Diszlexia=kreatívitás?

Jaj, diszlexiás vagyok! Nem baj, légy kreatív!

  
 

Ha hinni lehet a statisztikáknak, akkor a fent megnevezett képességzavar a magyar lakosság körében a 20%-ot is elérheti, tehát minden ötödik embernek valamilyen problémája van az olvasással, az olvasott szöveg értésével vagy a memorizálásával. A modern írott korban, ahol a betűk, szövegek és információk özönében élünk nagyon nagy hátránynak tűnik, ha valakinek pont ezen a téren vannak hiányosságai. A művelt ember szinonimája az olvasott ember. Először sajnálatosnak tartottam őket és világukat, hiszen sok csodálatos irodalmi mű marad számukra elérhetetlen és megfoghatatlan. Elgondolkodtam és körülnéztem a baráti körömben és valóban a közeli ismerőseim között nem kellett sokáig keresgélnem, találtam hármat is. Szegények, gondoltam, de az utóbbi időben már másképp látom őket, kreatívak, sikeresek, annyira, aminek én talán sohasem érek a közelébe. Gratulálok, de ezt meg hogyan érték el?

Beszélünk, és élünk egy folyamatosan változó világban több tízezer éve, míg az olvasás ajándéka csak 5000 éves, és az igazi elterjedtsége néhány száz éves múlttal dicsekedhet csak. Az első meglepő tény velük kapcsolatban, hogy az IQ felmérések szerint átlagosan egy picit magasabb értékkel rendelkeznek a diszlexiások, mint mi, átlagemberek. Az agyi fejlődésük során a gyermek nagy tesztoszteron szintnek van kitéve, ennek hatására a bal agyféltekéje lassabban növekszik, mint kellene és az átlagember aszimmetrikus agyféltekéi helyett egy szimmetrikusabb agyuk lesz. A beszéd helye általában a bal féltekében összpontosul és ez lesz kisebb, és itt található hiányosság az alapja a későbbi problémáknak. A beszéddel, az olvasással kapcsolatos zavarokat ellensúlyozza, hogy a téri-vizuális képességeik viszont az átlag felettiek, mérhetően könnyebben ismernek fel bonyolult térbeli alakzatokat, formákat, képeket. Az USA Művészeti iskoláiban egy felmérés szerint a tanulók 75%-ának problémája van az írott szöveggel. Amíg a többiek olvastak az iskolai órán én csak rajzolgattam a margóra, mondja egy bevallottan diszlexiás művész. A művészeti pályákon kívül az élet sok területén megtaláljuk őket, az üzleti világtól, a mérnökökön keresztül a színészkedésig mindenhol ott rejtőznek. Pablo Picasso, Leonardo da Vinci, Rodin, Richard Branson, Tom Cruise, Cher, Whoopi Goldberg, Mohammed Ali, Nelson Rockefeller, néhány név közülük. Meglepetésként Agatha Christie, John Irving, és W. B. Yeats is bevallottan diszlexiások voltak, mégis az írásaikkal, műveikkel lettek világhírűek.

A nyilvánvaló nehézségük az olvasásban, tanulásban kényszerítette őket, hogy valamilyen új módszerrel sajátítsák el a kötelező anyagokat, többen felolvastatták a tananyagot, mások próbáltak képekkel közelebb kerülni az ismeretekhez. Egyéni, kreatív technikáikat érdemesnek tartom arra, hogy vizsgáljuk és engedelmükkel használjuk, talán ezzel másképpen láthatjuk szürke világunkat. Egy kicsi találós kérdéssel talán megközelíthetjük, elgondolhatjuk, hogyan olvasnak és tanulnak ők. A találós kérdés a következő: Egy tollaslabda és egy tollas ütő összesen 110 forintba kerül. Az ütő ára 100 Ft-tal több, mint a labdáé. Mennyibe kerülnek az sporteszközök? A legtöbb ember csípőből vágja a választ, 100 Ft az ütő és 10 Ft a labda. De a következő pillanatban látjuk, hogy a kettő között 90Ft van, tehát nem jó a válasz. Nagyon gyorsan kaptunk egy rossz választ. Nézzük most egy kicsit másképp a kérdést: Egy tollaslabda és egy tollas ütő összesen 110 forintba kerül. Az ütő ára 100 Ft-tal több, mint a labdáé. Mennyibe kerülnek az sporteszközök? Megnehezítve a szöveget, több időt töltünk el az elolvasással, az értelmezéssel,  ilyen körülmények mellett mintegy háromszor többen adtak helyes választ erre a kérdésre. A diszlexiások is hasonlóan több időt töltenek egy egy tananyag elsajátításával, azt alaposan, átgondoltan rendszerezik, beépítik, próbálják elkerülni azt, hogy még egyszer el kelljen olvasni az anyagot. Tanuljunk tőlük és becsüljük meg a kitartásukat. Hajrá.

( A helyes válasz 105 Ft az ütő és 5Ft a labda.)

Malcolm Gladwell: David and Goliath

Adam Alter: Drunk Tank Pink

Thomas Armstrong: The power of neurodiversity