margójára

Egy születés margójára

George Bernard Shawnak tulajdonítják az alábbi anekdotát: Egy híres színésznő levelet írt az íróhoz, melyben többek között a következők szerepeltek:

„Ha engem vesz feleségül, gyermekeink örökölni fogják az én szépségemet és az Ön eszét.”

Az író válasza a legenda szerint a következő volt:

„Jó gondolat asszonyom. De képzelje el, mi lenne, ha gyermekeink az én szépségemet örökölnék és az Ön eszét”.

 Ez a történet keringett az agyamban, és reménykedtem, hogy kislányom a kedvesem szépségét és talán az én eszemet örökli, de félretéve a viccet, a fenti kis sztorinak két fontos következménye is van, ma az elsőről szeretnék mesélni. Mindenekelőtt leszögezném, hogy amellett, hogy felemelő és hihetetlen élmény résztvenni egy szülésen, segíteni, ha kell, csodálatos élmény volt. Ami még hasonlóan érdekes, hogy az evolúciós megfontolások, elméletek, amiket éveken át vizsgáltam, végre egyszer egészen közelről érintettek. Az egyik, amiről most szeretnék egy pár sort írni, az a nagy agy és ennek következményei az emberi terhességre. A biblia is ezzel a témával kezdi, Isten a nehéz szülés terhét rakja a nőre büntetésül azért , mert a tudás fájáról ettek Ádámmal.

Agyunk fontosságát jelzi, hogy az energiafelhasználásunk 20%-át ez a szervünk igényli, míg a májunk csupán 17-19%, gyomrunk további 15%-ot, míg izmaink alapállapotban szintén 15%-ot. Agyunk ugyanakkor a felnőtt testtömegünk csak 2%-át teszi ki. Az idegrendszerünk nélkülözhetetlenségét tovább erősíti az a tény, hogyha valamiért az emberi test kevesebb energiához jut (éhezés, kifáradás), akkor agyunk, mint egy önző parazita, nem kapcsol alacsonyabb fokozatra, ahogy sok egyéb szervünk, a májunk, vesénk teszi, nem, ő megköveteli az előzőekben már megszokott mennyiséget.

Születésünkkor agyunk a testtömegünk 10%-át teszi ki, míg a felnőve csak a 2%-a, nemcsoda, hogy nagyfejűnek látszik minden újszülött. Ahhoz, hogy egy folyamatosan növekvő szervet el tudjunk látni, ehhez az anyától sok befektetés szükséges, amit a szülés után az anyatejjel további évekig is fenn kell tartani. Az ember agya 7 éves korában éri el a teljes nagyságát, míg a többi szervünk csak 21 évesen éri azt el. Ez is jelzi, hogy a szürkeállományunk nagyobb sebességgel fejlődik, mint a májunk, veséink, amelyek inkább egy egyenletes fejlődési képet mutatnak. A főemlősöknél a születés előtt felgyorsul az idegrendszer gyarapodása, a születés pillanatától azonban ez a növekedési sebesség egy kicsit visszakapcsol, alacsonyabb fokozatba. Az embernél paradox módon ez a sebesség csak a születés után egy évvel kezd el lassulni. Ez azt jelenti, hogy 21 hónaposan kellene megszületnünk, ha a legközelebbi rokonainkat vennénk csak figyelembe. Miért születtünk idejekorán? Milyen egyéb okok befolyásolják a terhesség idejének hosszát nálunk, embereknél? Az egyik és kritikus ok a két lábon járás, ez az, ami igazán és láthatóan megkülönböztet minket az emberszabásúaktól. A felegyenesedett járás miatt az ember medencéje annyira átalakult, hogy a szülőcsatorna alaposan leszűkült, aminek egyenes következménye, hogy csak bizonyos nagyságú dolgok férnek át rajta. Ez pedig egy 9 hónapos, fejletlen magzat fej és vállméretének megfelelő nagyságot jelent. A tengerekben él néhány olyan delfinfaj, ahol nincs jelen ez a csontos, gátló medence rész, ezért ők akár kétszer nagyobb agyú kis delfineket hozhat problémák nélkül a világra, mint az ember. Születés után agyuk csak a duplájára nő, ezért nincs nagy szükség további anyai befektetésre, nem úgy, mint nálunk, embereknél. Az evolúció hatékonyságát mutatja, vagy a lassúságát, hogy születésünket támogatja az, hogy a fej koponyacsontjai még nincsenek összenőve, mert még nem értek abba a fejlődési fázisba, ez pedig plasztikusan segíti a bébi átjutását a szűkös szülőcsatornán. A korai szülés elméletét támasztja alá egy orvosi probléma, a középfülgyulladás miatti esetleges süketség. A fejletlen torok és középfül közötti járat gyulladása vezethet ehhez a betegséghez. 9 hónapos időszakra éri el a bébi feje azt a maximális nagyságot, ami még átfér a csatornán, a természetes szelekció nem engedte, hogy nagyobb fejű gyerekek szülessenek. Nem normális eloszlású a született gyermekek fejátmérője, nincsenek kiemelkedően nagyok, van egy maximum, efölött nincs élet. Az ember más szempontból is más, mint a csimpánz, a gorilla vagy az orángután, mi pozitívan kövéren születünk. Egész testünk bőrfelülete alatt zsírpárnák fekszenek, nem úgy, mint a felnőtt kövér embereknél, akik a has tájékon, a zsigereik, belső szerveik körül kövérek, ami viszont a fő okozója a mai kor sok betegségének. Az újszülöttek a sarki, hideg égtájakon élő emlősök zsírtakarójával rendelkeznek, nem véletlenül. Azonkívül, hogy a születés után az agyunk hihetetlen sebességgel növekszik, ehhez természetesen megfelelő mennyiségű energiára van szüksége, ennek tökéletesen megfelelnek ezek a zsírraktárak, akár 3 hónapig biztosítsák ezt az agynak. Nemcsak energiát, alapanyagot is adnak, hiszen agyunk fele zsírsavakból áll, és bizony a zsírraktárakban többszörösen telítetlen zsírsavak vannak, tökéletesen passzolnak, ellátják a fejlődő szervünket a membránjaik felépítéséhez szükséges alapanyagokkal. Ezeket a raktárakat az anyai méhben az utolsó harmadban gyűjtögeti, szedi magára a bébi. A koraszülötteknél sokkal kevesebb ilyen raktár képződik, a mell és a mellkas csontosan kiállhat, nem fedi kis zsírpárna azokat. Ezekben az esetekben fokozott figyelmet kellene erre fordítani, mert a későbbi agyfejlődésben fennakadások lehetnek a megfelelő raktárak megléte nélkül. Tehát a zsírfelhalmozódások is a legfontosabb szervünk, az agyunk érését szolgálják.

Valóban a vajúdás folyamán a legfájdalmasabb és leghosszabb ideig az tartott, míg a bébi feje átjutott a szülőcsatornán, ez majdnem 2h megerőltető munka volt, ami után a test 2 perc alatt kinn volt. Sírás, mászás törlés vágás. Alvás. A nagy agy miatt egy további érdekesség, csak a fajunkra jellemző dolog is van a 
 szülési folyamatunkban, ez pedig a magzat forgása, amint az ábrán is látható. Nem véletlenül, a mai kultúrákban, a legtöbb szülésnél segítők veszik körül a szülő nőt, hogy a fellépő problémákat, a köldökzsinór nyakra tekeredését, a születés után az elvágását, a bébi orr és szájának kitisztítását elvégezzék. Ez egy további adaptáció a nagy agy jelenségre, aminek a végső magyarázatára még mindig nincs egyértelmű válasz. Miért van nagy agyunk, mi a szerepe, előnye az életünkben? A válaszhoz már közel kerültünk, de a téma tárgyalása előtt még köszönet a zsírpárnáknak, a bábáknak, orvosoknak, hogy biztosítják szakadatlan életfolyamunkat a Földön.

A szépségről legközelebb.

Isten hozott, Dorottya.

Robert Martin: How we do it
Wenda Trevathan: Human birth: an evolutionary perspective