Az expozíció ereje: Milyen kapcsolat van a menekültválság plakátjainak az impresszionizmus legkiemelkedőbb műveihez?

 

---

Egy napos  nyári  reggelen  egy zalai tanyán reggelizés közben a világtól nagyon távol, a mellettem lévő asztalnál a tanyán dolgozó emberek arról vitatkoznak, hogy itt vannak a szíriai menekültek és elveszik a munkájukat. Zavartan körülnéztem, kerestem őket, vagy inkább egy kamerát. Mibe csöppentem?

Ha vagy olyan szerencsés, hogy a zalai dombság rejtett kincsei helyett Washingtonban
jársz, akkor érdemes a nemzeti galériába barangolni egy kicsit, megnézni az impresszionizmus kiváló remekműveit és egy popcorn mellett elmélázni azon, hogy vajon miért éppen ezek a művek váltak ilyen ismertté?

Claude Monet ikonikus Japán hídja melyet gyerekek és felnőttek egyaránt felismernek, miközben néhány teremmel odébb egy Gustave Caillebotte nevezetű festő munkái sokkal kevesebb figyelmet kapnak.

 Vajon miért van az, hogy a két művész hasonló tehetsége ellenére Monet neve szinte mérföldkő a művészettörténetben, míg Caillebotte-é kevésbé ismert?

Az ismertség és az expozíció, kitettség magyarra átfordítva, inkább ferdítve, ereje nemcsak a művészetet befolyásolja, hanem áthatja a zene, a politika és a mindennapi élet területeit is. Röviden ha valamit többször látunk, akkor az ismerős lesz, és egy idő után, ha többször látjuk, akkor  azt nemcsak ismerősnek fogjuk tekinteni, hanem ez az ismerősség átfordul szeretetbe, az ismerőst jobban fogjuk kedvelni, ha szükséges azt fogjuk választani az újjal, az ismeretlennel szemben.

---

Az ismertségi torzítás a művészetben: Caillebotte és Monet esete

Gustave Caillebotte, a kevésbé ismert francia impresszionista, nem csupán a művészeti alkotásaival, hanem gyűjteményének posztumusz adományával is maradandó nyomot hagyott. Halála után a francia államra hagyta gyűjteményét, mely Monet, Renoir, Degas és más impresszionisták műveit tartalmazta. E művek kiállítása nemcsak az impresszionizmus elfogadását segítette elő, hanem megalapozta az úgynevezett „Caillebotte Hét” kánonját is. Ez a kánon azokat a festőket foglalja magában, akiknek művei gyakrabban szerepelnek könyvekben, kiállításokon és galériákban.

A Cornell Egyetem kutatásai bebizonyították, hogy az ismertségi faktor meghatározó szerepet játszik abban, mit tekintünk művészeti remekműnek. A képek minősége helyett az expozíció és az ismétlődő megjenések tettek egyes festőket „híressé”, míg mások alkotásai homályba vesztek.

Hogyan is történik egy ilyen vizsgálat?

James Cutting pszichológus a Cornell Egyetemen egy szokatlan kísérlettel bizonyította be az expozíció erejét. Első lépésként kétszáz hallgatót kért fel, hogy a nekik  párosával megmutatott impresszionista festményekből válasszák ki azt, amelyiket jobban kedvelik. A festmények egyik fele ismert alkotás volt, amelyek gyakran szerepeltek tankönyvekben, katalógusokban, a másik fele viszont kevésbé ismert mű. Az eredmények azt mutatták, hogy a hallgatók az esetek többségében az ismert műveket választották, ami arra utal, hogy a felismerhetőség növeli a tetszési indexet.

Cutting azonban egy második, még alaposabb kísérletet is elvégzett. Egy tanfolyamon belüli előadások során a kevésbé ismert festményeket tudatosan gyakrabban mutatta meg a hallgatóknak, mint a híresebbeket. A kurzus végén ismét arra kérte a diákokat, hogy válasszanak kedvenceket a festménypárok közül.

Az eredmény megdöbbentő volt: azok a kevésbé ismert festmények, amelyeket a diákok gyakrabban láttak az előadásokon, hirtelen sokkal népszerűbbé váltak, mint a korábban előnyben részesített híres művek.

Ez a kísérlet egyértelműen bemutatta, hogy az expozíció nemcsak felismerhetőbbé, hanem vonzóbbá is teszi az alkotásokat.

Az ismétlődő találkozások tehát meghatározó szerepet játszanak abban, hogy mit tartunk szépnek vagy értékesnek.

Magyar példák a kitettségi jelenségre

A magyar művészetben is megfigyelhető az expozíció ereje: azok a festők, akik gyakran szerepeltek kiállításokon vagy kaptak nemzetközi támogatást, idővel beépültek a kánonba, míg mások tehetségük ellenére kevésbé váltak ismertté.

• Munkácsy Mihály: Nemzetközi hírnévét mecénásainak és a rendszeres kiállításoknak köszönhette, amelyek biztosították műveinek folyamatos expozícióját Európában és Amerikában.
• 
  Csontváry Kosztka Tivadar: Művészete halála után kapott figyelmet, amikor kiállításai évtizedekkel később hívták fel a figyelmet kivételességére.
• Rippl-Rónai József: Nemzetközi ismertsége a francia Nabis csoporttal való kapcsolatának köszönhetően nőtt, de hazájában csak később ismerte el igazán a közönség.
• Mednyánszky László: Művei kevésbé voltak jelen a galériákban és a kiállításokon, ami hozzájárult ahhoz, hogy neve nem emelkedett olyan magasra, mint kortársaié.
• Gulácsy Lajos: Egyedi, álomszerű világa ellenére művészete sokáig csak szűk körben volt ismert, és csak a 20. század második felében kezdett nagyobb figyelmet kapni.

---

 A zenei marketing evolúciója

A modern zenei ipar is az expozíció erejére épít. A rádió és a televízió után ma már a Spotify, a TikTok és más közösségi média platformok dominálnak. Az algoritmusok által biztosított gyakori lejátszások megemelik egy dal ismertségét.

A HitPredictor egy online platform, amely segít azonosítani a potenciális slágereket. A rendszer olyan dalokat tesztel, amelyeket a résztvevők háromszor hallgatnak meg, majd pontoznak anélkül, hogy tudnák, ki az előadó. A dalok, amelyek elérik a 65 pontot, esélyesek a sikerre, míg a kimagaslóan teljesítők, mint Adele Hello című száma, már előre „biztos sikerként” kerülnek a piacra.

Ez a módszer megmutatja, hogy a dalok "fogóssága" csak részben felelős a sikerért.

 Az expozíció és a megfelelő promóció (marketing) elengedhetetlen a zenei sikerhez.

---

A gondolkodás könnyedsége, azaz a kognitív folyékonyság kulcsfontosságú a mindennapi döntéseinkben. Agyunk mint sok más dolog a természetben energiaminimumra törekszik, szereti az azonnal felismerhető mintákat, kevesebb időt, energiát tölthet így azok felismerésével, a jelentésük kibogozásával. Energiát takarít meg más feladatok elvégzéséhez.

A túlzottan ismétlődő minták azonban stagnáláshoz, hétköznapiasan unalomhoz vezethetnek, míg a diszfluencia – az új, kihívást jelentő tapasztalatok – kreativitásra ösztönöznek.

---

Az expozíció hatása a politikára, marketingre és a társadalomra

A politikában az expozíció legalább olyan fontos, mint a művészetben vagy a zenében. A jelöltek, politikai témák, lásd menekültválság, sikerességét gyakran az határozza meg, hogy mennyire képesek megjelenni a médiában és megszólítani a választókat. A modern politikai kampányok egyre inkább a marketingstratégiákra és az ismételt megjelenésekre építenek, hasonlóan a zenei piac slágerlistáinak logikájához.

Donald Trump 2016-os elnökválasztási kampánya például szinte kizárólag az ingyenes médiamegjelenésekre épült. Provokatív nyilatkozatai és vitatható kijelentései folyamatos figyelmet kaptak a médiában, amelynek köszönhetően jelentősen csökkentette kampányának költségeit, miközben széles körű ismertségre tett szert.

 Ez az „expozíciós előny” lehetővé tette számára, hogy legyőzze azokat a jelölteket, akik jelentősen több pénzt költöttek hagyományos reklámokra.
A közösségi média megjelenésével a politikai expozíció egyre decentralizáltabbá vált. Míg korábban a televíziós megjelenések és az újságok dominálták a politikai kommunikációt, ma már bárki elérheti a választókat közösségi platformokon keresztül. Ez a folyamat azonban azzal a kockázattal jár, hogy az információk áradata elnyomja az alapos vitákat, és a figyelem a leglátványosabb, nem feltétlenül a legfontosabb üzenetekre irányul.

A marketing vonalon elidőzve egy kicsit még, a marketing az értékcsere területet jelöli ki egy cég életében. Egy árucikk, termék sikerességét a fizikai és pszichológiai elérhetőség határozza meg. Fizikailag amikor egy mosóporra, vagy egy üveg borra van szükségem, akkor látnom kell azt a boltban, tudnom kell, hogy hol találom azt. A cégek erős harcot vívnak, hogy a terméküket egy áruház legelérhetőbb helyén helyezze el az árusító.

 A pszichológiai elérhetőség az elménkben játszódik le, mennyire elérhető, milyen könnyen azonosítom, hogy mire van pontosan szükségem. Mosópor, akkor Ariel, hiszen ez jut azonnal eszembe. Ez egy jó márkanév, ami a rengeteg ismételt reklámjával, expoziciójával szinte beleéget egy könnyű elérhetőségi utat az agyamba.

 Mosópor egyenlő Ariel. A márkanevek erős huzalottságot okoznak, és ezért értékesek. Akinek kevesebb erőforrás jut, az elsősorban a fizikai elérhetőségéért harcol, és utána a pszichológiaiért. Bár utóbbi kifizetődőbb.

Két színtéren folyik a harc a figyelemért, fizikai és pszichológiain, és az expozició mindkettő esetben központi jelentőségű lehet.

---

A művészet, zene és politika változó kánonja
Az internet és a digitalizáció radikálisan átalakította a kultúra terjesztésének módját. Míg korábban a múzeumok, rádiók és televíziók voltak a „kapuőrök”, akik eldöntötték, mi kerülhet a közönség elé, ma már a decentralizált platformok, mint a Spotify, a YouTube vagy a TikTok, lehetőséget adnak az egyéni alkotóknak is az érvényesülésre. egyre inkább egy „hosszú farok” korszakban élünk, ahol a kis, ismeretlen előadók, termékek is érdekesek, elérik a piacokat.

Ez a demokratizálódás azonban nem szünteti meg az expozíció fontosságát. Az algoritmusok, amelyeket ezek a platformok használnak, ugyanúgy az ismertség és az előzetes expozíció alapján rangsorolnak tartalmakat. Így a kevésbé ismert alkotók számára továbbra is kihívást jelent, hogy áttörjenek a figyelemért folytatott versenyben.

Példák a változó kánonra

• Az olyan művészek, mint Banksy, a hagyományos galériák helyett az utcát és a közösségi médiát választották műveik megjelenítésére, és így váltak világhírűvé.
• A zenei világban Billie Eilish pályafutása példázza, hogy egy fiatal alkotó a közösségi média révén képes gyorsan globális ismertséget szerezni.

---

Egyensúlykeresés
Bár az expozíció fontos tényező a sikerben, nem helyettesítheti a minőséget. Az igazán maradandó művek és alkotók azok, akik az ismertségen túl tartalmi értékkel is rendelkeznek. Ugyanakkor a minőség nem tud érvényesülni expozíció nélkül, ami a kulturális piacok egyik legnagyobb paradoxona. Az emberek természetüknél fogva hajlamosak az ismerős dolgokhoz ragaszkodni, de az igazi értékek felfedezése gyakran az ismeretlen területeken rejlik. Ezért fontos, hogy tudatosan keressük az új élményeket, legyen szó egy kevésbé ismert művészeti kiállításról, egy ismeretlen zenei stílusról vagy új ötletek befogadásáról a mindennapi életben.

---

Az expozíció ereje mélyen áthatja a művészetet, a zenét, a politikát és a társadalmat. A visszatérő találkozások hatalma formálja az ízlésünket, és gyakran eldönti, mit tartunk fontosnak vagy értékesnek. Ugyanakkor az expozíció önmagában nem elegendő: a valódi értékek felfedezéséhez tudatosságra, kíváncsiságra és nyitottságra van szükség.

Cselekvésre ösztönzés: Gondoljuk végig, milyen alkotók, ötletek vagy lehetőségek mellett haladtunk el eddig figyelmetlenül, és tegyünk tudatos lépéseket, hogy teret adjunk az újdonságoknak az életünkben.

A Mikrobiom Hatása az Emberi Viselkedésre és Egészségre

 

 

Időnként ha időm engedi újra előveszek egy egy témát, és megvizsgálom, hogy az eletelt időszakban hová jutott a tudomány. Leporolom magamat és a témát. Ma egy ilyen leporolás termékét osztom meg.

 

A mikrobiom, az emberi test belsejében élő több millió mikroorganizmus közössége, egyre növekvő figyelmet kap a tudományos közösség részéről. Ezek a kis élőlények, melyek között baktériumok, vírusok, gombák és egyéb mikrobák találhatók, kulcsszerepet játszanak az állatok  egészségének és a viselkedésnek szabályozásában. Ahogy a kutatók mélyebben belemerülnek a mikrobiom tanulmányozásába, új és meglepő felfedezésekre bukkannak, amelyek feltárják, hogy ezek a mikrobák hogyan befolyásolják a gazdaszervezetet.

 A felfedezések során kiderült, hogy az élet apró dolgai lehetnek a legnagyobb hatással ránk.

A kutatások szerint a mikrobiom nem csupán az emésztést befolyásolja, hanem szerepet játszik a viselkedés és az érzelmi állapot alakításában is. Gondoljunk bele mit jelenthet ez nagy általánosságban: lehetséges, hogy a reggeli rossz hangulatunkat nem csak a kávé hiánya okozza, hanem a bélbaktériumok napkezdési rutinja is, nehezen ébrednek, nem aludtak eleget, vagy másnaposak. Talán még a legjobb főnökünk is elismerné, hogy a belső mikrobiális csapatunk az igazi hangulatfelelős.

 

Johnson és Foster (2018) kutatásai kimutatták, hogy a mikrobiom jelentős hatást gyakorolhat az érzelmekre és a társas viselkedésre. Ezek a mikrobák neurotranszmittereket termelhetnek, amelyek befolyásolják a hangulatot és a szociális viselkedést, így szoros kapcsolatban állnak az agy működésével.

 Ha belegondolunk, talán a legújabb társasági sikerünk mögött a mikrobiomunk áll, amely titokban összejátszik az agyunkkal, hogy a legjobb formánkat hozzuk.

Egyes kutatók, mint például Sarkar és munkatársai (2020), úgy vélik, hogy a mikrobiom hozzájárulhat a társadalmi viselkedés evolúciójához, azáltal, hogy segíti a mikrobiális információ átadását a csoport tagjai között. Ez különösen érdekes lehet a közösségi média világában, ahol a „vírusos” tartalom fogalma új jelentést nyerhet – lehet, hogy a következő mémünket valójában a bélflóránk ihlette?

Az érzelemvilágunk és a mikrobiom közötti kapcsolat egy új megvilágításba helyezheti a jól ismert mondást, hogy „az vagy, amit megeszel”. Lehetséges, hogy a stresszkezelési technikáink finomhangolása érdekében először a bélflóránkat kellene megismernünk, hiszen ezek az apró organizmusok képesek lehetnek befolyásolni az érzelmi válaszainkat.

Foster és McVey Neufeld (2013) kutatásai azt mutatják, hogy a mikrobiom összetétele szoros kapcsolatban állhat a szorongás és a depresszió mértékével. Bizonyos probiotikumok fogyasztása például csökkentheti a stressz tüneteit, ami új irányt adhat a mentális egészség kezelésének.

Azonban, ahogy a mondás tartja, a nevetés a legjobb gyógyszer – és talán a bélbaktériumaink is így gondolják.

Egy másik érdekes vizsgálat szerint az emberek, akik joghurtot fogyasztanak, kevésbé hajlamosak a stresszre, és jobb hangulatúak lehetnek (Tillisch et al., 2013). Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a mikrobiom és az érzelmek közötti kapcsolat szorosabb, mint korábban gondoltuk, és talán a napi joghurtunk többet tehet értünk, mint eddig hittük. Nincs szükségünk buta vicces macskás videókra, elég egy joghurt löket a bélbaciknak és már vigyorgunk is. De milyen legyen, meggyes vagy sima?

A mikrobiom hatása az intellektuális képességekre egyre inkább előtérbe kerül, és úgy tűnik, hogy a bélbaktériumok befolyásolhatják a memóriánkat és a tanulási képességeinket is. Lehetséges, hogy az iskolai teljesítményünket nemcsak a genetika határozza meg, hanem azok az apró mikroorganizmusok is, amelyek a bélrendszerünkben élnek?

 

Gareau és munkatársai (2011) kutatásai szerint a bélflóra összetétele befolyásolhatja a kognitív funkciókat és a memóriát. Az egészséges bélflóra hozzájárulhat a jobb kognitív teljesítményhez és a magasabb IQ-hoz (Liang et al., 2022). Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a jövőben talán a „zseniális” ötleteinket nemcsak az elménknek, hanem a bélflóránknak is köszönhetjük.

A kutatók azt is vizsgálják, hogy a mikrobiom hogyan befolyásolhatja a kognitív funkciókat és a tanulási képességeket. Egyes tanulmányok, mint például Lu és munkatársai (2018), azt sejtetik, hogy a bélbaktériumok összetétele már korai életszakaszban hatással lehet az agy fejlődésére és a későbbi intellektuális teljesítményre.

 Ha legközelebb valaki „agytrösztöt” említ, csak gondolj bele, hogy a bélflórád lehet az igazi titkos fegyvered a tanulásban és a munkában.

A mikrobiom szerepe a szociális viselkedés kialakításában is kiemelkedő kutatási terület. Egyes vizsgálatok, amelyeket Vuong és munkatársai (2017) végeztek, arra utalnak, hogy a mikrobiom összetétele befolyásolhatja az egyének szociális viselkedését és kommunikációs készségeit.

Az emberek esetében is izgalmas lehetőségeket kínál a mikrobiom szociális viselkedésre gyakorolt hatásának vizsgálata. Lehetséges, hogy a bélflóra változásai hozzájárulhatnak az introvertált és extrovertált viselkedés kialakulásához, így új dimenziót nyitva meg a személyiségpszichológia terén. Tovább gondolva, lehetséges hogy egy buliban a sikerünk titka a bélflóránk összetételében rejlik. Talán egy nap olyan probiotikus étrendet követhetünk majd, amely segít felszabadítani a belső „partiarcunkat”, aki csak arra várt, hogy a megfelelő mikrobiális összetevő kibontakoztathassa.

A mikrobiom és az emberi viselkedés közötti kapcsolat kutatása ugyan még gyerekcipőben jár, de az eddigi eredmények már most izgalmas és talán humoros betekintést nyújtanak a mikrobák világába. Ezek a kutatások nemcsak az emberi egészség és viselkedés megértéséhez járulnak hozzá, hanem új perspektívákat is nyitnak a társadalmi kapcsolatok és az érzelmi jólét területén.

 

A jövőben további kutatásokra lesz szükség ahhoz, hogy mélyebben megértsük, hogyan manipulálhatják a mikrobiom lakói a gazdaszervezet viselkedését. Ahogy egyre több információhoz jutunk, talán eljön az idő, amikor a mikrobiom terápiák ugyanolyan természetesek lesznek, mint a napi vitaminok fogyasztása. Mindezek mellett, talán egy nap majd a bélflóránk összetételét is figyelembe vesszük, amikor társas eseményekre készülünk, hiszen ezek a mikrobák lehetnek a legjobb partnereink a társasági életben.

 

1. Johnson, K. V. A., & Foster, K. R. (2018). Why Does the Microbiome Affect Behaviour? *Nature Reviews Microbiology*, 16(10), 647–655. doi:10.1038/s41579-018-0014-3

2. Lyte, M. (2013). Microbial Endocrinology in the Microbiome-Gut-Brain Axis: How Bacterial Production and Utilization of Neurochemicals Influence Behavior. *PLoS Pathogens*, 9(11), e1003726. doi:10.1371/journal.ppat.1003726

3. Sarkar, A., et al. (2020). The Microbiome in Psychology and Cognitive Neuroscience. *Trends in Cognitive Sciences*, 24(8), 537–549. doi:10.1016/j.tics.2020.04.011

4. Vuong, H. E., et al. (2017). The Microbiome and Host Behavior. *Annual Review of Neuroscience*, 40, 21–49. doi:10.1146/annurev-neuro-072116-031347

5. Lu, J., et al. (2018). Effects of Intestinal Microbiota on Brain Development in Humanized Gnotobiotic Mice. *Scientific Reports*, 8(1), 5443. doi:10.1038/s41598-018-23692-w

6. Messaoudi, M., et al. (2011). Beneficial Psychological Effects of a Probiotic Formulation (Lactobacillus helveticus R0052 and Bifidobacterium longum R0175) in Healthy Human Volunteers. *Gut Microbes*, 2(4), 256-261. doi:10.4161/gmic.2.4.16108

7. Bailey, M. T., et al. (2011). Exposure to a Social Stressor Alters the Structure of the Intestinal Microbiota: Implications for Stressor-Induced Immunomodulation. *Brain, Behavior, and Immunity*, 25(3), 397-407. doi:10.1016/j.bbi.2010.10.023

8. Tillisch, K., et al. (2013). Consumption of Fermented Milk Product with Probiotic Modulates Brain Activity. *Gastroenterology*, 144(7), 1394-1401. doi:10.1053/j.gastro.2013.02.043

9. Foster, J. A., & McVey Neufeld, K. A. (2013). Gut–brain axis: How the Microbiome Influences Anxiety and Depression. *Trends in Neurosciences*, 36(5), 305-312. doi:10.1016/j.tins.2013.01.005

10. Steenbergen, L., et al. (2015). Probiotics and Prebiotic Fiber Improve Memory and Emotional Well-being in Healthy Volunteers: A Randomized, Double-blind, Placebo-controlled, Parallel Study. *Frontiers in Psychology*, 6, 1086. doi:10.3389/fpsyg.2015.01086

Elmerülni az élményben

 

Gyermekoromban sokszor elgondoltuk azt,  hogy milyen lenne beleugrani egy filmbe, jól megrázni a főhőst, vagy részt vennil egy epikus pisztolypárbajban a végén? Nos, úgy tűnik ami akkor az elménk utazása volt, az ma  a szórakozás jövője ahol a kanapén üldögélés és a képernyő bámulása már a múlté. Ez az elmerülő  szórakozás korszaka, ahol nem csak nézed az élményt, hanem meg is éled azt.

A Taylor Swift Hatás

Kezdjük az elköteleződés mesterével, Taylor Swifttel. Már több mint 15 éve nem csupán fülbemászó dallamokkal kényezteti a rajongóit. Dalait kincsvadászattá alakította, morzsákat hagyva az interneten, hogy a rajongói megtalálják azokat. A rajongói digitális nyomozókká váltak, akik dalszövegekből, közösségi média posztokból vagy éppen a köztéri falfestményekből is kirakják a rejtvényt! Egy alkalommal például egy pillangó falfestményt festettek Nashville-ben, amit a rajongók dekódoltak, mint egy titkos helyszínt, ahol Taylor fel fog bukkanni. Ez olyan, mintha Sherlock Holmes találkozna a popzenével, csak kalap nélkül.

Ez nem csupán egy rajongói klub; ez egy immerzív, részvételi élmény. Taylor Swift egy olyan univerzumot teremtett, ahol a rajongók nem csak nézők, hanem aktív résztvevők. Képzeld el, hogy ezt a koncepciót minden szórakozási formára alkalmaznánk. Hamarosan a kedvenc sorozataink vagy filmjeink titkos üzeneteit is dekódolhatnánk, és ezek alapján valódi küldetésekre indulhatnánk, amelyek elmosnák a fikció és a valóság közötti határokat. Hűha.

Képzeld el, hogy egy koncerten nem csak hallod a zenét, hanem érzed is. A technológiának köszönhetően most még mélyebbre merülhetünk ezekben az élményekben. Vegyük például az ABBA Voyage koncertet, ahol a zenekar digitális avatárjai, az úgynevezett "ABBAtars" lépnek fel élő zenészek mellett. Ez nem csupán egy nosztalgia koncert; ez egy technológiailag felvértezett utazás vissza a '70-es évekbe, ahol a rajongók egy privát táncfülkében tombolhatnak kedvükre. Ez a svéd banda, mint még soha, énekelve a klasszikusait, miközben a rajongók a modern technológiának köszönhetően újra át élhetik a múltat.

https://www.youtube.com/watch?v=iEikjzZO2N8

Művészet, Ami Körülvesz

A művészeti galériák sem maradnak ki a mókából. Már nem kell tisztes távolságból szemlélni a festményeket, miközben próbáljuk megérteni Van Gogh ecsetvonásainak mélyebb jelentését. Most már Van Gogh világában sétálhatsz, hála az olyan kiállításoknak, mint a "The Immersive Experience". Ezek az események a művész festményeit köréd vetítik, és teljes testélménnyé változtatják a művészet befogadását. Ez olyan, mint az "Éjszaka a múzeumban," csak dinoszaurusz csontvázak nélkül.

https://www.youtube.com/watch?v=dZkQSjZYsgc

És nem csak Van Gogh kapja meg ezt a kezelést. Olyan művészek, mint Gustav Klimt és Salvador Dalí, szintén kilépnek a vászonról, hogy a mi világunkba lépjenek be ezekben a többérzékszervi kiállításokban. Ez művészet egy kis kalanddal — csak vigyázz a megolvadt órákkal, és a vadállatokkal.

A színház is fejlődik. Yannick Trapman-O’Brien "Undersigned" című előadása egyetlen néző számára készül. Ez olyan, mint egy gyorsrandi egy pszichológiai thrillerrel, ahol a cselekmény teljesen a személyes válaszaidra épül.

A Jövő: Egy Haptikus Ruha

A videojátékok és a sport sem maradhatnak le. Képzeld el, hogy nem csak a pálya széléről nézel egy focimeccset, hanem a játékos szemszögéből — érezve az adrenalin, az izgalom, és talán még a fű ropogását is, mindezt egy haptikus ruhának köszönhetően. Olyan, mintha egy sportfilmben élnél, ahol te vagy a főszereplő. Vigyázz Beckham, jön a virtuális-te, és becsúszva talán…..

Élet a Történetben

Ahogy a technológia tovább fejlődik, úgy fejlődnek a szórakoztató élményeink is. A határ a valóságunk és a kitalált világok között egyre elmosódik, lehetőséget adva nekünk, hogy a szeretett történeteinkben éljünk. Ez az új szórakozási korszak nem csak az érzékeinket köti le, hanem a képzeletünket is magával ragadja, olyan világokat teremtve, ahol ideiglenesen elfelejthetjük a hétköznapi életünket, és valami fantasztikus részévé válhatunk.

Szóval legközelebb, amikor egy filmet nézve azon kapod magad, hogy be szeretnél ugrani a jelenetbe, emlékezz: már nem állsz messze attól, hogy megtehesd. Egy olyan korszakba lépünk, ahol nem csak nézünk; részt veszünk, interakcióba lépünk, és elmerülünk a pillanatban. Ez a szórakozás jövője, és csak most kezdődik. Innovátorok fel, hajrá.

Az Emberi Agy Rejtett Kincsei

 

Ha azt mondanám, hogy az agyunk tele van szunnyadó zsenialitással, talán nem lepődnél meg. De mi van, ha azt mondom, hogy ezek az alvó szépségek csak arra várnak, hogy a kultúra csókja felébressze őket, mit Csipkerózsikát a királyfi? A csók hatására az ősi agyi áramkörök új életre kelnek, hogy számoljanak, írjanak, és még sok minden másra képesek legyenek! . Ki tudja, milyen rejtett tehetségek és zsenialitások várnak felfedezésre odabent?

Nyelv és Matematika: Külön Utakon

Kezdjük azzal, hogy az agyunk különböző részeit aktiválja a nyelv és a matematika. Ez olyan, mintha az agyunknak lenne egy külön irodája a szavaknak és egy másik a számoknak. Képzeld el, hogy ezek az irodák egymás mellett vannak, és a munkatársak időnként átkiabálnak:

 "Hé, matek, kölcsönadnál egy kávéfőzőt?"

 Ez azért van, mert bár mindkettő fontos, nem ugyanazon a "frekvencián" működnek. Például, valaki lehet, hogy zseni a számokkal, de még mindig nem tudja megjegyezni, hogyan kell helyesen írni a "kocsonya" szót. És ne is beszéljünk arról, hogy a nyelvi részleg milyen nehézségekbe ütközik, amikor a matekosok megpróbálnak szóvicceket alkotni.

Mr. C-t, az az ember, aki elfelejtette, hogyan kell olvasni, de még mindig tudott számolni, mint egy profi. Ez a szegény ember egy nap felébredt, és rájött, hogy a betűk számára ugyanolyan idegenek, mint egy hétfő reggeli ébresztőóra hangja. Az agya mégis megőrizte azt a képességét, hogy számokkal dolgozzon.  Mr. C úgy élte életét, mintha minden nap egy kis kihívás lenne – például próbálja meg kiszámolni a bevásárlólistáját, anélkül, hogy elolvashatná azt! De ne aggódj, az élet tele van kihívásokkal, és Mr. C bebizonyította, hogy még a legváratlanabb helyzetek is lehetnek szórakoztatóak.

Az Agy Olvasási Területe

Az agyunknak van egy része, amelyet egyszerűen csak a "szavak olvasási területének" hívunk. Ez a terület különös módon a mindennapi tárgyakat felismerő területek között helyezkedik el. Gondolj csak bele: ez az a hely, ahol az agyunk azt mondja: "Ez egy arc, ez egy ház, és ó, itt van egy szó is!" És ha már itt tartunk, biztos vagyok benne, hogy ez a részleg néha összejön egy jó kis kávészünetre a matekos kollégákkal. Ez a terület felelős azért, hogy felismerjük a szavakat bármilyen méretben, betűtípussal vagy kézírással. Néha elgondolkodom, hogy ez az agyi részleg mennyire élvezheti a betűtípus-váltást egy hosszú dokumentumban – egy kis változatosság senkinek sem árt!

A Betűk és a Természet Kapcsolata

A betűk formáinak eredete nem csupán véletlen, hanem szoros kapcsolatban áll a természetben előforduló formákkal. Ez a felfedezés Mark Changizi és kutatótársainak köszönhető, akik azt találták, hogy a különböző írásrendszerekben használt betűk formái gyakran tükrözik a természetben található alakzatokat. 

 Az agyunk szeret ismerős dolgokkal dolgozni – például a hétvégi kirándulások során látott faágak formái könnyen visszaköszönhetnek egy szerelmes levélben!

Az emberi agy arra van optimalizálva, hogy gyorsan felismerje és értelmezze a körülötte lévő világot. Ez az evolúciós előny segítette elő a túlélést, hiszen a környezeti elemek – például az állatok, növények és tárgyak – gyors felismerése létfontosságú volt. Az írásrendszerek fejlődése során az emberek természetes formákat használtak, mert az agyunk számára ezek voltak a legkönnyebben feldolgozhatók. Ha belegondolsz, ez olyan, mintha az agyunk szeretné, hogy minden egy kis fejtörő legyen – de ne legyen túl nehéz, mert akkor már senki nem élvezné!

• L Alak: Ez a forma gyakori a természetben, például amikor két tárgy találkozik vagy átfedésbe kerül. Az "L" betű formája hasonlít arra, amikor két egyenes vonal találkozik, például egy asztal sarkánál. Nem csoda, hogy az "L" alakú vonalak ismerősek az agyunknak – elvégre a legtöbb ember szeret egy jó kis sarokban üldögélni!
• T Alak: A "T" betű formája is gyakori a természetben. Például egy fa törzse és ágainak csatlakozási pontjai gyakran alkotnak "T" alakú elrendezéseket. A természet szereti az egyszerű, de hatékony dizájnt – csakúgy, mint mi, amikor megpróbáljuk összeállítani az IKEA bútorokat.
• Y Alak: A "Y" betű egy másik példa, ahol a természetes formák inspirálták az írásrendszert. Gondoljunk csak a fa ágaira, amelyek "Y" alakban ágaznak el. Az ilyen elágazások nemcsak szép látványt nyújtanak, hanem remek példát is adnak arra, hogyan működik a természetes "kettéágazás".

A Formák Topológiája

A topológia az alakzatok lényegi formáit írja le, függetlenül a mérettől, szögtől vagy orientációtól. Az írásrendszerekben található betűk topológiai szempontból azonosak lehetnek bizonyos természetben előforduló formákkal, függetlenül attól, hogy hogyan néznek ki a papíron. Például egy "L" betű topológiailag hasonló a görög "Γ" betűhöz, mert mindkettő két vonal találkozási pontját reprezentálja. Ez a kis trükk az agyunk részéről biztosítja, hogy bármilyen nyelven is írjunk, az agyunk mindig készen áll arra, hogy felismerje a formákat.

Changizi kutatásai szerint az írásrendszerekben gyakran használt formák univerzálisan előfordulnak a természetben. A gyakori formák, mint az "L" és "T", gyakoriak az írásban is, mert ezek a természetes formák az emberi látórendszer számára könnyen feldolgozhatók. Ezért is van az, hogy amikor egy új nyelvet tanulunk, az írás jelei nem teljesen idegenek számunkra. Az agyunk egyszerűen annyira zseniális, hogy észreveszi a természet visszatérő mintáit, és beépíti őket az írásba, mintha csak egy régi barátot köszöntene.

Ez a felfedezés azt mutatja, hogy az emberi írás nem csak kulturális termék, hanem mélyen gyökerezik biológiánkban, nem csak az édes íz szeretete, vagy a kígyók iránti undorodás, félelem. 

Kultúránkat nem tekinthetjük pusztán az emberi agyunk vívmányának, mélyen legbelül a természetet, az ismerős formákat képezi le.

Mentális fáradtság, kreativitás

 

Mentális fáradtság, kreativitás

A mítoszt, miszerint agyunknak csak 10 százalékát használjuk, már többször is  átfogóan megcáfolták. Talán azért maradt fenn mégis, mert annyira sok ember számára nagyon vonzó azt hinni, hogy igazi zsenivé válhatsz, ha megtanulod bevonni azt a  szunnyadó 90 százalékot. A valóságban az agyad mindig be van kapcsolva, még akkor is, ha alszol, vagy egyáltalán nem gondolkodsz semmin, vagy ha azt hiszed, hogy nem gondolkodsz.

De ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az agyad ugyanannyi energiát éget el álmodozás közben, mint amikor koncentrálsz valami fontos feladatra. Mindannyian megtapasztaltuk a mentális kimerültség érzését, miután egy trükkös, igazán nehéz problémára összpontosítottunk. A koncentrált gondolkodás minden bizonnyal kemény munkának tűnik, de mi az igazság.

Az agy minden bizonnyal egy energiára éhes szerv. Bár testsúlyunk körülbelül 2 százalékát teszi ki, a nyugalmi állapotban elégetett energia mintegy 20 százalékát használja fel, ezt már nagyon régóta tudjuk, legalábbis az agyunk működő tíz százaléka.

Ennek az energiának a nagy részét arra használja fel a neuronhálózatunk, hogy az elektromos töltés eltérő szintjeit a működés közben visszaállítsák alapállapotba – ez egy kiegyensúlyozatlan állapotot, amelyet vissza kell léptetni a startra, miután egy neuron kiadott egy jelet. Ehhez sok üzemanyagra van szükség.

Érdekes módon, amikor az energiafelhasználásról van szó, az agy nem tesz különbséget a hagyományosan "nehéznek" tekintett feladatok és az alapvető,  természetesebbek között. Ezt először az 1950-es években mutatták ki egy tanulmányban, amely kimutatta, hogy az agy metabolikus aktivitásának szintje figyelemre méltóan állandó, függetlenül attól, hogy a mentális aritmetikára koncentrálunk, vagy hagyjuk, hogy elménk elkalandozzon.

Az agyad erőforrásokat oszt el a különböző részeihez az elvégzett mentális tevékenységtől függően. De nyilvánvalóan kompromisszumok árán teheti ezt csak meg. Amikor egy mentálisan kihívást jelentő feladat iránti igény növekszik, fokozott anyagcserét látunk a feladatért felelős neuronokban. Ugyanakkor ennek megfelelő csökkenést láthattunk más agyterületeken .

Ha valahol dolgozok, energiát fogyasztok, akkor, ha adott energiával rendelkezem, akkor máshol csökkentenem kell az energiafogyasztásomat.

Egy novemberben publikált tanulmányban Lavie és munkatársai megmérték az álmodozásért felelős agyterület energiafelhasználását, és azt találták, hogy ez csökkent, amikor az önkéntesek olyan problémamegoldó feladatot hajtottak végre, amely koncentrált figyelmet igényelt.

Tehát a kemény gondolkodás több energiát éget el az érintett agyterületen, de ezt ellensúlyozza az agy más részein elért energiamegtakarítás.

Például egy önkontroll feladat során, amikor például a kezed jeges vízben tartása, ameddig csak lehet a feladat,  körülbelül 1 kalória glükózt éget el az agyad. Bár ez egy kis mennyiségű üzemanyag, az agyad nem így látja, folyamatosan aggódik a kínálat és a kereslet közötti egyensúlyhiány miatt. Leginkább a kereslet jövője ami aggasztja, eltudja e látni a létfontosságú alapvető feladatait akkor is, ha ez a nem várt feladat továbbra is fennáll, és sok energiát igényel.  Ha az agy észleli a glükóz helyi elvezetését - az agyat tápláló cukrot -, akkor azt valami rossznak érzékeli. Ez okozza a kimerültség érzését hosszabb fókusz után.

 

Az álmodozásnak van egy sötét oldala is.

Az elme álmodozása növelheti a kreativitást és a memória konszolidációt, az emlékek rögzülését, de károsíthatja a mentális egészségét is.

 

A mentális fáradtsághoz kapcsolódó egyik molekula az adenozin, amely az adenozin-trifoszfát (ATP) bomlásterméke, amely az anyagcserében részt vevő kulcsfontosságú vegyület. "Amikor az agyad energiát használ fel, akkor közben  az ATP-t használ ehhez, amiből  adenozint termel, és szó szerint jelzi magának: Hé, most fáradt vagyok, ennek szó szerinti jelentése az agy nyelvén, fogy az ATP energiaforrásom, túl sok az adenozin az agyamban .

2022-es kutatások azt is feltárták, hogy  a több órán át tartó kemény gondolkodás a glutamát nevű vegyület – az idegsejtek által a jelátvitelhez használt fő molekula – felhalmozódásához is vezet az agyunkban. A glutamát túlterhelése potenciálisan káros, és úgy tűnik, hogy az agy megvédi magát azáltal, hogy elkerüli a további mentális edzést, ezért a mentális fáradtság érzését kelti.

Tehát egy kemény vizsga után az érzés, hogy az agyunk elégette  egy szuperszámítógép energiáját, valós, még akkor is, ha az agyad összességében kevés vagy semmilyen extra kalóriát nem használt fel. Lényegtelen, hogy koncentrációt igénylő feladatra vagy figyelemelterelésre fordítják-e.

A kreativitást igénylő feladatok sajnos az agyunk sok hálózatának egyszerre, közösségi munkáját kívánják meg, ezért a fókuszált kreativitás az agyunk működése szempontjából paradoxonnak tűnik. Nem véletlen szerintem, hogy ellazult állapotban, fürdés, vagy séta közben állnak össze egésszé a dolgok, oldunk meg régóta fennálló problémákat.

 Nincs fókuszált gondolkodás anélkül, hogy az agy ne kapcsolná ki a legtöbb, energiát fogyasztó agyterületet, amiről úgy gondolja nincs szüksége most rá. Itt szűnik meg agyi szinten a kreativitás létrejöttének lehetősége.

 Mindenki egyszerre lehet, legyen egy kicsit aktív, neurális szinten legalábbis. Ez a kreativitás alapja a neuronjaink szintjén.

VUJA DE világunk

 

Karl Weick

szervezetelméleti szakember, aki vuja de kifejezést sajátos módon használja. Bemutatta, igazából kivizsgálta,  hogy mi történt, amikor egy 19 fős, tapasztalt füstugrókból (távoli területekre ejtőernyőző tűzoltókból) álló csoport hogyan reagált a montanai Mann Gulchban gyorsan terjedő tűz okozta stresszre úgy, hogy elfelejtette, amit tudott, és gyakran alkalmazott hasonló szituációkban.

 Ezeket a képzett és tapasztalt füstugrókat annyira lesújtotta csoportjuk szervezetlensége és a halálos fenyegetés, hogy úgy tettek, mintha "még soha nem voltam itt, fogalmam sincs, hol vagyok, és fogalmam sincs, ki segíthet nekem" mondatok hangzottak el, olyan szituációban amiben már többször is voltak, több esetben megtapasztalták már ezeket a szélsőséges körülményeket.

Az eredmény: tizenhárman életüket vesztették ebben a bevetésben. Weick példája egy olyan eset, amikor többnyire rutinmunkára volt szükség, nem igazi innovációra. Az a dolog, ami megölhet egy füstugrót vagy egy repülőgép-pilótát, megmenthet egy olyan munkavállalót, akinek innovatívnak kell lennie. A vuja de mentalitás fejlesztheti a tanulást és a kreativitást.

Először az 1980-as években merült fel ez a kifejezést Jeff Millertől, aki számos vitorlás bajnokságot nyert. Miller azzal érvelt, hogy a nagy vitorlázóknak van egy vuja de mentalitásuk, ahol "ugyanazok a régi dolgok vadonatújnak tűnnek", és ezt ha okosan használod,  lehetővé teszi, hogy "minden versenyből tanulj egy kis leckét", és "izgatottan, motiváltan tart téged a sport iránt". Jeff vicces és éleslátó megjegyzése ráébresztett arra, hogy az innovatív emberek és vállalatok ugyanezzel a képességgel rendelkeznek.

Továbbra is ugyanazt a dolgot nézik, de folyamatosan változtatják, hogy mely szempontokra gondolnak, és melyeket hagyják figyelmen kívül. Talán ez a VUJA DE legközelebbi definiciója. 

 

Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biokémikustól származik a mondás, az első tudóstól, aki izolálta a C-vitamint, aki azt mondta: "A felfedezés abból áll, hogy ugyanazt nézzük, mint mindenki mást, és valami egészen mást gondolunk."

 Wald Ábrahám statisztikus kutatása arról szólt, hogy hol lehet extra páncélt helyezni a harci repülőgépekre a második világháború alatt, csodálatos példa erre a jelenségre. A brit és az amerikai légierő aggódott, mert sok repülőgépüket lelőtték a németek. Több páncélt akartak használni, de nem voltak egészen biztosak abban, hogy hová tegyék azokat, hol kellene megerősíteni a repülőgépeket. Wald minden golyólyukat megjelölt, azokon a repülőkön, amelyek visszatértek a csatából. Megállapította, hogy a törzs két fő részén - az egyik a szárnyak között, a másik a farok között - sokkal kevesebb golyólyuk volt. Úgy döntött, hogy a páncélt ezekre a helyekre helyezi, ahol kevesebb, nem több lyukat látott. Miért? Mert logikus volt, hogy a gépeket véletlenszerűen találták el. Az általa elemzett repülőgépeket nem lőtték le! Tehát azok a lyukak, amelyeket nem látott – azokon a repülőgépeken, amelyek nem tértek vissza –, extra védelmet igényeltek.

Hasonló vuja de mentalitás figyelhető meg az innovatív csúcstechnológiai cégeknél. Bill Joy a Sun Microsystems rezidens műszaki zsenije. Joy volt az egyik elsődleges tervezője a UNIX operációs rendszernek és a Sun mikroprocesszor legfontosabb chipkészleteinek, valamint más fejlesztéseknek, amelyek lehetővé tették az internet számára, hogy elérje jelenlegi technikai kifinomultságát. Joy-t "a Szilícium-völgy legokosabb embereként" és "az internet Edisonjaként" nevezték a háta mögött.

 Híres arról, hogy a technikai problémákat más fényben látja, mint mások, "késő esti programozási epifániáiról, a dobozon kívüli gondolkodásról és a hátborzongató technikai tisztánlátásról" hírhedt. Ez egészen a diákkorára nyúlik vissza, amikor a legtöbb diák olyan Ph.D. programok részese lehetett, ahol a laborok a lehető  legjobb felszereléssel rendelkeztek, különösen olyan műszaki területeken, mint a számítástechnika. Ezzel szemben Joy véleménye, hozzáállása az ellenkező volt: "Berkeley-be mentem [a Caltech vagy a Stanford helyett], mert ott volt a legrosszabb számítógépes felszerelés a három közül. Úgy gondoltam, hogy ez arra kényszerít, hogy találékonyabb legyek."

 A vuja de a csoportok és vállalatok kulturális jellemzője is lehet. Az emberek megtanulhatják a vuja de mentalitást. Nem szükséges ezzel születniük.

 Bár jóval túl van a 80. születésnapján, Ettore Sottsass továbbra is az egyik leghíresebb és legtermékenyebb olasz tervező. Sottsass olasz cégek, köztük az Olivetti és az Alessi ipari formatervezőjeként, valamint szobrászként és fotósként vált híressé, és alapító tagja a Memphis Design Groupnak. 1980-ban több fiatal tervezővel megalapította a Sottsass Associates-t Milánóban, Olaszországban. Radikális megközelítést alkalmaztak az elektronikus telefonkönyvtől kezdve a kínai golfklubon és üdülőhelyen át a robotokig, a milánói repülőtér belsejéig, televíziókig, telefonokig, előregyártott ablakokig és egy New York-i lakás belsejéig. Filozófiájuk jellemzője, hogy míg a legtöbb modern dizájnnak unalmasnak és racionálisnak kell lennie, hogy észrevétlenül funkcionáljon, a modern életben használt és látott dolgoknak erős érzelmeket kell kiváltaniuk. Véleményük szerint az erős reakció, még ha negatív is, sokkal jobb, mint a semmi, hogy jobb élőnek érezni magunkat, mint zsibbadtnak és élettelennek. A Sottsass Associates szokatlan színeket, formákat és méreteket használ, hogy kiszabadítsa az embereket a modern élet zsibbadásából. Sottsass arra tanítja kollégáit, hogy másképp lássák a dolgokat, saját munkáját használva inspirációs forrásként, mint például a sokat emlegetett és kereskedelmileg sikeres "Valentine" hordozható írógépet, amelyet 1969-ben tervezett az Olivetti számára, és amelynek az élénkvörös rúzs színe volt.

 Sottsass kifejezett útmutatást is ad, azt sugallva, hogy kollégái tervei "furcsábbnak tűnnek", olyan színeket és formákat használva, amelyek elégedettség helyett kényelmetlenséget váltanak ki. A vuja de hozzáállás nyilvánvaló a BrightHouse-nál is, egy "ötletcégnél", amely 500.000 és 1.000 000 dollár közötti összeget számít fel olyan ügyfeleknek, mint a Coca-Cola, a Hardee's és a Georgia Pacific egyetlen ötletért. Az alapító Joey Reiman elutasítja azt a magától értetődő feltételezést, hogy a dolgok gyorsabb elvégzése mindig jobb. Azzal dicsekedik, hogy a BrightHouse "melasz sebességgel" üzletel. Hangsúlyozza, hogy nem lehet elsietni a nagyszerű ötleteket." Azt mondom az ügyfeleinknek, hogy mi vagyunk a leglassúbb, legmegfontoltabb cég, amellyel valaha is találkoznak – és hogy mi vagyunk a legdrágábbak is." A BrightHouse egyszerre csak egy ötleten dolgozik, a kis cégben mindenki (kb. 20 fő) két-három hónapot szentel a kreatív megközelítéseknek az egyetlen ügyfél számára, akit kiszolgál. Reiman azután fejlesztette ki ezt a munkamódszert, hogy sok éven át egy hagyományos reklámcéget vezetett, ami arra késztette, hogy azt higgye, hogy az elvégzett munka nagy része annyira sietős, és olyan sok különböző ügyfelet kiszolgálva lehetünk csak sikeresek. A gyorsaság azonban csak elfojtotta a kreativitásukat.

 A BrightHouse lenyűgöző eredményeket ért el. Reiman és csapata segített a Coty Inc. óriási illatháznak létrehozni a "Ghost Myst"-et, az első parfümöt, amely az értékeket és a spiritualitást ("belső szépség" a fizikai szépség helyett) a piaci pozicionálás középpontjába helyezi. A Ghost Myst 1995 év legkelendőbb illatává vált, és elindította a spiritualitást a szépségben mozgalmat, amelyhez sok más illat- és kozmetikai cég sietett csatlakozni. A BrightHouse versenyelőnye, hogy átgondolt teknősök egy gyors nyulakkal teli világban. Ha mindenki másnál lassabban haladtok, ugyanazok a régi dolgok másképp néznek ki számotokra, és másképpen gondolkodhattok róluk. Nem számít, hogyan valósítjátok meg, a vuja de mentalitás az a képesség, hogy folyamatosan változtassátok a véleményeteket és a felfogást a világról ami körülvesz benneteket. Ez azt jelenti, hogy fókuszunkat az előtérben lévő tárgyakról vagy mintákról a háttérben lévőkre helyezzük át.

Álommérnökség, eszközök

 

Egy kicsit más módszer alapján az emberek elméjét arra tanítják, hogy ébren, tudatos állapotukban párosítsanak egy bizonyos érzékszervi ingert, például szagot egy tanulási feladattal, majd ugyanezt az érzékszervi jelet használják a feladat emlékeinek aktiválására a harmadik alvási szakaszban. Ez a technika, amelyet célzott memória-reaktivációnak (TMR) neveznek, úgy tűnik, hogy a hippocampus, az agy memória szempontjából fontos régiójának aktiválásával működik. Azáltal, hogy felidézi azt, ami úgy néz ki, mint egy emlék spontán újraaktiválódása az agykéregben, befolyásolja, hogy a hippokampusz mit játszik le alvás közben – és így fokozza az tanulási feladatot. Klasszikus pavlovi reflex kialakítása embereknél.

 Tanulmányok kimutatták, hogy a TMR fokozhatja az idegen szókincs tanulását és javíthatja a teljesítményt egy vizuospatiális feladatokban, térbeli elrendezést jelent az utóbbi.

 Még az rejtett társadalmi előítéletek kezelésében is segíthet, amint azt az illinois-i Northwestern Egyetem kutatói megállapították, amikor szokatlan hangokat párosítottak a faji vagy nemi előítéletek tudattalan működésének és ezek bizonyos aspektusaival, majd ezeket a hangokat lassú hullámú alvás közben játszották le.

Sophie Schwartz, a svájci Genfi Egyetem munkatársa és kollégái nemrégiben 36 embert vizsgáltak, akik rendszeresen tapasztalnak rémálmokat. Mindannyian azzal töltötték az kísérleti idejüket, hogy elalvás előtt el kellett képzelniük  rossz álmaik jobb befejezését, de a csoport fele 10 másodpercenként egy zongoraakkord hangjának is ki volt téve, miközben ezt tették. Éjszaka mindenki fejpántot viselt, amely elektródákat tartalmazott, hogy figyelemmel kísérjék agyi aktivitásukat. Amikor regisztrálták, hogy beléptek a REM-alvásba, 10 másodpercenként ugyanazt a zongoraakkordot játszották le, amíg a REM-periódus véget nem ért. Két hét elteltével mindkét csoportnak kevesebb rémálma volt, de a zongoraakkordok csoportnak lényegesen kevesebb volt, mint a másik csoportnak. Három hónappal később ez az előny még mindig jelen  volt.

Bár a sok tanulmányban használt berendezések nem igazán alkalmasak otthoni használatra, új eszközök jelennek meg a piacon elérhető bárki számára, amelyek  számos álombeavatkozáshoz hasznosak lehetnek. Guillermo Bernal egy Fascia nevű rendszert fejleszt:  egy alvó maszkból áll, amely összegyűjti az alvási szakasz adatait, valamint egy összekapcsolt csomópontból, amely hangszórókkal, lámpákkal és porlasztóval van felszerelve, amely különféle illatokat képes kibocsátani.

A rendszer harmadik eleme valós időben gyűjti és elemzi az alvó ember jeleit. A csapat reméli, hogy a Fascia segít az embereknek gyorsabban elaludni, valamint javítja az általános alvásminőséget és fokozza a memória konszolidációját.

Szintén az MIT-n Abhinandan Jain dolgozik a Somnia nevű rendszeren. Elektromosan stimulálja a belső fül vestibularis rendszerét, amely jelzi az agynak a fej helyzetét. Elméletileg a vestibularis stimuláció mozgásérzetet adhat az álmodóknak, kic
sit úgy, ahogy a játékosok a virtuális valóságot használják a mozgás illúziójának megszerzésére. Ezért könnyen  használható arra, hogy valakit alvásra "ringasson", javítva az alvás minőségét és javítva a memóriát. Ez a Somnia jelenlegi fókusza.

 

Az ember testhőmérsékletét megváltoztató technológia hamarosan utat találhat az álommérnöki eszközökbe is. Néhány VR headset már tartalmaz apró termoelektromos elemeket, amelyek hőmérséklet-érzéseket váltanak ki. Ezeket fel lehet használni egy személy melegítésére, segítve őket elaludni, majd lehűteni őket a mély alvás fokozása érdekében.

A VR néha haptikus eszközöket is alkalmaz az érintésérzetek megadására, amelyeket az MIT kutatói az álmok befolyásolására használtak. Például egy kísérleti teszt megállapította, hogy egy elektromos, izomstimuláló eszköz aktiválása a vádlin REM alvás közben arra késztette az embereket, hogy álmukban végtagalapú érzésekről számoljanak be, például futásról.

Eközben Haar Horowitz kifejleszti saját éjszaka viselhető eszközét, a Dormio-t, valamint a célzott álominkubációnak nevezett beavatkozási módszert. A Dormio egy kesztyűszerű eszköz, amely érzékelőkkel van felszerelve, amelyek figyelik viselőjének pulzusát és izomtónusát, hogy észleljék, mikor lépett az alvás első szakaszába. Ezen a ponton okostelefonhoz vagy számítógéphez való csatlakozáson keresztül elindítja a hangfelvétel lejátszását. Öt perccel később egy második hangjelzés ébreszti fel az alvót, akit megkérnek, hogy mondja el, mi jár a fejében, majd hagyja, hogy visszaessen az első szakaszba. Ez a folyamat újra és újra megismételhető.

Az eszközzel végzett, 2020-ban közzétett kezdeti kutatások feltárták, hogy a "fa" szó hangutasításai megbízhatóan vezettek az első szakaszú álmokhoz, amelyek fákkal kapcsolatosak voltak. 2023-ban Haar Horowitz, Bob Stickgold a Harvard Egyetemen és kollégáik egy randomizált, kontrollált vizsgálatról számoltak be, amely tovább ennél ment. Amellett, hogy fával kapcsolatos álmokat váltott ki (az egyik résztvevő emlékezett például arra, hogy régi fából készült karjai voltak), a technika a kreatív gondolkodást is javította. 45 perc célzott álominkubáció után az emberek jobban teljesítettek a fák témájához kapcsolódó kreativitási teszteken, mint azok, akik külön felszólítás nélkül aludtak, vagy azok, akik ébren maradtak, vagy a fákra gondoltak, vagy egyszerűen csak a saját gondolataikra figyeltek. A pszichológusok régóta keresnek megbízható módszereket a mindennapi kreativitás fokozására, és a kutatók izgatottan várják a Dormio potenciálját erre.

 

Mindazonáltal az a gondolat, hogy kölcsönhatásba léphetünk egy alvásban lévő ember agyával, hogy befolyásolhatjuk azt, hogy miről álmodik és mit tanul közben, ettől néhányan idegesnek érzik magukat a területen, nem minden indok nélkül.

2018-ban egy kínai kutatócsoport arról számolt be, hogy amikor a kísérletben résztvevőknek többször is lejátszották egy ismerős snack, például az M&M's nevét a nappali szunyókálás második szakaszában, pozitívabb érzésekkel  ébredtek ezzel a snackkel kapcsolatban,  mint másokkal, amelyeket nem neveztek meg. Ez a hatás nem fordult elő azoknál az embereknél, akiknek ébren játszották a snack neveket. A reklám beveszi az utolsó bástyát is és megtámad minket már álmainkban is.

Néhány évvel később a Molson Coors Beverage Company online reklámkampánya azt állította, hogy egy speciálisan tervezett videó nézőit rá lehet venni arra, hogy álmodjanak a Coors sörről. Ez oda vezetett, hogy egy 40 álomkutatóból álló csoport, 2021-ben online levelet tett közzé, amelyben az álommanipuláció kereskedelmi alkalmazásainak szabályozására szólított fel.

Időközben más kutatók közelebbről megvizsgálták ezt az utat. 2023-ban Moran Cerf a Northwestern Egyetemen publikált egy tanulmányt "Dream Marketing: A method for marketing communication during sleep and dreams" címmel. Ebben azt írta: "A módszer lehetővé teszi a marketingkutatók és a gyakorlók számára, hogy behatoljanak az alvó agyba, és hozzáférjenek az álmodó gondolataihoz azzal a céllal, hogy befolyásolják a későbbi ébrenléti viselkedést."

Az óvatosságra intő nyilvános levél megemlítette annak lehetőségét is, hogy aljas ügynökök más személy álmait célozzák meg, például szexuális vonzalom érzésének keltése vagy politikai beállítottság befolyásolása céljából. Arra a kérdésre, hogy pontosan hogyan befolyásolhatja a vonzalmat, Stickgold rámutat annak lehetőségére, hogy egy akaratlan tulajdonos telefonjára telepített alkalmazás újra és újra beállíthatja a "szexi Bob" kifejezést, miután megbizonyosodott arról, hogy a tulajdonos elaludt. Még ijesztőbb, ha azt mondja, hogy 'szavazz Orbánra' .

Egy másik, egyesek által felvetett aggodalom az, hogy az álmainkba való beavatkozás megzavarhatja az alvást kísérő normális előnyös folyamatokat, például a tanulást és a tisztítási folyamatokat, a felejtés normális menetét.. Amikor az alvási órák felhasználásáról van szó, sok ígéretes módszer létezik, de ezek nem terjedtek el, mert sem a tudósok, sem a nyilvánosság nem hajlandó kockáztatni az alvásukat, az utolsó kis várukat, ahová még vissza húzódhatnak a mindennapoktól.

A területen nincs egyetértés, többen úgy vélik,  hogy az álmodó állapot feletti ellenőrzés mértéke jelenleg túl kicsi ahhoz, hogy aggódjunk a normális folyamatok megzavarása miatt. Valóban, az aggodalmak ellenére az álommérnöki munka jövője izgalmasnak ígérkezik.