Tesla, az elektromos autók, a füvek és kaktuszok és Csipkerózsika

 

Az elektromos autózás, az elektromos autó a jövő, kétségek nélkül a világunk letette a voksát mellette, de a jövő még nem dőlt el teljesen, győzzük kivárni, hogy 30 év múlva elektromos vagy hidrogén hajtja majd az autóinkat. 2004-ben alapították a Tesla Motorst a szilikon völgyben, egy olyan környezetben amikor még sokan azt gondolták nem túl jó ötlet, nincs, nem jött el még itt ennek az ideje. A befeketések ebben az iparágban nem kecsegetettek túl sok jóval, a fejlesztők, az innovátorok folyamatos pénzszűkében dolgoztak, a fejlesztések akadoztak, senki sem akart további pénzeket ölni ezekbe az elképzelésekbe, minden nagyobb autógyártó kivárt. 2008-ban megjelent az első Roadster 110.000 dollárért, drágán, de bizonyítva, hogy igenis meg lehet építeni ezeket az autókat, van piaci igény is rájuk, csak elhatározás kérdése.

Ezek az autók lítium-ionos akkumulátorokkal működtek, ahogy a laptopjaink is, sok laptop energiaforrását pakolták be egy autóba, és ezzel akár már 200 km-t is képes volt megtenni. Ezzel egy régi elfogadhatósági akadályt, vevői kifogást lépett át, ki lehetett menni vele egy autópályára és ott biztosan képes volt megtenni 100-150 km-t. Jól nézet ki, bár ezzel nyilvánvalóan lehet vitatkozni, de mindenesetre elérte a célját, az öko-gondolkodású gazdagoknak adott egy játékszert. George Clooney, Matt Damon, vagy például Larry Page ezek közé az emberek közé sorolta magát, mert büszkén feszítettek az új Teslájukkal. A marketing része a Teslának ezzel hosszú időre megoldódni látszott. A gazdagok viszonylag kicsi és válogatós piacnak felelnek meg, ebből nem lehet igazából megélni, a továbbiakban a kevésbé tehetős rétegek megcélzásával lehetséges az igazi áttörés a cég számára, meg is jelentek a következő típusok, jóval olcsóbban már. A többi autógyártó is beállt a sorba, megjelentek az első Nissanok, BMW-k ebben az újnak mondott kategóriában.

Valójában mennyire számít új elképzelésnek az elektromos autó?

Trendek 2. A tudásunk gyarapodásának trendje, hatások

 

 A globális tudományos aktivitás 15 évenként megduplázódik,

száz évvel ezelőtt ez a szám pontosan 100 év volt. Ez különösen azért érdekes, mert a gondolkodásunk nem igazán tud lépést tartani azokkal a folyamatokkal, amelyek nem lineáris pályán mozognak, hanem inkább exponenciálisan. A mostani 15 év, a tudás egyre növekvő mennyiségével is aránytalanul rövid idő, gyakorlatilag elvégzel egy egyetemet, éppen, hogy elindulsz a munka rögös útjain, és pár éven belül már teljesen idejétmúlt a nagy energiákkal megszerzett egyetemi tudásod.

Alfred Marshall egy nagyon befolyásos és intelligens közgazdász, aki ha olvasott valami érdekeset a szakmájában, akkor azt azonnal lefordította, átalakította matematikai formulákba, mintegy koncepcionalizálta,  majd elgondolkodott a mögöttes algoritmuson, ami az elmélet mögött húzódott, és ezzel próbált utána a való világban eligazodni, ellenőrizni, hogy mennyire működőképes a kolléga elképzelése.

A Ziman szabály vagy törvény is hasonló, az éves növekedés 4%, ez a új tudásunk növekedési üteme, ami az innovációs jéghegyekben nyilvánul meg számunkra láthatóan. Olcsóbb termékek, szolgáltatások és ebből származik az átlagos 3%-os GDP növekmény.  

A digitális adatok amiket tárolunk, felhasználunk az bizony 3 évente megduplázódik, az üzleti élettel kapcsolatos adatok rövidebb idő alatt, 2 évente duplázódnak.

Ha a Ziman törvényét alkalmazzuk, tovább elemezzük, akkor 1980 óta 2025-2030-ra közel tízszeresére nő a kutatói tevékenység utáni tudásgyarapodás, 2080-ra az előző 2030-as érték tovább 10x-ével nő, azaz a kiindulási 1980-as érték már a százszorosánál fog tartani.

 Ha valaki 1980-ban születik, százévesen hihetetlen, százszoros fejlődést láthat, érezhet a tudományos életben, aminek nem elhanyagolható része a mindennapok részévé válhat. Persze ezt a trendet, tendenciát tovább gondolva, 200 év alatt ez a 100x érték további 100-al szorzandó, tehát elképzelhetetlenül nagy növekmény, 10.000 jön ki a 2200-as évekre.

Ez természetesen nem egyszerre és minden területen jelent ekkorra változást, mindig lesznek és vannak kiemelt területek, amik valamilyen tényezők miatt kiemeltek, jussunk el a Holdra, győzzük le a rákot, repüljünk a Marsra.

 Így az egyes területen lehetséges, hogy lineáris változást figyelünk meg, máshol meg a hiperexponenciálisat.

A Moore törvényről már bizonyára sokan hallottak, a tranzisztorok fejlődésének meghatározó összefüggése, ami jól működik, hozza az elvárt eredményeket. Egyre kisebbek lesznek a chipek, de sajnos ennek a csökkentésnek a fizika határokat szab, egy idő után ez a törvény már nem lesz érvényes, azaz igazából ez egy átmeneti törvényszerűség. Ezen még az sem fog segíteni, hogy az eddigi chipek laposak, egy dimenzióban készültek, mostanában viszont már kiterjesztették őket a háromba, így határozottan megnőttek e lehetőségek.

A fizikai határokat a kicsinyítés irányában előbb utóbb elérjük, és leáll a Moore törvény érvényessége. Egyébként ezt a 3D csipet sajnos erősen kell hűteni, mert 3 irányba szórja a hőt. A számítási kapacitások, a számítógép gyorsítását talán egy másik irányból lehetne erősebben támogatni, a programok felől, optimálisabb, okosabb rendszereket építeni. Talán a programokhoz illeszteni a chipeket folyamat is működhet, egy egy különleges esetben.

A Deep Blue sakk programot először a StockFish 8 program győzte le, majd a Google AlphaZeroja. Az érdekes ebben, hogy az utóbbi csak 80.000 számítást végez másodpercenként, míg a StockFish 8  közel 70 milliót, azaz közel 1000 gyorsabb nála. A StockFish minden adatot felhasznált az emberiség által lejátszott sakkjátszmákból, addig a Google programja öntanuló volt, 4 órát tanult csak sakkozni. Hihetetlen.

A számítógépek nem a gyorsaság miatt lesznek okosabbak.

Az Apple Sirije egy további érdekes fejlemény a folyamatokban, trendekben, a feltett kérdésedet nem erőből oldja meg, a telefonodon tárolt információk alapján, hanem elküldi a feladatot egy központba, egy adatközpontba, ahol több adatból értékesebb választ raknak össze. A választ amit kapsz, gyakran 10.000 számítógép szedett szét kis emészthető darabokra, és hozta össze a végeredményt számodra.

Az egész általam megvizsgált trendnek, a tudás növekedésének nem lenne túlzottan nagy jelentősége, ha nem kapcsolódna más tudományok elért eredményéhez, és azok gyakorlati, számunkra is érdemes, érdekes alkalmazásához.

A biokémiai kutatások a gének és fehérjék szintjén tart jelenleg, a kettő irány a 1990 évektől szép lassan összefonódott, és a Human Genome Projekt keretében végleg összeolvadt. Hosszú ideig a legnagyobb gondot a szekvenálás lassúsága okozta, akkoriban a becslések szerint ha nem történik valami, akkor a végső határidő a projekt befejezésére 700 év lett volna. 1997-ben a végső térkép 1% volt készen, és ez 1,4 milliárd dollárba került. A becslések 14-15 milliárd dollárra hozták volna ki a befejezést, ez meglehetősen lineáris gondolkodásra vallott, de szerencsére a gépeknek és az ötleteknek hála, a kutatás exponenciális fordulatot vett.

 2003-ra befejeződött, két évvel a projekt befejezési dátuma előtt. Az új módszerek a kémiai és számítástechnikai metódusok ideális kombinációját használták ki. A DNS szekvenálás sebességét a Moore törvényhez kötötték, ez lett a Carlson törvény. Legalább azzal a sebességgel halad a szekvenálás, és az eredménye mára 500.000 ember teljes genomját sikerült feltérképezni. 1997-ben ez utópisztikusnak tűnhetett, de hála a hiperexponenciális együttműködésnek ma már itt tartunk. Diagnózisokat, megelőzési protokollokat állítunk fel az egyedi szekvenálásokhoz.

Ez egyik valódi példa egy technológiai koevolúcióra, kémiai-számítástechnikai. Ezzel elindult egy Internet of DNA vadhajtás is, egy platform ahol megoszthatod nyugodtan a genetikai profilodat és a doktor bácsik felfedezhetnek benne betegségre utaló nyomokat.

Nem tudom ez az összeolvadás hová tart, mert ha még a mesterséges intelligenciát is bevesszük a lehetséges csapatba, hát félelmetes lehetőségek merülnek fel bennem.

De erről majd máskor.

5.A legfontosabb elemet vedd ki a rendszerből, az életedből

Mi történik ha a legfontosabb partnered elpártol tőled? 

Mi történik ha az alapanyag beszállítóid eltűnnek és nem válaszolnak a megkeresésedre?

A vezető termékedről kiderül, hogy súlyosan károsítja a környezetet, és többé nem hozhatod forgalomba, mit tennél?

Nincs többé légi forgalom, hogyan juttatod el a vevőidnek a tengeren túlra nagyon gyorsan a termékeidet?

Érdemes ezeket a kérdéseket még mielőtt megtörténnének a fenti katasztrófák végig gondolni és megnyugtató megoldást keresni rájuk. Ha beüt a crack, nem fogunk bambán meredni magunkra napokig, hanem van kész tervünk és megoldásunk a kritikus működési folyamatainkra.

Milyen egyéb sikeres példák léteznek a tárgyalt témakörben:

Cirque du Soleil kivette az állatokat a cirkuszból, felturbózta az akrobatikát, igazi sikersztori.

Dyson: porszívóban nincs tasak, amibe gyűjtve van a kosz, hanem közvetlenül kiönthető a kukába az összeszedett por.

Víz nélküli toilet.

Önvezető autók.

Saját életünk alaposan felforgatható ezen gondolatmenet mentén: csökkentsd le az ételfogyasztásod, vedd ki a kedvenceidet, keress helyettük mást, ha nem főztél eddig, akkor tanulj meg főzni, kápráztasd el a világot.

Ne olvass könyveket, használj kindle-t, olvass napilapokat, vagy olyan cikkeket, amelyek nem keltik fel elsőre a figyelmedet, az érdeklődésedet
.

Kocsival jársz munkába, tedd le és keress alternatívákat a közlekedésre.

Végtelenségig lehetne ezt folytatni, mindenki gondolja végig szerény kis életét, hogyan mivel tudná teljesen felforgatni azt.

 Fontos: ne csak elméletben mélázzunk el rajta, hanem ugorjunk fejest és hajrá.

6. Az árakat csökkentsd 90%-kal

7. Csináld azt, amit a többiek kerülnek

8. A lehetetlent célozd

9. Tiszta és határozott üzleti modellel dolgozz

Trendek a munka világából

 

Mindannyiunk életét meghatározzák, ebben élünk, vagy nemsokára ideér.

Tudatosan nem gondolunk rájuk, nem érezzük, hogy hatnának ránk, de meghatározzák mai és jövőbeli életünk fontos választásait, karrier irányát. Kezdjük is el, hiszen rengeteg trend alakítja a világunkat és érdemes ezekkel tisztában lenni, megismerni, hogy igenis itt vannak és drasztikusan formálják a világunkat, ha tudunk róla, ha nem.

A mesterséges intelligencia és a robotika elveszi a munkát az emberektől, ez folyik ma minden média oldalról, rendületlenül és ciklikusan. Nincs új a nap alatt, minden egyes technológia hullám, áttörés vagy nevezzük forradalomnak ezeket a folyamatokat, mindenkor hangosan felszólaltunk ellenük, hogy elveszik a munkánkat, le velük, vesszenek. Eddig egyik esetben, lásd ipari forradalom, a számítógépek megjelenése és hihetetlen elterjedése, vagy az Internetes hálózat felépülése, egyik esetben sem figyelhettük meg félelmeink valóra váltását, drasztikus gép ember cserével, nem kerültek tömegével az utcára az addig jól és keményen dolgozó munkásemberek.

 A 19. században a dolgozók 90%-a farmerként élt, ma ez a szám 2% körüli, és óriási munkaerőhiány van jelenleg rengeteg országban. A jövőben természetesen rengeteg munkát el fognak végezni helyettünk az AI és a robotok, de ez nem fenyegeti az emberi munkaerőt érezhető mértékben.

Lássuk egy kissé szélesebb időhorizontból a problémát és az első nagyobb trendet is.

Az emberi történelem első időszakában vadászó gyűjtögető életmódot folytattak őseink, az első nagyobb ugrás a gazdagság, gazdaság vonalon a mezőgazdaság megjelenésével, illetve feltalálásával indult el. Ezután, ahogy ma az iskolában tanulhatjuk, eljött az ipari forradalom hozzánk, bekopogott az ajtónkon és lám szép lassan átvette a mezőgazdaságtól a stafétabotot. Az ipartól az utóbbi pár évtizedben a szolgáltatás igyekszik tovább vinni a folyamatot, eléggé sikeresen.  A leggazdagabb országok bevételük nagyobb hányadát már ebből a szektorból nyerik ki, vagy ipariasan kifejezve, bányásszák ki a kis kalapácsaikkal.

Érdekes lehet egy pillantást tenni arra, hogy ez hogyan alakult ki.

 Kezdetben az ipari termékeket, egy autót vagy egy számítógépet ingyenes szervízzel árulták. Ha vettél egy autót, akkor a karbantartás, a javítások nem kerültek semmibe. De aztán szép lassan minden gyártó meglátta, hogy sokkal nagyobb üzlet van a szervízben, a plusz szolgáltatásokban, mint az eredeti ipari árucikkben, amit csak egyszer adott el a vevőnek. Sőt, sok cég még egy lépést hátrált a folyamatban, autókat ma zömében lízingeljük, a Xeroxnál pedig nem szükséges megvenni az ipari nyomtatókészüléket, azt kölcsönözhetted, a javításokat, karbantartásokat elvégzi a szervízszolgáltatás, te csak a nyomtatással törődsz. Olyan iparágakban is működik ez az üzleti modell, ahol ezt elsőre el sem tudnánk ezt képzelni.

 A szolgáltatások egyik új eleme, része az élmény gazdaság kezd új vezetővé válni a rendszer további fejlődésében. A filmekkel, magazinokkal, élményparkokkal indult, ezek voltak a legkönnyebben felépíthetők, üzemeltethetők. Az éttermek, a sport klubok, éjszakai bárok vagy az utazási lehetőségek, búvárkodás, síelés jelentették a kezdetet, de ma már szüretelhetsz szőlőt Toscanában, foghatsz lazacot Skóciában, kirándulhatsz Mallorcán, vagy mehetsz egy orvosi klinikára Svájcban. Nemsokára talán a Holdon reggelizhetsz, és nézheted a napfelkeltét egy kis kávé mellett. A képzelet szab határt, hogy az élmény gazdaságból mit tudunk kihozni, az irányok jól követhetőek a különféle Tv csatornák izgalmas műsoraiból is.

A legjobb példa az élmény gazdaságra a mai világunkban az e -sportok közössége. 2019 -ben közel 400 millió nézője és résztvevője volt a különféle e-sportos eseményeknek, közel 1 milliárdos bevételt generálva ezáltal, ez a szám 1,6 milliárdra nőtt 2021-re, amikor is a Bundesliga összbevétele 2,8 milliárdra rúgott. Ez már az a pénz amire sokan ugranak, megjelent rengeteg befektető, és ez tovább fokozta annak fejlődését, ami egyre inkább megközelíti a hagyományos sportágakat, mind résztvevők, nézők és bevételek mértékében.

Habár az élmény gazdaság még úgymond gyerekcipőben jár a szolgáltatás iparhoz képest, ahol még mindig nem szakadt el teljesen a hagyományos termékektől az iparág, de nagyon jó úton halad ezen az úton.

Maslowról és az ő piramisáról mindenki hallott már szerintem, ez az ember igényekről szól, és ezt létraszerűen megjelenítve szépen levezethetjük, hogy az ember milyen sorrendben képzeli élni az életét. Alapszinten ha minden rendben van, azaz az étel az alvóhelyem rendben van, akkor képes vagyok feljebb lépkedni a létrán.

Következhet a biztonságos életem, majd a szeretet , összetartozás megvalósítása, szerelem, barátságok kialakítása és összhangja.

Utána önbecsülés, majd az utolsó, a legmagasabb szinten az önmegvalósítás, az élet céljának keresése, különféle kreatív tevékenységek űzése, a mindfulness biztosan itt található, itt lakik. Számtalan átalakítása, átgondolása megtörtént az eredeti elképzelt piramisnak, az egyiket már 4 éve már leírtam, de most nem ez a lényeges szempont a vizsgálatunkban.

A trend, amit ezzel kapcsolatban szépen végig gondolhatunk, az az, hogy az elmúlt kétszáz évben alaposan megváltozott az egyes szinteken résztvevők aránya és összetétele. Az első időszakban mindenki a legalsó szinten dolgozott, ételt, ruhát és megfelelő barlangokat keresett.  A történelem során a leggazdagabb rétegek tagjainak lehetett csak lehetősége, hogy a legmagasabban lévő emberi igényeket elérje, ők lehettek csak művészek, önmegvalósítók. Az idők során szép lassan a feje tetejére állt a világ, egyre szélesebb lett a piramis tetején dolgozók és résztvevők aránya, míg a piramis alján egyre kevesebben élnek, dolgoznak, ahogy látjuk az alapvető ételeket, ruhákat már a dolgozók egyre kisebb rétege, aránya állítja elő. Nyilvánvalóan egyre könnyebb automatizálni a piramis alján az előállítási folyamatokat, és ezzel egyre több idő és energia szabadul fel arra, hogy a piramis következő szintjeivel foglalkozzunk.

Ami ezen a legfelső szinten gyönyörűen kirajzolódik, egy másik trend, mégpedig az, hogy az alsó részekkel, szintekkel egyre több és eltérő kapcsolat alakulhat ki.  Ez szerintem természetes, hiszen a legfelső szinten élünk, onnan minden könnyedén elérhető számunkra, és hihetetlen izgalmakat rejt ez az ismeretlen fúzió.

Cirque du Soleil a legszebb példája ennek, ahol a színház, a koncert, a cirkusz, a sport, az étterem, ételek fúziója alkotja az élményt. Minden szintről csipegetve gyorsan és rendkívül sikeresen a piramis tetejére kerültünk. Az éttermek már régóta igyekeznek a szolgáltatás szintjéről tovább lépni, a stand up kabarék, zene, humor élmény gazdaság alapelemeivel kísérletezve, azokat egyedileg keverve. Az autóiparban is egyre gyakoribb az eladó ajánlat ebéd összekötés, ahol luxus autók körülvéve ebédelünk és autókról beszélgetve nyélbe ütjük az autóeladást-vételt.

A hibrid könyvesboltok és kávézok a legszembetűnőbb jelenségek nálunk, ami egyfajta válasz a hagyományos könyvesboltok webáruházak harcában.

A szolgáltatás ipar próbál elszakadni az előző iparágtól, a termékektől, ugyanakkor az élmény ipar már mint vadhajtás, rajta csüng.

Mi az ami megjósolható ebből a tendenciából?

A mezőgazdaság, a hagyományos termékgyártás, az alapvető szolgáltatások kezelhetőek az AI és a robotika eszközeinek felhasználásával és illeszkedő alkalmazásával. A piramis tetején azonban az élmény gazdaságban az önmegvalósításban, a csináld magad mozgalomban, a mindfulnessben egyre nagyobb igény és lehetőség marad az emberek számára. Itt, ahol az új és izgalmas munkahelyek jelennek meg, ide érdemes irányítani a figyelmünket, ha a gyermekünk jövőjéről, munkájáról gondolkodunk.

Néhány további munkával kapcsolatos tendenciáról még mindenképpen ejtsünk néhány szót, a munka világa alaposan a fejére állt, talán nem véletlenül:

az emberek már nem dolgoznak állandó időpontokban, rugalmasan igyekeznek teljesíteni

nincsenek fix munkaórák

nem dolgozunk egy munkahelyen az életünk végéig

nincs fix nyugdíj időpont, ha akarsz dolgozhatsz később is.

Az élet-munka egyensúly átalakulóban van, a karrier utak is összevisszaságban kanyarognak végig az emberek életén, hol egészen fiatalon elérve az áhított célt, hol pedig életünk utolsó időszakában.

A hagyományos iparágakban a nagy halak egyre többen vannak, hatalmas vállalatok több ezer, nem ritkán százezer dolgozóval.

Az élmény gazdaság ellentétes irányt képvisel, sok kis cég, start-up mozgatja a szálakat, az igazán nagy cápák most növekednek. Kíváncsian várom, hogy hasonlóan nagy mamutok fogják uralni ezt a szegmenst is, vagy marad a kisebb halak óceánja?

 Egyre nagyobb az igény a flexibilitásra, akkor dolgozz ha szükség van rá, ha nincs munka, akkor nincs fizetés, de van szabadidő. A múltban az életünket határozottan képesek voltunk felosztani, 20-25 éves korunkig tanultunk, utána munkába álltunk és a vége felé egy adott időpontban nyugdíjba vonultunk. Ma ez az egész diffúz módon összekeveredik, diákként már dolgozunk, és a későbbi életkorunkban is képesek vagyunk tanulni, új munkákat keresni, egészen más képességeket kifejleszteni.

 A végére hagytam az állandó munkahelyek, irodák kérdését. A Covid egy nagy eredménye szerintem az, hogy egyrészt lehetséges otthonról is elvégezni a feladataink nagy részét, ugyanakkor az is kiemelendő, hogy nem szeretünk otthon dolgozni. Sok a zavaró tényező, de leginkább a magány, az egyedüllét zavar minket. Csoportos lények vagyunk, csapatban, törzsben éltünk, élünk. Ezek alapvető emberi ösztönök, ezek ellen nem igazán tudunk  harcolni eredményesen. Mi a megoldás, ha otthon nem tudunk dolgozni, de sok esetben a munkahelyünk körülményei sem alkalmasak, lásd open office-ok elterjedése annak ellenére, hogy nem hatékonyak, zavaróak ? Egyre többen közösségi kávézókban dolgoznak, ahol idegenekkel vagyunk körülvéve, csapatban vagyunk, de egymást nem zavarva csinálhatjuk a feladatainkat.

 

 

 

 

4.Kombinálj különféle innovációkat

A legnagyobbak is ezt csinálják, az apple előtt is gyártottak számítógépet vagy telefont, de ő kihozta ebből a maximumot, összerakta egybe amit egy telefontól elvár az ember, integrálta a tudást,  és még többet is, és minden egyéb irányból támogatja azt. Az appok, a logisztika, vagy a márkaépítés területéről. Gyönyörű új boltokban állítják ki, ahol kipróbálhatod, megszagolhatod vagy akár meg is haraphatod, minimalista csomagolásban, elegánsan és egyedileg tervezett termékeiket. Minden oldalon sajátos újdonságok adják ki az összképet. Nem minden sikerült úgy, ahogy azt elképzelték, de koncentráltan dolgoznak azon, hogy a gyenge oldalaikat erősítsék. Nem mindenkinek ajánlanám azonban ezt, hiszen az ember élete véges, az energiái szintén. Ha egy valamivel töltesz sok időt, mondjuk megtanulsz gitáron játszani, akkor nem marad időd mondjuk arra, hogy új pulóvereket köss. Vagy vagy. Ha ismered a gyenge, szerinted fejlesztendő oldaladat, próbáld meg az előnyöket, hátrányokat együttesen rangsorolni, és ez alapján dönteni.

Ehhez nagyon jó kis egyszerű kiindulási egyenletet adok, amit szinte mindenre tudsz alkalmazni:

Ideális állapot= előnyök/költségek+nem várt hátrányok.

Mit szeretnél elérni? Mi az ideális állapota ennek?

Kreatív szeretnék lenni a munkámban. Remek, milyen előnyei lesznek ennek? Több ötletem lesz, többen elismerik a munkámat, komolyabb feladatokat kaphatok, elégedettebb leszek a munkámmal…..Szép, na de ennek vannak költségei. Pénzbeliek: könyveket kell vennem, tanfolyamra járni, sokat foglalkozni ezzel. Időbeli: gyakorolni kell a módszereket. Milyen nem várt hátrányok léphetnek fel: sokba kerül, nem jut pénz mozira, nincs időm a barátaimra, a családomra. A képlet ezekkel lesz teljes. Megéri, vagy keressek mást?

Az igazán érdekes és némiképp bonyolult akkor lesz a képlet, ha több, egymással versengő ideális állapotot, helyzetet vettünk össze.

Legyek kreatív szakember vagy inkább tanuljak meg főzni?

Esetleg mindkettőre jut időm, energiám. Lássuk az előnyöket, hátrányokat és költségeket.

Hajrá.

3.Csökkenteni a komplexitást akár drasztikusan

 

Először az apple telefonok jutottak eszembe és blackberry telefonok, az utóbbin rengeteg gomb kapott helyet, emaileket írtak elsősorban velük, de ahogy látjuk az iPhone-ok esetében is, meg lehet ezt oldani gombok nélkül is. Hasonló a Senseo kávémasinák története is, először rengeteg nyomógombbal lehetett elveszni a reggeli kávéfőzés rögös útvesztőjében, de szerencsére ez redukálódott egyre ,és úgy tűnik ez elegendőnek bizonyult. A különféle orvosi tesztek is egyszerűek lettek, elérhetőek az átlag ember számára is, ma már könnyedén installálunk programokat, foglalunk szállást, egyszerűbbek és felhasználó barátiak lettek a rendszereink.

A szabadalmakból kinyerhető sokéves adatok alapján is hasonló trend mutatkozik, először minden nagyon egyszerű. Utána következik egy kaotikusabb komplexebb megoldások felé vezető út. Aztán a bonyolult dolgokat, rendszereket képesek leszünk egyszerűbben is kivitelezni, megoldani, és az evolúcióban elérkezünk ehhez a komplexitás utáni egyszerű világba. Ez lenne a vágyott cél minden esetben?

Még egy nyilvánvaló és rendkívüli szembeszökő példa jutott eszembe, a DVD lejátszó berendezések. Hihetetlen mennyiségű feladatot voltak képesek ellátni, a távirányítóik pedig gombok garmadával lett felszerelve, nem éppen felhasználó barát módon. A mai modern formájú és működésű DVD lejátszók már csak 2-3 gombbal ellátottak és a lejátszáson kívül nem sok mindenre képesek, de sebaj.  

Életünk? Emlékszünk még nagyszüleink egyszerűnek tűnő életére, egy helyen, egy munkával eltöltött életekre. Ma szerintem a következő fázisban, a komplexitásban örvénylünk, sok helyen, különböző időszakokban, össze vissza dolgozunk, élünk, utazunk, a lehetőségek tárháza szinte végtelen. Két egyszerű időszak között létezik egy kaotikus komplex világ, amit nagyon gyorsan felvált a második egyszerű. Mit jelenthet ez számunkra? Remélem beköszönt a kőkorszaki agyunknak megfelelő sebességű és komplexitású világ, ahol ismét az emberi kapcsolatok, az egyszerű életmód jelenti az értéket. Vannak ennek már jelei.

4. Kombináld az eltérő dolgokat, lehetőségeket

5. Egy lényeges összetevőt iktass ki

6. Az árakat csökkentsd 90%-kal

7. Csináld azt, amit a többiek kerülnek

8. A lehetetlent célozd

9. Tiszta és határozott üzleti modellel dolgozz

2. Kérdőjelezd meg a fennálló szabályokat

Rúgd fel a szabályokat

A legtöbb iparág szigorú keretek és szabályok között működik, ezeket a kerítéseket mi a működtetők állítottuk fel. A szabályok arra valók, hogy felrúgjuk őket, örökös megállapításnak tűnik. Az Uber egyértelműen megkérdőjelezte a taxi ipar százéves hagyományát, a rendszabályait, ami szerint kellene, hogy szárnyaljon az utasszállítás. A legnagyobb innovációs forrás szerintem a meglevő, stabil iparágak működésének bármilyen és egyszerre akár minden oldalú megkérdőjelezése.

 Space X:  drága az űrutazás, csináljuk meg úgy, hogy elérhető legyen mindenki számára. A merev rögzült szabályokat fordítsuk át, képzeljük el az ellenkezőjét és vegyük komolyan fontolóra az ebben rejlő lehetőségeket.

 Airbnb: saját lakásban is fogadhatók vendégeket, akik bátran ellaknak mellettem és ezért még fizetnek is. Micsoda őrült ötletnek tűnt, és lásd azóta mekkora üzlet nőtt ki belőle.  

 

 

Tanuld meg a szabályokat és a kivételeket, hogy azután le tudjad bontani azokat, mint egy művész.

Keresd az iparágak szabályait, ki nem mondott működési rendszereit és a MI VAN HA  kérdéssel bontsd le azokat, képzelj el egy más világot, ahol nem úgy működnek ezek, mint a jelenlegiben.

Talán ezt a legkönnyebb alkalmazni az életünkben felmerülő problémák, választási helyzetek kezelésére. Ha ezt eddig így csináltam, akkor most próbálkozzunk mással, ha ez eddig jól működött lehetséges, hogy tudna ez jobban is? Ha ezen az úton mentem eddig haza, mi lenne ha most egy másikat választanák? A kis kérdőjelek után szép lassan eljuthatunk a nagyobb, életbevágóbb kérdésekig. Ezzel sajnos nem életközépi válságot, hanem folyamatos válságokat élhetünk meg, de és ez nagy DE, az igazi változások itt rejlenek.

3. Redukáld a komplexitást drasztikusan

4. Kombináld az eltérő dolgokat, lehetőségeket

5. Egy lényeges összetevőt iktass ki

6. Az árakat csökkentsd 90%-kal

7. Csináld azt, amit a többiek kerülnek

8. A lehetetlent célozd

9. Tiszta és határozott üzleti modellel dolgozz

1.Hogyan alakíthatod át azt az iparágat ahol dolgozol, és hogyan használd ezeket az eszközöket az életed más területein

  

Életformáló kérdések izgatnak mostanában, főleg az innováció területéről, és  hogy ezek milyen nyomot hagynak az életünkben,  hogyan lehet összekapcsolni egymással nem összefüggő dolgokat és lehet-e ezekből valamilyen formában profitálni a magánéletünkben.

 9 érdekes kis módszert gyűjtöttem össze az átalakítással, az igazi áttörésekkel, valódi innovációkkal kapcsolatosan. A kérdésem: lehet-e ezeket alkalmazni a mindennapi életünkben, lehetséges-e ezek átgondolásával az életünknek új irányt adni, vagy kisebb változásokat elérni benne.

1.Rövidíts, vágj le a hosszú utakból,

 szabdald szét a Gordiuszi-csomót

 

A Dell kezdte el (nyilván nem ő volt az első): nem viszonteladóknak, kereskedőknek adta el a számítógépeit, hanem közvetlenül a felhasználóknak. A köztes, költséges viszonteladók kiestek a hálózatból, így a cég azonnal válaszolhatott minden felmerülő kétségre, problémára a termékével kapcsolatosan. Ma már az ingatlan, vagy autóbiztosításokat, az utazásokat, a szállásokat is lehetséges köztes partnerek szolgáltatásai nélkül igénybe venni, és magával az eladóval, az adott szolgáltatás tényleges tulajdonosával kötni meg az üzletet.

Mindenki kitapossa a saját kis útjait, a saját módszereivel old meg problémákat, gyakran köztes kapcsolatok igénybe vételével. Lehetséges, hogy kevesebb félreértés lehetne, ha közvetlenül a probléma forrásából táplálkoznánk és nem köztes információ morzsák által feltételeznénk ezt meg azt. A munkában nagyon könnyű megtalálni a rövidebb utakat, ha valamit magad is meg tudsz csinálni, akkor ne add ki másnak a feladatot, sokszor te tudhatod, hogy pontosan mit is akarsz elérni, hogyan szeretnél eljutni oda. Ez persze nem mindig a legrövidebb út, de sok gyakorlással már pontosan tudni fogod, hogy mi az amit neked érdemes elvégezni és mi az amit nyugodtan tovább adhatsz.

Tíz éve még két véletlenszerűen kiválasztott tetszőleges  ember közötti út 5-6 köztes kapcsolaton keresztül vezetett, ma már ez a távolság tovább csökkent 2-3 lépésre. Az emberek is rövidebb úton juthatnak el olyan forrásokig, amelyek a múltban csak közvetítőkön keresztül volt lehetséges. Ha akarjuk a zöldséget közvetlen módon az azt megtermelő gazdától vehetjük meg, a tőzsdén is vásárolhatunk ha van hozzá merszünk és pénzmagunk.

A hosszú, gyakran körülményes utak lerövidíthetőek, és mivel az ember alapvetően lusta, ezek a levágások meg is történek. Vajon léteznek mentális Gordiuszi csomók? A mai döntéseink gyorsabbak, határozottabbak és megbízhatóbbak, mint a múltbeliek?  Egy adott problémát ma másképpen, más mentális modellekkel oldunk meg mint a szüleink? Előnyös ez a számunkra?

Több kérdés, mint válasz.

2. Kérdőjelezd meg a fennálló szabályokat

3. Redukáld a komplexitást drasztikusan

4. Kombináld az eltérő dolgokat, lehetőségeket

5. Egy lényeges összetevőt iktass ki

6. Az árakat csökkentsd 90%-kal

7. Csináld azt, amit a többiek kerülnek

8. A lehetetlent célozd

9. Tiszta és határozott üzleti modellel dolgozz

A fenti felsoroláson szeretnék végig kalauzolni mindenkit, az első bemelegítés után jöjjön a következő…..