Természetes fittség, avagy a testmozgás fontosságáról


Cordain professzor és munkatársai az utóbbi időkben a paleolit étkezés mellett a paleo mozgás fontosságával is foglalkoznak. Egy sor cikkben összehasonlították a modern kor és a gyűjtögető életmódot folytató törzsek energia, aktivitás és életmódbeli mintáit és az alábbi programot állították fel a kutatásaik alapján( akit részletesebben érdekel, annak ajánlom  http://thepaleodiet.com/, ahol Cordain összes tanulmánya olvasható):

1. A napi betevő étkekért akár 10-16 km gyalogoltak, ami egy kis vagy közepes megterhelésnek felel meg.A távolságot természetesen sok minden befolyásolja, így a kultúra, az időjárás, az illető életkora, egészsége. Igyekezzünk aktívan, de nem megerőltetően mozogni, ha lehet gyalogolni munkába, ha lehet munka közben is a telefont és a liftet hagyjuk ki és gyalogoljunk. 
2. A változatosság a mozgás formákban nagyon fontos, ha egyik nap bicikliztünk, akkor másnap sétáljunk, fussunk, görkorizunk stb. Ha fáradtnak érezzük magunkat, akkor másnap pihenés, kevés mozgással. A természeti népeknél is egy egy nehéz, fárasztó tevékenységgel töltött nap után mindig pihenőnapok következtek.
3. Ha sportolunk, akkor ezt a természet lágy ölén tegyük, ha lehetséges a már nálunk is kapható, lágy, mechanikailag kevésbé ellenálló talpú cipőkben.
4.Magas intenzitású mozgások is velejárói a vadászó életmódot folytató embereknek, így hetente legfeljebb kétszer komolyabb edzések is szerepeljenek napjainkban.
5. Mindenképpen figyeljünk arra, hogy az erő, kitartás és hajlékonyság hármasa megfelelően jelen legyen és a megfelelő rotáció is szükséges ahhoz, hogy az edzésekből a maximumot hozzuk ki. Nagyon jó ellenállást, álló képességet fejleszthetünk ki, ha ügyelünk a változatos mozgásformák egyensúlyára, amellyel elkerülhetjük a sérülések, az unalom veszélyét is.
6. A súlyok emelése elengedhetetlen, hiszen a húst, fegyvereket, gyerekeket is cipelték őseink. Hetente 2-3x , 20-30 perces  folyamatos, súlyokkal való munka szükségeltettik.
7. A kint, a természetben végzett mozgások másik nagy előnye a napfény által fenntartott D-vitaminszintézis.
8. Szociális élőlények vagyunk, ezért a sportolásnál is igyekezzünk barátainkat bevonva, nagyobb társaságban mozogni. A számtalan pszichológia előny származhat ebből, a fizikaiak mellett.
9. Genetikai adatok alapján az ember és a kutya közel 135 ezer éve együtt vadászik, fejlődik. Az ember és a kutya genetikai állománya speciálisan adaptálódott a kooperatív, szabadban végzett együttes mozgásra.A kutya tartók általában jobb fizikai és mentális állapotban lehetnek, pusztán azáltal, hogy együtt mozognak a kedvencükkel.
10. A tánc egy gyakori rituális és ünnepi esemény a természeti népeknél, ami ideális edzés gyakorlat, növeli  a fittséget és csökkenti a stresszt.
11. A szexuális aktivitás természetesen nagyon fontos eleme az ember egészségének, a heti 2-3 gyakoriság már kimutatható egészségügyi előnyökkel jár.
12. A pihenés, a megfelelő alvás is elengedhetetlenül hozzátartozik a természetes fittség eléréséhez.


Loren Cordain et al.:Organic fitness: Physical activity consistent with our hunter-gather heritage The Physican and Sportsmedicine 2010, December

Peto paradoxona,
avagy hogyan segíthet az evolúciós megközelítés a rák elleni harcban?

A többsejtűek kialakulásával szükségessé vált, hogy elnyomják a önző, rákos burjánzásokat. Ha feltételezzük, hogy minden sejtnek azonos esélye van, hogy rákossá váljon, akkor a hosszú életű, nagyobb testű állatok nagyobb valószínűséggel lesznek betegek a kisebb testű, rövidebb ideig élő fajokhoz képest. Ez a kapcsolat nem áll fenn, egy állat amelynek 1000x több sejtje van, nem mutat megnövekedett rizikót arra, hogy rákos legyen, és ezt a nemlétező kapcsolatot a test nagyság és a rák esélye között nevezik Peto paradoxonának. Léteznie kell a nagy testű állatokban valamilyen mechanizmusnak , amely hatásosan elnyomja a rák kialakulását. A legnagyobb és legkisebb állat között akár millioszoros nagyság különbség van, míg a rák lehetősége csupán kétszeres növekedést mutat. Az ember és a patkány között 40x az élettartam szorzó, a nagyság pedig 1000x, mégis körülbelül azonosan, 30% esélye van egy patkánynak és egy embernek az élete folyamán, hogy rákos legyen. A paradoxon szerint a kék bálnában olyan rák elnyomó mechanizmusok működhetnek, amelyek olyan jól dolgoznak, hogy a 1000x rák kockázatot hatásosan lecsökkentik. Ha ez nem dolgozna a testükben, akkor a bálnák már valószinűleg kipusztultak volna.
A paradoxon feloldására  nagyon sok elmélet született, de a kísérleti oldal meglehetősen szegényes.
Néhány lehetséges mechanizmust felsorolok, aki a részletekre kíváncsi az irodalomban megtalálja:
1.A tumor elnyomó rendszerük jobban működik, jobb a DNS hiba leolvasásuk és hiba javító rendszerük.
2.A tumor elleni harcban résztvevő génekből több kópiát tartalmazhatnak, az elefántban már megtalálták az emberben a rák elnyomásában szereplő egyik gént, mégpedig 12x mennyiségben.
3. Hatékonyabb immun rendszer a vírusokhoz kapcsolódó rákokkal kapcsolatban.
4. Érzékenyebb és hatásosabb sejt öngyilkos folyamatok.
5. A lassabb metabolikus folyamataik miatt a reaktív oxigén gyököket , amelyek az öregedés és a rákos mutációkért felelősek, hatásosabban kezelik.



A teljesség igénye nélkül soroltam csak fel néhányat, amelyek közül több párhuzamosan  , egymást erősítve működhet. Azt gondolom, hogy itt rejtőzhet a gyógyír korunk egyik legfélelmetesebb betegségére.

Peto’s Paradox: evolution’s prescription for cancer prevention Trends in Ecology and Evolution 2011, april

Evolúciós életmód: mogyoró allergia


Az evolúciós orvoslás egy egészen új megközelítést ajánl a mogyoró allergiával kapcsolatosan, amely jelenleg a legveszélyesebb, esetenként halálos étel allergia. Az utóbbi években az anyukák ha a gyermekük megbetegszik igyekeznek ˝természetes˝ készítményeket keresni a kezelésükre. Gideon Lack londoni kutató szerint, a gyermekek kiütéseit általában mogyoró-olaj tartalmú krémekkel kezelve sajnos megnő az esélye szegény gyermeknek, hogy allergiásak lesznek a mogyoróra. A bőrén keresztül felszívódó olaj ellen az immunrendszer antitesteket termelhet, ami elvezethet a későbbi betegséghez. További kutatásaik kimutatták, hogy önmagában a mogyoró evés nem növeli az allergiás betegség kialakulását, amely nem meglepő evolúciós szempontból, hiszen egy tápláló ételről van szó. A problémát a szervezetbe más úton, nem az emésztő rendszeren, kerülő anyagok jelentik, a gyomrunk sokkal jobban kezeli a növényi olajokat mint a bőrünk, mivel az őskorban is nagyon változatos dolgok kerültek oda feldolgozásra. A bőrünk a legritkább esetben úszott mindenféle zsíros, olajos anyagokban.


További evolúciós tanácsok az  allergia elleni harchoz:

Gyermek szoptatás ameddig lehetséges, az ajánlás két év, ez adja a legjobb védelmet a különböző allergiák ellen.
A gyermek étkezésébe fél évesen kis mennyiségekben vezessük be a magokat, gyümölcsöket, amelyek leginkább allergiás tüneteket okoznak. Ha az édesanya allergiás valamire, akkor a bevezetés előtt konzultáljunk orvossal.
Hagyjuk gyermekünket, hogy a porban, sárban hemperegjen, esetleg még meg is kóstolja azt.
Vigyük gyermekünket farmra, ha lehet minél többször érintkezzen háziállatokkal, lovakkal, macskával, kutyákkal.
Ha kialakult sajnálatosan valamilyen fajta allergia, győződjünk meg arról, hogy valóban erről van szó, ha ugyanis az antihisztamin készítmény nem igazán csillapítja a tüneteket, akkor másról lesz szó, nem allergiáról.

Ember versus bacik 1.

 Azt gondolom, hogy a velünk és bennünk élő egysejtűek érdekes és nem várt hatással vannak életünkre és egészségünkre is, ezekről indítom útjára ezt a bejegyzés sorozatot.

Az 1960-as években Rachel Carson A néma Tavasz címmel könyvet írt a környezet szennyezés szomorú következményeiről az ökológiai rendszerünkben, amely az élővilág minden szegmensére veszélyeket rejt. Ugyanabban az évben a képen látható Theodor Rosebury hasonló forradalmi megállapításokat tett, egy másik területről az élővilágból, pontosabban a mikrovilágból, -ról adott fontos életjelet. Az első könyvében a baktériumok szerepét taglalta a környezetünkben, míg a későbbiek folyamán az emberen, emberben együtt élősködőket vette leltárba. Ez volt az első összefoglalása a humán mikroflórának( igazából fauna). Rosebury szerint testünkön szorosan összekapcsolódott és egymástól függő bacik rétege védőbástyát alkot az ellenséges támadó baktériumok ellen.Így ezek az élőlények fontos részt alkotnak az egészséges ember ökoszisztémájában. Az emberi szülés az első pillanat amikor is a megfelelő bacikat megszerezhetjük, és ezután az elkövetkező viszonylag rövid időszakban ha a megfelelő baktériumokat megszerezzük , akkor egész életünkre erre az alapvető védelmi rendszerre támaszkodhattunk a bakteriális betegségekkel szemben.Ez a védelmi rendszer szétterül a gyermek bőrén, bekerül a légző és emésztőrendszerbe is. Mindezek után kedves anyukák ne csodálkozzanak, inkább bátorítsák a kis gyermeket amikor mindenféle érdekes tárgyat igyekeznek a szájukba tömni, ekkor nem orális elfojtottságukat élik ki, inkább a környezetükből a hozzájuk passzoló bacikat próbálják felszedni. Ugyanezért puszilgatják, simogatják folyamatosan a macskákat, kutyákat. Hagyjuk őket felfedezni a környezetük mikrovilágát.

Az ember-baci kapcsolat már a szülés előtt meghatározza a terhesség kimenetelét.A nők vaginájának egyes sejtjei a terhesség ideje alatt egy cukor tartalmú molekulát kezdenek termelni és raktározni, amelyre nincs szükségük.Ezek a cukrok kitűnő eledelül szolgálnak bizonyos tejsavbaciknak, amik a nevükben is utalva erre a tulajdonságukra, a fenti cukrokból tejsavat fermentálnak, állítanak elő. Ezzel savas környezetet teremtve a vaginában, ez pedig elriasztja a rossz indulatú fertőzéseket okozó élőlényeket, még a szexuális úton terjedő bacikat is távol tartja( ezek akár az újszülött vakságát okozhatják).Néhány más lactobacillus faj hidrogén-peroxidot termel, szintén távol tartva több súlyos betegséget, rendelleneséget okozó egysejtűt. Alaposabb megismerésre van szükség, mind a jóindulatú bacik mennyiségi és minőségi leírására és dinamikájára vonatkozóan, amit ezután jobban felhasználhatunk a nők terhesség alatti megfelelő védelmének befolyásolására. Sajnos a mai bevett szokás a rossz indulatú fertőzések esetén az antibiotikumos kezelés, ez pedig nem válogat, kiirtja a jó tejsavbacikat is. Már kaphatóak kúpban többféle, jó lactobacillus tartalmazó készítmények , melyek sikeresen harcolnak a csúnya Streptococcusok ellen.A későbbiek folyamán láthatjuk majd, hogy ezek az apró, láthatatlan élőlények életünk minden szegletében fontos szerepet töltenek be.

Evolúciós orvostudomány 1. Mi volt előbb a rák vagy a vírus?

Evolúciós orvostudomány 1. Mi volt előbb a rák vagy a vírus?

Mindenkinek van valamilyen hobórtja, nekem a betegségek evolúciós megközelítése, ezért erről is sokat fogok jegyzetelni. Az első pici nyitó bejegyzés a vírusok és rák kapcsolatát járja körül röviden, most csak egy párhuzamról szólunk, később ha lesz időnk tágabban is szembevételezzük a témát. Paul W. Ewald egyike a kedvenc kutatóimnak az evolúciósbiológia területéről, aki merészet gondolt( valójában egy fizikus barátjától csente az ötletet), szerinte minden ( na jó majdnem) betegség mögött egy vírus, baktérium vagy egyéb többsejtű parazita áll. Kitűnő, véletlenül magyarul is olvasható könyvben fejtette ki a krónikus betegségek fertőzéses elméletét. Mostanában jelent meg egy összefoglaló cikk gyűjtemény Human Evolutionary Biology címmel, amelyben folytatja ez irányú tevékenységét, ebből merítettem néhány megfontolandó elgondolást.

A rák egy patológiás sejt burjánzás, és ennek szisztematikus elterjedése a szervezetben. Már itt is látható a párhuzam a vírusokkal, hiszen az ő "célja" is a sokasodás és elterjedés. Széleskörűen elfogadott, hogy a rák elsődleges forrása a mutáció, amelyek előidézik a sejt burjánzást és megakadályozzák a sejtek összetapadását, és ezek után semmi sem állja útját az áttét képzésnek. 1970-ben csak egyetlen egy a Burkit-limfóma esetében tudták egyértelműen bizonyítani, hogy a malária fertőzés miatt legyengült immunrendszerű emberek ha Epstein-Barr vírussal fertőződnek, akkor a fent említett rákos betegség fejlődik ki bennük. A következő 30 évben a rákok 15-20%-ról derült ki, és fogadta el a WHO, hogy paraziták okozzák azt.

A sejteknek 4 fontos védelmi vonaluk van, arra , hogy a rákos folyamatot megállítsák. A(1) sejt ciklusban a sejt leállíthatja a sejt osztódását,(2) a sejt öngyilkos lehet,elpusztítva a önmagát és ezzel megakadályozva a burjánzást és ennek elterjedését, (3) a telomeráz enzim rendszerbe való beavatkozással, amely blokkolja az onkogenezist,(4) a sejt összetapadás elősegítésével akadályt képez az áttét képzés ellen. Az érdekes és megjegyezni való tudnivaló az, hogy jó néhány vírus úgy fejlődött, olyan mechanizmusokat fedezett fel, melyekkel a fenti rendszereket átverje.A gazdasejt megfertőződik egy ilyen tulajdonságokkal rendelkező parazitával, és a sejt nem tehet semmit, elindul a halhatatlanság rögös útján, nem tapad másokhoz, tehát öregen még utazhat is szinte bárhová a testben. Szerencsére az onkovírusok kivételével ez még nem elég a rák kialakulásához, valami még kell hozzá, de az alapok jók.