Evolúciós alkohológia

Evolúciós alkohológia

 

Az elmúlt húsz évben az egészségügyi problémáink nagy részéért a dohányzást, a nem megfelelő táplálkozást, a kevés gyümölcs-sok zsír, sok cukor, és só fogyasztást okolták a szakemberek. Az alkohol csak mostanában  csatlakozott a ˝csapathoz˝, és a mai betegségeink egyik fő okozójává vált az elmúlt húsz évben. Hogyan érte el ezt a pozíciót, és az evolúciós megközelítéssel mit mondhattunk a múltbeli szerepéről, megjelenéséről.

 Az egyik közhiedelem az ember és alkohol kapcsolatáról a középkori életből ered, miszerint a régmúltban a víz gyakran fertőzött volt különféle bacikkal, és ez ellen az alkohol, mint fertőtlenítő anyag kiválóan megfelelt, Nyugaton, a vizet gyakran alkohollal keverték, lásd fröccs, míg a keleti világban a víz forralásával védekeztek a fertőzések ellen. Ennek bizonyos genetikai következményei is vannak, a keletiek kevésbé tudják az alkoholt bontani, kevesebbtől mámoros állapotba kerülnek. Az állatvilágban az ecetmuslicától, a sivatagi show támolygó varacskos disznóitól, az erdei cickányig nagyon sok bizonyított eset létezik az érett, magas alkoholtartalmú gyümölcsök élvezeti fogyasztására és az ehhez kapcsolódó fertőtlenítő, antibakteriális hatásáról is. Hogyan kezdődhetett a cukrok alkohollá bontása, és mikor, ezek fontos kérdések, hogy megértsük a mai fennálló helyzetet.

130 millió éve jelentek meg az első virágos növények, húsos, cukortartalmú gyümölcsökkel. Ezek természetesen nemcsak a nagyobb állatok tápláléka lett, hanem a gombák is lecsaptak erre az új élelemforrásra. Az egyik élesztőgombafaj egy ügyes trükköt fejlesztett ki, ahelyett, hogy a gyümölcsben található cukrokat teljesen lebontotta volna, megállt egy közbenső fokon, alkoholt állított elő, mint mellékterméket és ezt nem bontotta tovább. Ez első pillantásra hátrányosnak tűnhet, hiszen kevesebb energiához és alapanyagokhoz juthatott ezáltal, de volt egy nagy előnye, mégpedig az, hogy az  alkoholnak erős a baktériumölő képessége, amellyel a gyümölcsön táplálkozó ellenfeleket legyőzhette. Az élesztőgomba által előállított alkohol illata emellett egyértelműen jelezte a környék nagyobb állatai számára az érett gyümölcsök jelenlétét. Így az finom, lédús táplálék és az alkohol pozitív kapcsolatba kerülhetett az ezzel táplálkozó emberősök, emberszabásúak agyában. Ezen agyi áramkörök kellemes érzéseket keltenek bennünk, ha alkoholt iszunk, ezért később tudatosan is kinyertük az alkoholt a gyümölcsökből, hogy ezeket az agyi áramköröket szabadon, bármikor stimulálhassuk. Ellene szól egy picit fentieknek, hogy amikor megérezzük az alkoholos, érett gyümölcsöt, az már inkább a túlérettség, a rohadás közeli állapotra utal, és nem igazán kedveljük ezeket manapság.

Talán a későbbi , első gazdálkodó telepeseknek származhatott előnyük az alkohol termeléséből. A fermentálódó gabonák alkoholtartalma nemcsak a bacikat, hanem egyéb patogén kórokozókat is elpusztított, és így megvédte az elraktározott gabonát a romlástól.
A fertőzött, beteg gyümölcslegyek is több alkoholtartalmú gyümölcsöt fogyasztanak, ami elpusztítja a kórokozóikat.  Az említett élesztőgombák az alkoholon kívül hasznos vitaminokat, fehérjéket is termeltek. Az alkohol segített a növekvő emberiség szociális interakcióiban is. Gondoljunk csak a mai bulikra, ahol az alkoholnak erős szerepe van a kapcsolatok teremtésében, a feszültségek feloldásában.

Az első alkoholos italokat valószínűleg véletlenül fedezték fel az első gazdálkodók, amikor a tárolt gabonájuk a megfelelő élesztőgombával fertőződött, valamikor 7000 éve. Az első alkohol tárolására szolgáló edényeket ebből a korból találták meg a régészek a mai Kína területén . Ha egyszer sikerült, akkor ezzel az erjesztett itallal beoltva a következő már könnyedén előáll, hála az élesztőnek.
 A Saccharomyces cerevisae  élesztőgomba volt az első organizmus aminek a genetikai kódját szekvenáltuk. Ezen élőlény  a mezőgazdaság megjelenése óta nagyon sok változáson ment keresztül, vannak hidegtürő fajtái, amik Patagóniából Németországba is eljutottak, mégpedig eléggé rejtélyesen, azelőtt, hogy az európaiak elérték volna az Újvilágot.
 Érdekes párhuzam , hogy bizonyos levélvágó hangyák is farmerkednek, gombafajtákat nevelnek étkezési céllal, levelet rohasztanak, ezzel táplálják őket, a termőkamráikban a gombáknak optimális hőmérsékletű és páratartalmú levegőt biztosítanak.

 Az élesztőgombák minket embereket is megváltoztattak. A főemlősök testében az alkohol lebontásáért felelős enzimek az egész testükben megtalálhatóak, ami azt jelzi, hogy a sejtjeikben a testi folyamataik során etanol keletkezik, mint melléktermék. A mi testünkben is sokfelé megtalálhatóak ezek az enzimek, de legnagyobb mennyiségben a májunkban találhatóak. Egy átlagos emberi májban dolgozó enzimek 10%-a az etanol lebontását végzi. Több vizsgálat kimutatta, hogy a ritkán és keveset fogyasztott alkohol egészségmegőrző hatását, míg 2010-es adatok a túlzott alkohol fogyasztás rizikójára hívták fel a figyelmet, miszerint évente közel 5 millió ember haláláért felelős a túlzott alkoholfogyasztás. A természetes szelekció talán segíthet, hiszen manapság vannak olyan genetikai változások a keleti kultúrákban, a kínait és a japánt említeném, amelyekben az alkohol lebontásáért felelős két gén egyike nem működik. Ezzel a génnel rendelkező egyének néhány ital után már kótyagosak, szédülnek, arcuk vörössé válik és hányingerük lesz, komoly ellenállást keltve ezzel a további, már káros alkoholfogyasztás ellen. Ez a mutáns gén az elmúlt néhány ezer éve terjedt el, valószínűleg az Ázsiai populációból, ahol az alkohol ivás negatívumai ellen hatott ennek a variációnak a megjelenése. Aki a mi nyugati kultúránkban az esti bulizásnál hasonló rosszullétet, és arcpirosodást észlel, az két dolgot tudhat meg az őseiről, az egyik, hogy minden bizonnyal keletről jöttek és olyan helyről, ahol az alkohol már elterjedt, hiszen a túlzott fogyasztás káros következményeitől védi meg őt ez a hiányzó enzim.

Egy nagyon érdekes szimbiotikus kapcsolat alakított minket és az élesztőgombát, eleinte segítették őseinket, hogy azok megtalálják a tápanyagdús, érett, ízletes gyümölcsöket, majd később a földművelőket támogatta a termény megromlását okozó bacik ellen, közben az emberek is változtatták a gomba egyes tulajdonságait. Most már a gomba helyét ebben a kapcsolatban maga a fő terméke, az alkohol vette át, átalakítva genetikai rendszerünket, talán valamikor egyensúlyra jutva, valahol a kevés de elegendő mértékű alkoholfogyasztásnál.