Papírból elem? Őrült ötletek

 

Papírból elem?

A papír nem szereti a vizet, általában nem sok jó dolog születik a kettő kombinációjából, gondoljunk a kávéval leöntött kinyomtatott dolgozatokra. Pfuj. De van, ahol szerencsés a kettőjük találkozása, ennek járunk most utána.

Elektromos eszközeink felépítése végtelenül egyszerű, kábelek, képernyők és valamilyen áramforrás, elemek, akkumulátorok alkotják. Ezek jórészt műanyagok és fémek jól meghatározott elegyéből állnak, ezekből készülnek. Az elhasználásuk nyilvánvalóan rendkívüli hulladék termeléssel jár, amivel, ami ellen minden magára adó jelenlegi cég erős erőfeszítéseket tesz, hogy ez minél kevesebb vagy esetleg visszaforgatható legyen valamilyen formában. Sajnos léteznek azok, amelyek azonban még most a jelenlegi technológiai helyzetünkben nem megoldottak. Léteznek egyszer használatos eszközök, szenzorok, amelyek a kukában végzik életútjukat és ezek gyakran kis áramforrásokat is tartalmaznak, és ezek jelentik jelenleg az egyik legnagyobb környezeti terhelést. Senkit nem izgat, érdekel, hogy hol végzik ezek az elemek, hová kerülnek.

Talán erre is megoldást jelenthet egy svájci kutatólabor fejlesztése, egy víz aktivált papír elemről van szó, ami környezetbarát anyagokból készült. Az áramforrás hagyományos anyagok felhasználásával építették, de a csomagolása ettől eltér. A kémiai alapú áramforrások anódból, katódból és egy vezetőképességgel rendelkező oldatból állnak, műanyag és fém anyagúak. A svájci kutatócsoport egy papírra nyomtatót anód és katód alapon működik, a papír át van itatva sós vízzel, és ez látja el az elem elektrolit oldalát. A grafit adja az anódot, míg cink a katód részt, ezek nyomtatása nagyon nem triviális, ez igazából a találmány központi eleme, ez a motor, ami hajtja. Természetesen a papír ki van szárítva, így alapállapotban nem működik, amint azonban egy pár csepp vizet kap, akkor már a papír azt felszívja, a sós víz összeköti az elem két felét és lám megtörténik a csoda. 20 másodpercet várni kell és aktív az elem. 1,2 V áramra képes, addig amíg ki nem szárad a papír. Újra nedvesítve már csupán 0,5 V-ra volt képes, de azt több mint egy óráig. Egy ébresztőórával demonstrálták az elképzelésük működését, de ennél azért többet képzelnek mögé, a jövőbe. Diagnosztikus tesztek, környezeti szenzorok lebegnek a lehetséges hasznosítási szemük előtt.

Remek kis ötlet, szerintem több van benne, mint elsőre látszik.