Mindannyiunk
életét meghatározzák, ebben élünk, vagy nemsokára ideér.
Tudatosan nem
gondolunk rájuk, nem érezzük, hogy hatnának ránk, de meghatározzák mai és
jövőbeli életünk fontos választásait, karrier irányát. Kezdjük is el, hiszen
rengeteg trend alakítja a világunkat és érdemes ezekkel tisztában lenni,
megismerni, hogy igenis itt vannak és drasztikusan formálják a világunkat, ha
tudunk róla, ha nem.
A mesterséges intelligencia és a
robotika elveszi a munkát az emberektől, ez folyik ma minden média
oldalról, rendületlenül és ciklikusan. Nincs új a nap alatt, minden egyes
technológia hullám, áttörés vagy nevezzük forradalomnak ezeket a folyamatokat,
mindenkor hangosan felszólaltunk ellenük, hogy elveszik a munkánkat, le velük,
vesszenek. Eddig egyik esetben, lásd ipari forradalom, a számítógépek
megjelenése és hihetetlen elterjedése, vagy az Internetes hálózat felépülése, egyik
esetben sem figyelhettük meg félelmeink valóra váltását, drasztikus gép ember
cserével, nem kerültek tömegével az utcára az addig jól és keményen dolgozó
munkásemberek.
A 19. században a dolgozók 90%-a farmerként
élt, ma ez a szám 2% körüli, és óriási munkaerőhiány van jelenleg rengeteg
országban. A jövőben természetesen rengeteg munkát el fognak végezni helyettünk
az AI és a robotok, de ez nem fenyegeti az emberi munkaerőt érezhető mértékben.
Lássuk egy kissé
szélesebb időhorizontból a problémát és az első nagyobb trendet is.
Az emberi
történelem első időszakában vadászó gyűjtögető életmódot folytattak őseink, az
első nagyobb ugrás a gazdagság, gazdaság vonalon a mezőgazdaság megjelenésével,
illetve feltalálásával indult el. Ezután, ahogy ma az iskolában tanulhatjuk,
eljött az ipari forradalom hozzánk, bekopogott az ajtónkon és lám szép lassan
átvette a mezőgazdaságtól a stafétabotot. Az ipartól az utóbbi pár évtizedben a
szolgáltatás igyekszik tovább vinni a folyamatot, eléggé sikeresen. A leggazdagabb országok bevételük nagyobb
hányadát már ebből a szektorból nyerik ki, vagy ipariasan kifejezve, bányásszák
ki a kis kalapácsaikkal.
Érdekes lehet
egy pillantást tenni arra, hogy ez hogyan alakult ki.
Kezdetben az ipari termékeket, egy autót vagy
egy számítógépet ingyenes szervízzel árulták. Ha vettél egy autót,
akkor a karbantartás, a javítások nem kerültek semmibe. De aztán szép lassan
minden gyártó meglátta, hogy sokkal nagyobb üzlet van a szervízben, a plusz
szolgáltatásokban, mint az eredeti ipari árucikkben, amit csak egyszer adott el
a vevőnek. Sőt, sok cég még egy lépést hátrált a folyamatban, autókat ma
zömében lízingeljük, a Xeroxnál pedig nem szükséges megvenni az ipari
nyomtatókészüléket, azt kölcsönözhetted, a javításokat, karbantartásokat
elvégzi a szervízszolgáltatás, te csak a nyomtatással törődsz. Olyan
iparágakban is működik ez az üzleti modell, ahol ezt elsőre el sem tudnánk ezt
képzelni.
A szolgáltatások egyik új eleme, része az
élmény gazdaság kezd új vezetővé válni a rendszer további fejlődésében. A
filmekkel, magazinokkal, élményparkokkal indult, ezek voltak a legkönnyebben
felépíthetők, üzemeltethetők. Az éttermek, a sport klubok, éjszakai bárok vagy
az utazási lehetőségek, búvárkodás, síelés jelentették a kezdetet, de ma már
szüretelhetsz szőlőt Toscanában, foghatsz lazacot Skóciában, kirándulhatsz Mallorcán,
vagy mehetsz egy orvosi klinikára Svájcban. Nemsokára talán a Holdon
reggelizhetsz, és nézheted a napfelkeltét egy kis kávé mellett. A képzelet szab
határt, hogy az élmény gazdaságból mit tudunk kihozni, az irányok jól
követhetőek a különféle Tv csatornák izgalmas műsoraiból is.
A legjobb példa az élmény gazdaságra
a mai világunkban az e -sportok közössége. 2019 -ben közel 400
millió nézője és résztvevője volt a különféle e-sportos eseményeknek, közel 1
milliárdos bevételt generálva ezáltal, ez a szám 1,6 milliárdra nőtt 2021-re,
amikor is a Bundesliga összbevétele 2,8 milliárdra rúgott. Ez már az a pénz amire
sokan ugranak, megjelent rengeteg befektető, és ez tovább fokozta annak
fejlődését, ami egyre inkább megközelíti a hagyományos sportágakat, mind résztvevők,
nézők és bevételek mértékében.
Habár az élmény
gazdaság még úgymond gyerekcipőben jár a szolgáltatás iparhoz képest, ahol még
mindig nem szakadt el teljesen a hagyományos termékektől az iparág, de nagyon
jó úton halad ezen az úton.
Maslowról és az
ő piramisáról mindenki hallott már szerintem, ez az ember igényekről szól, és
ezt létraszerűen megjelenítve szépen levezethetjük, hogy az ember milyen
sorrendben képzeli élni az életét. Alapszinten ha minden rendben van, azaz az
étel az alvóhelyem rendben van, akkor képes vagyok feljebb lépkedni a létrán.
Következhet a
biztonságos életem, majd a szeretet , összetartozás megvalósítása, szerelem,
barátságok kialakítása és összhangja.
Utána
önbecsülés, majd az utolsó, a legmagasabb szinten az önmegvalósítás, az élet céljának keresése,
különféle kreatív tevékenységek űzése, a mindfulness biztosan itt található,
itt lakik. Számtalan átalakítása, átgondolása megtörtént az eredeti elképzelt
piramisnak, az egyiket már 4 éve már leírtam, de most nem ez a lényeges
szempont a vizsgálatunkban.
A trend, amit ezzel kapcsolatban
szépen végig gondolhatunk, az az, hogy az elmúlt kétszáz évben alaposan
megváltozott az egyes szinteken résztvevők aránya és összetétele.
Az első időszakban mindenki a legalsó szinten dolgozott, ételt, ruhát és
megfelelő barlangokat keresett. A
történelem során a leggazdagabb rétegek tagjainak lehetett csak lehetősége,
hogy a legmagasabban lévő emberi igényeket elérje, ők lehettek csak művészek,
önmegvalósítók. Az idők során szép lassan a feje tetejére állt a világ, egyre szélesebb
lett a piramis tetején dolgozók és résztvevők aránya, míg a piramis alján egyre
kevesebben élnek, dolgoznak, ahogy látjuk az alapvető ételeket, ruhákat már a
dolgozók egyre kisebb rétege, aránya állítja elő. Nyilvánvalóan egyre könnyebb
automatizálni a piramis alján az előállítási folyamatokat, és ezzel egyre több
idő és energia szabadul fel arra, hogy a piramis következő szintjeivel
foglalkozzunk.
Ami ezen a
legfelső szinten gyönyörűen kirajzolódik, egy másik trend, mégpedig az, hogy az
alsó részekkel, szintekkel egyre több és eltérő kapcsolat alakulhat ki. Ez szerintem természetes, hiszen a legfelső
szinten élünk, onnan minden könnyedén elérhető számunkra, és hihetetlen
izgalmakat rejt ez az ismeretlen fúzió.
Cirque du Soleil
a legszebb példája ennek, ahol a színház, a koncert, a cirkusz, a sport, az
étterem, ételek fúziója alkotja az élményt. Minden szintről csipegetve gyorsan
és rendkívül sikeresen a piramis tetejére kerültünk. Az éttermek már régóta
igyekeznek a szolgáltatás szintjéről tovább lépni, a stand up kabarék, zene,
humor élmény gazdaság alapelemeivel kísérletezve, azokat egyedileg keverve. Az
autóiparban is egyre gyakoribb az eladó ajánlat ebéd összekötés, ahol luxus
autók körülvéve ebédelünk és autókról beszélgetve nyélbe ütjük az autóeladást-vételt.
A hibrid könyvesboltok
és kávézok a legszembetűnőbb jelenségek nálunk, ami egyfajta válasz a
hagyományos könyvesboltok webáruházak harcában.
A szolgáltatás ipar próbál elszakadni
az előző iparágtól, a termékektől, ugyanakkor az élmény ipar már mint vadhajtás,
rajta csüng.
Mi az ami
megjósolható ebből a tendenciából?
A mezőgazdaság,
a hagyományos termékgyártás, az alapvető szolgáltatások kezelhetőek az AI és a
robotika eszközeinek felhasználásával és illeszkedő alkalmazásával. A piramis
tetején azonban az élmény gazdaságban az önmegvalósításban, a csináld magad
mozgalomban, a mindfulnessben egyre nagyobb igény és lehetőség marad az emberek
számára. Itt, ahol az új és izgalmas munkahelyek jelennek meg, ide érdemes
irányítani a figyelmünket, ha a gyermekünk jövőjéről, munkájáról gondolkodunk.
Néhány további
munkával kapcsolatos tendenciáról még mindenképpen ejtsünk néhány szót, a munka
világa alaposan a fejére állt, talán nem véletlenül:
az emberek már nem dolgoznak állandó
időpontokban, rugalmasan igyekeznek teljesíteni
nincsenek fix munkaórák
nem dolgozunk egy munkahelyen az
életünk végéig
nincs fix nyugdíj időpont, ha akarsz
dolgozhatsz később is.
Az élet-munka
egyensúly átalakulóban van, a karrier utak is összevisszaságban kanyarognak
végig az emberek életén, hol egészen fiatalon elérve az áhított célt, hol pedig
életünk utolsó időszakában.
A hagyományos
iparágakban a nagy halak egyre többen vannak, hatalmas vállalatok több ezer,
nem ritkán százezer dolgozóval.
Az élmény
gazdaság ellentétes irányt képvisel, sok kis cég, start-up mozgatja a szálakat,
az igazán nagy cápák most növekednek. Kíváncsian várom, hogy hasonlóan nagy mamutok
fogják uralni ezt a szegmenst is, vagy marad a kisebb halak óceánja?
Egyre nagyobb az igény a flexibilitásra, akkor
dolgozz ha szükség van rá, ha nincs munka, akkor nincs fizetés, de van
szabadidő. A múltban az életünket határozottan képesek voltunk felosztani, 20-25
éves korunkig tanultunk, utána munkába álltunk és a vége felé egy adott
időpontban nyugdíjba vonultunk. Ma ez az egész diffúz módon összekeveredik,
diákként már dolgozunk, és a későbbi életkorunkban is képesek vagyunk tanulni,
új munkákat keresni, egészen más képességeket kifejleszteni.
A végére hagytam az állandó munkahelyek,
irodák kérdését. A Covid egy nagy eredménye szerintem az, hogy egyrészt
lehetséges otthonról is elvégezni a feladataink nagy részét, ugyanakkor az is
kiemelendő, hogy nem szeretünk otthon dolgozni. Sok a zavaró tényező, de
leginkább a magány, az egyedüllét zavar minket. Csoportos lények vagyunk,
csapatban, törzsben éltünk, élünk. Ezek alapvető emberi ösztönök, ezek ellen
nem igazán tudunk harcolni eredményesen.
Mi a megoldás, ha otthon nem tudunk dolgozni, de sok esetben a munkahelyünk
körülményei sem alkalmasak, lásd open office-ok elterjedése annak ellenére,
hogy nem hatékonyak, zavaróak ? Egyre többen közösségi kávézókban dolgoznak,
ahol idegenekkel vagyunk körülvéve, csapatban vagyunk, de egymást nem zavarva csinálhatjuk
a feladatainkat.