2023. február 27., hétfő

Trendek a munka világából

 





Mindannyiunk életét meghatározzák, ebben élünk, vagy nemsokára ideér.

Tudatosan nem gondolunk rájuk, nem érezzük, hogy hatnának ránk, de meghatározzák mai és jövőbeli életünk fontos választásait, karrier irányát. Kezdjük is el, hiszen rengeteg trend alakítja a világunkat és érdemes ezekkel tisztában lenni, megismerni, hogy igenis itt vannak és drasztikusan formálják a világunkat, ha tudunk róla, ha nem.

A mesterséges intelligencia és a robotika elveszi a munkát az emberektől, ez folyik ma minden média oldalról, rendületlenül és ciklikusan. Nincs új a nap alatt, minden egyes technológia hullám, áttörés vagy nevezzük forradalomnak ezeket a folyamatokat, mindenkor hangosan felszólaltunk ellenük, hogy elveszik a munkánkat, le velük, vesszenek. Eddig egyik esetben, lásd ipari forradalom, a számítógépek megjelenése és hihetetlen elterjedése, vagy az Internetes hálózat felépülése, egyik esetben sem figyelhettük meg félelmeink valóra váltását, drasztikus gép ember cserével, nem kerültek tömegével az utcára az addig jól és keményen dolgozó munkásemberek.

 A 19. században a dolgozók 90%-a farmerként élt, ma ez a szám 2% körüli, és óriási munkaerőhiány van jelenleg rengeteg országban. A jövőben természetesen rengeteg munkát el fognak végezni helyettünk az AI és a robotok, de ez nem fenyegeti az emberi munkaerőt érezhető mértékben.

Lássuk egy kissé szélesebb időhorizontból a problémát és az első nagyobb trendet is.

Az emberi történelem első időszakában vadászó gyűjtögető életmódot folytattak őseink, az első nagyobb ugrás a gazdagság, gazdaság vonalon a mezőgazdaság megjelenésével, illetve feltalálásával indult el. Ezután, ahogy ma az iskolában tanulhatjuk, eljött az ipari forradalom hozzánk, bekopogott az ajtónkon és lám szép lassan átvette a mezőgazdaságtól a stafétabotot. Az ipartól az utóbbi pár évtizedben a szolgáltatás igyekszik tovább vinni a folyamatot, eléggé sikeresen.  A leggazdagabb országok bevételük nagyobb hányadát már ebből a szektorból nyerik ki, vagy ipariasan kifejezve, bányásszák ki a kis kalapácsaikkal.

Érdekes lehet egy pillantást tenni arra, hogy ez hogyan alakult ki.

 Kezdetben az ipari termékeket, egy autót vagy egy számítógépet ingyenes szervízzel árulták. Ha vettél egy autót, akkor a karbantartás, a javítások nem kerültek semmibe. De aztán szép lassan minden gyártó meglátta, hogy sokkal nagyobb üzlet van a szervízben, a plusz szolgáltatásokban, mint az eredeti ipari árucikkben, amit csak egyszer adott el a vevőnek. Sőt, sok cég még egy lépést hátrált a folyamatban, autókat ma zömében lízingeljük, a Xeroxnál pedig nem szükséges megvenni az ipari nyomtatókészüléket, azt kölcsönözhetted, a javításokat, karbantartásokat elvégzi a szervízszolgáltatás, te csak a nyomtatással törődsz. Olyan iparágakban is működik ez az üzleti modell, ahol ezt elsőre el sem tudnánk ezt képzelni.

 A szolgáltatások egyik új eleme, része az élmény gazdaság kezd új vezetővé válni a rendszer további fejlődésében. A filmekkel, magazinokkal, élményparkokkal indult, ezek voltak a legkönnyebben felépíthetők, üzemeltethetők. Az éttermek, a sport klubok, éjszakai bárok vagy az utazási lehetőségek, búvárkodás, síelés jelentették a kezdetet, de ma már szüretelhetsz szőlőt Toscanában, foghatsz lazacot Skóciában, kirándulhatsz Mallorcán, vagy mehetsz egy orvosi klinikára Svájcban. Nemsokára talán a Holdon reggelizhetsz, és nézheted a napfelkeltét egy kis kávé mellett. A képzelet szab határt, hogy az élmény gazdaságból mit tudunk kihozni, az irányok jól követhetőek a különféle Tv csatornák izgalmas műsoraiból is.

A legjobb példa az élmény gazdaságra a mai világunkban az e -sportok közössége. 2019 -ben közel 400 millió nézője és résztvevője volt a különféle e-sportos eseményeknek, közel 1 milliárdos bevételt generálva ezáltal, ez a szám 1,6 milliárdra nőtt 2021-re, amikor is a Bundesliga összbevétele 2,8 milliárdra rúgott. Ez már az a pénz amire sokan ugranak, megjelent rengeteg befektető, és ez tovább fokozta annak fejlődését, ami egyre inkább megközelíti a hagyományos sportágakat, mind résztvevők, nézők és bevételek mértékében.

Habár az élmény gazdaság még úgymond gyerekcipőben jár a szolgáltatás iparhoz képest, ahol még mindig nem szakadt el teljesen a hagyományos termékektől az iparág, de nagyon jó úton halad ezen az úton.

Maslowról és az ő piramisáról mindenki hallott már szerintem, ez az ember igényekről szól, és ezt létraszerűen megjelenítve szépen levezethetjük, hogy az ember milyen sorrendben képzeli élni az életét. Alapszinten ha minden rendben van, azaz az étel az alvóhelyem rendben van, akkor képes vagyok feljebb lépkedni a létrán.

Következhet a biztonságos életem, majd a szeretet , összetartozás megvalósítása, szerelem, barátságok kialakítása és összhangja.

Utána önbecsülés, majd az utolsó, a legmagasabb szinten az önmegvalósítás, az élet céljának keresése, különféle kreatív tevékenységek űzése, a mindfulness biztosan itt található, itt lakik. Számtalan átalakítása, átgondolása megtörtént az eredeti elképzelt piramisnak, az egyiket már 4 éve már leírtam, de most nem ez a lényeges szempont a vizsgálatunkban.

A trend, amit ezzel kapcsolatban szépen végig gondolhatunk, az az, hogy az elmúlt kétszáz évben alaposan megváltozott az egyes szinteken résztvevők aránya és összetétele. Az első időszakban mindenki a legalsó szinten dolgozott, ételt, ruhát és megfelelő barlangokat keresett.  A történelem során a leggazdagabb rétegek tagjainak lehetett csak lehetősége, hogy a legmagasabban lévő emberi igényeket elérje, ők lehettek csak művészek, önmegvalósítók. Az idők során szép lassan a feje tetejére állt a világ, egyre szélesebb lett a piramis tetején dolgozók és résztvevők aránya, míg a piramis alján egyre kevesebben élnek, dolgoznak, ahogy látjuk az alapvető ételeket, ruhákat már a dolgozók egyre kisebb rétege, aránya állítja elő. Nyilvánvalóan egyre könnyebb automatizálni a piramis alján az előállítási folyamatokat, és ezzel egyre több idő és energia szabadul fel arra, hogy a piramis következő szintjeivel foglalkozzunk.

Ami ezen a legfelső szinten gyönyörűen kirajzolódik, egy másik trend, mégpedig az, hogy az alsó részekkel, szintekkel egyre több és eltérő kapcsolat alakulhat ki.  Ez szerintem természetes, hiszen a legfelső szinten élünk, onnan minden könnyedén elérhető számunkra, és hihetetlen izgalmakat rejt ez az ismeretlen fúzió.

Cirque du Soleil a legszebb példája ennek, ahol a színház, a koncert, a cirkusz, a sport, az étterem, ételek fúziója alkotja az élményt. Minden szintről csipegetve gyorsan és rendkívül sikeresen a piramis tetejére kerültünk. Az éttermek már régóta igyekeznek a szolgáltatás szintjéről tovább lépni, a stand up kabarék, zene, humor élmény gazdaság alapelemeivel kísérletezve, azokat egyedileg keverve. Az autóiparban is egyre gyakoribb az eladó ajánlat ebéd összekötés, ahol luxus autók körülvéve ebédelünk és autókról beszélgetve nyélbe ütjük az autóeladást-vételt.

A hibrid könyvesboltok és kávézok a legszembetűnőbb jelenségek nálunk, ami egyfajta válasz a hagyományos könyvesboltok webáruházak harcában.

A szolgáltatás ipar próbál elszakadni az előző iparágtól, a termékektől, ugyanakkor az élmény ipar már mint vadhajtás, rajta csüng.

Mi az ami megjósolható ebből a tendenciából?

A mezőgazdaság, a hagyományos termékgyártás, az alapvető szolgáltatások kezelhetőek az AI és a robotika eszközeinek felhasználásával és illeszkedő alkalmazásával. A piramis tetején azonban az élmény gazdaságban az önmegvalósításban, a csináld magad mozgalomban, a mindfulnessben egyre nagyobb igény és lehetőség marad az emberek számára. Itt, ahol az új és izgalmas munkahelyek jelennek meg, ide érdemes irányítani a figyelmünket, ha a gyermekünk jövőjéről, munkájáról gondolkodunk.

Néhány további munkával kapcsolatos tendenciáról még mindenképpen ejtsünk néhány szót, a munka világa alaposan a fejére állt, talán nem véletlenül:

az emberek már nem dolgoznak állandó időpontokban, rugalmasan igyekeznek teljesíteni

nincsenek fix munkaórák

nem dolgozunk egy munkahelyen az életünk végéig

nincs fix nyugdíj időpont, ha akarsz dolgozhatsz később is.

Az élet-munka egyensúly átalakulóban van, a karrier utak is összevisszaságban kanyarognak végig az emberek életén, hol egészen fiatalon elérve az áhított célt, hol pedig életünk utolsó időszakában.

A hagyományos iparágakban a nagy halak egyre többen vannak, hatalmas vállalatok több ezer, nem ritkán százezer dolgozóval.

Az élmény gazdaság ellentétes irányt képvisel, sok kis cég, start-up mozgatja a szálakat, az igazán nagy cápák most növekednek. Kíváncsian várom, hogy hasonlóan nagy mamutok fogják uralni ezt a szegmenst is, vagy marad a kisebb halak óceánja?

 Egyre nagyobb az igény a flexibilitásra, akkor dolgozz ha szükség van rá, ha nincs munka, akkor nincs fizetés, de van szabadidő. A múltban az életünket határozottan képesek voltunk felosztani, 20-25 éves korunkig tanultunk, utána munkába álltunk és a vége felé egy adott időpontban nyugdíjba vonultunk. Ma ez az egész diffúz módon összekeveredik, diákként már dolgozunk, és a későbbi életkorunkban is képesek vagyunk tanulni, új munkákat keresni, egészen más képességeket kifejleszteni.

 A végére hagytam az állandó munkahelyek, irodák kérdését. A Covid egy nagy eredménye szerintem az, hogy egyrészt lehetséges otthonról is elvégezni a feladataink nagy részét, ugyanakkor az is kiemelendő, hogy nem szeretünk otthon dolgozni. Sok a zavaró tényező, de leginkább a magány, az egyedüllét zavar minket. Csoportos lények vagyunk, csapatban, törzsben éltünk, élünk. Ezek alapvető emberi ösztönök, ezek ellen nem igazán tudunk  harcolni eredményesen. Mi a megoldás, ha otthon nem tudunk dolgozni, de sok esetben a munkahelyünk körülményei sem alkalmasak, lásd open office-ok elterjedése annak ellenére, hogy nem hatékonyak, zavaróak ? Egyre többen közösségi kávézókban dolgoznak, ahol idegenekkel vagyunk körülvéve, csapatban vagyunk, de egymást nem zavarva csinálhatjuk a feladatainkat.

 



 

 

 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése