Kreativitás, innovációs mítoszok : mi az ami működik és mi az ami nem? Született kreatívok

 

 

A kreatívok a múzsáktól kapták különleges képességeiket, ők egy különálló, az emberiség nagy többségétől eltérő genetikával született egyének csoportja. A külső megjelenésük extravagáns, és ez jól tükrözi belső, mindenkitől eltérő tulajdonságaikat. A legtöbb cégen belül határozottan megkülönböztetik a kreatívokat a többiektől, a többiek sok esetben az üzlet, a logisztika vagy éppen a management tagjait jelölik, míg a marketing, a kutatás, a fejlesztés területén nyilvánvalóan a kreatívok vannak többségben. Könnyedén észrevehetőek ezek az eltérő típusok egy tervező, vagy reklámokkal foglalkozó cégnél, míg egy Walmart vagy egy Tesconál nehezen találjuk őket, holott utóbbiaknál is kiemelkedő innovációkat fedezhetünk fel a termék árazásban vagy éppen a logisztikai feladatok lebontásában.

A kreativitás velünk, velük született jelenség, ezen nem lehet változtatni, ha nem születtél egy nagy alkotónak, akkor sajnos ez van, ezen nem tudsz változtatni, úgy ahogy a szemed színén sem. Vagy mégis (tudom, hogy régóta léteznek már színes kontaktlencsék)?

Az 50-es évektől megindult a kutatás a kreativitás gének után, ennek egy vadhajtása lehetett Einstein halála. Az agyát kipreparálták, majd felszeleltették és alaposan megvizsgálták, abban a reményben, hogy itt megtalálják a kreativitás biológiai alapjait. Sajnos kénytelenek voltak hátra lépni és meghökkenve vették tudomásul, hogy a zseni agya semmiben sem különbözött az átlagos emberi agyaktól, sőt egy kicsit kisebb is volt Einstein agya. Nincs semmi baj, a kutatók átlendültek ezen az akadályon, vagy inkább megkerülték, és más és más irányban mozgolódtak tovább.

 A személyiség típusok és a kreativitás kapcsolatát keresték, ehhez léteztek eszközeik ebben az időszakban, egész egyszerűen kérdéseket tettek fel. Ahogy azonban szaporodtak a genetikai adatok, új biológiai módszerek fejlődtek a gének vizsgálatára, úgy ismét a genetikai alapok felé kezdtek el keresgélni.  Először a családon belüli viszonyokat igyekeztek felmérni, mennyire öröklődik ez a nehezen megfogható tulajdonság. Ikerkutatásokból és elválasztott ikerpárok vizsgálatából próbálták a környezet, mint zavaró faktor hatásait kizárni a kreativitás génjeinek hatásából. 117 ikerpár különféle kreatív képesség vizsgálata nem talált különbségeket közöttük, a vizsgálatot végző kutatók szomorúan jelentették, hogy a kreatív géneknek nincs nyoma, nincs bizonyíték arra, hogy léteznének.

Ha nem léteznek, akkor nincsenek kreatív személyiségek sem? Miért választják szét egyes munkahelyek a kreatív és nem kreatív munkákat, dolgozókat? Mi alapján? Lehetséges, hogy mindenki kreatív, más és más szerepkörben és ugyanúgy hozzájárulhat a cég sikeréhez? A kutatások mintha ebbe az irányba mutatnának, ahol vegyítették a kétféle típust, ott hirtelen nőtt a termelékenység és a profitabilitás is.

A W.L. Gore and Associates-nél minden dolgozó azonos pozícióban kezdi meg az életét a cégnél, úgynevezett associateként. Nincs definiált munka, nincs munkaköri leírás, van egy szponzor párja, aki segíti, mentorálja a cég mindennapi életébe történő integrációját. Többféle projektben vesz részt az első hetekben, új emberekkel találkozik és sokat tanul az eltérő projekt csapatokban.  Ezután egy meghallgatási fázisban közösen kiválasztják, hogy hol érezné a legjobban magát, milyen munkát végezne, hol lenne a leghasznosabb a cégen belül. 2010-ben közel 3 milliárd dolláros bevételével az egyik legsikeresebb amerikai vállalat, ami nem kizárólag a termékeinek köszönheti sikerét, hanem a lapos vállalati struktúrájának, és az erre épülő kommunikációnak, innovációnak. Mindenki mindenkivel kapcsolatban van, nincsenek vállalati hierarchiák, nincs létra, amin feljebb mászhatsz, nincsenek megkülönböztetve a cégen belül a kreativitást igénylő munkák az általánostól, ahogy fent már láthattuk. Egy hagyományos vállalatnál nehéz elképzelni, hogy egy mérnök párhuzamosan egy orvosi műszert fejlesszen, ugyanakkor a hobbijának is szenteljen időt, gitárpengetőket tervezzen. De itt ez lehetséges. Nincsenek prekoncepcióik arról, hogy ki kreatív és kinek nincsenek használható ötletei, ha valami érdekel, akkor részt vehetsz a projektben. Ez az igazi innovációjuk, felismerték, hogy a kreativitás nem személyiségi tulajdonság, inkább a környezeti faktorok azok, amelyek eldöntik, támogatják, hogy igenis mindenki képes új, használható, eredeti ötleteket kitalálni és ebből profitot generálni. A lehetőséget kell biztosítani az emberek számára, és ha érzik a bizalmat, akkor bizony meg is teszik, élnek a felkínált lehetőséggel.

A született zsenik, kreatívok mítosza a Gore cégnél nem igazán állja meg a helyét, itt mindenki ötletelhet, mindenki lehet csoportvezető, vihet projekteket.

Sokkal könnyebb beletörődni, elfogadni azt, hogy a tehetségek, a kreatív embereknek veleszületett adottságaik vannak és ezen nem lehetséges változtatni. A kreativitás egy izomféleség, edzésre, befektetett munkára, iszonyú energiákra van szüksége ahhoz, hogy az elvárásaink szerint működjünk. Könnyebb elfogadni, hogy nincs bennem semmi, nem tudok kitalálni semmi újat, mint aktívan tenni, gyakorolni, megfigyelni és állandóan kérdezni, keresni a fejlődést.  Nincsenek kreatív személyiségtípusok, nincsenek gének, amelyek egyértelműen és végérvényesen meghatározzák, hogy ki lehet kreatív ki nem. Módszerek, elképzelések már léteznek, a kreativitás elindítására, feltörésére és növelésére.

Gyakorlás, gyakorlás és pénz, illetve gyakorlás.