KÁVÉMESék: A kevesebb néha több

Melvyn Singer 2004-ben tartott egy jó kis előadást orvosként a sürgősségi ellátásról, és az emberi test hihetetlen alkalmazkodó és gyógyuló képességéről. A Waterloo-i csatáról és a sebesülteket taglalta közel egy órán keresztül. 52 ember a 13-as csapatból kapott lőtt sebet, ezek közül csupán 3 halt bele a sérüléseibe, míg egy másik csatában Trafalgarnál 102 sebesültből 6 halt meg végül, annak ellenére, hogy akkoriban nem volt modernül felszerelt sürgősségi osztály, a sok új és életmentő készülékkel, nem voltak antibiotikumok. A mai napon nem lehetne ezt a túlélési arányt, szintet elérni. Miért?

Testünknek vannak beépített rendszerei, amelyek figyelik a szervek vérrel, tápanyagokkal történő ellátottságát. Ha ez nem megfelelő, akkor megpróbál közbe lépni, és itt jön a képbe az orvostudomány és ő is megpróbál közbe lépni és ezzel akadályozza az emberi szervezet jól működő rendszereit. Sok vita van jelenleg erről az orvostudományban, csak néhány pici példa.

Sok vért vesztett pácienseknél azonnali közbeavatkozásként vért adnak neki, hiszen ez a legfontosabb életmentő aktus ebben a helyzetben, igen ám, de a testünk véralvadási faktorai legjobban akkor dolgoznak, amikor sűrű és kevés a vér. A véradástól sajnos a vérzés nem áll le, csak nagy nehézségek árán tudnak sokszor úrrá lenni a helyzeten.

A napokban jelent meg egy érdekes kis cikk arról, hogy ha komoly szívproblémád lesz hirtelen, és kórházba kerülsz, akkor mi a jó, ha a legjobb szívspecialisták ott vannak és segítenek, vagy sem. Több tízezer esetet átvizsgálva különös kapcsolatot találtak, azok a páciensek, akik akkor kaptak infarktus, amikor konferencia volt a legjobb szívsebészeknek, és azok nem voltak ott az adott kórházban, hogy segítsenek, azoknál magasabb volt a túlélési arány, mint azoknál, akiknél a legjobbak segítettek. Nem biztos, hogy a doktorokkal volt a probléma, de ezekben az esetekben sokkal több beavatkozás történt, lehet, hogy feleslegesen.

A több sokszor kevesebb, néha halálosan kevesebb.

Sarah Elton et al: Medicine and Evolution: Current Applications, Future Prospects

KÁVÉMESéK: Anozognózia

Létezik egy érdekes betegség, az idegrendszerünket érinti, anozognóziának hívják, ha létezik ez a magyar kifejezés. A beteg nem vesz tudomást arról, hogy valamire képtelen, nem tudja megcsinálni. Egy megvakult hölgy váltig állította, hogy ő lát, és olvas. Egy fél oldalára lebénult férfi pedig ezt nem fogadta el, és úgy gondolta képes futni, focizni. Nem hazudtak, még önmaguknak sem, egyszerűen az agyuk azt az üzenetet küldi nekik, hogy minden rendben van, látsz, képes vagy futni, annak ellenére, hogy külső szemlélőként egyértelműen látszik a hiányosság. Agyuk egyik fele azt mondja, hogy sajnos nem vagy képes látni, mert vak vagy, a másik fele ezt nem fogadja el, és ez a másik az uralkodó a csapatban és az ő véleménye számít. Lássunk egy érdekes beszélgetést egy ilyen beteggel, aki egy balesetben elvesztette azt a képességét, hogy le tudja hunyni a szemeit, csak az egyiket tudja becsukni, a másik állandóan nyitva van. Megkérték csukja le a szemeit.

-Kész?

-Igen.

-Behunyta a szemeit.

-Igen.

-Mindkettőt?

-Természetesen.

-Hány ujjat mutatok?-kérdezi az orvos.

-Hármat-válaszol határozottan a hölgy.

-Honnan tudja, ha csukva van a szeme. Erre már nincs válasz, csak a nagy csend.

Ugyanezt a pácienst tükör elé állították és megkérték ismét, hogy csukja be a szemeit. Majd jött a kérdés:

-Látja önmagát?

-Igen, persze-mondta boldogan a hölgy.

-Hogyan lehetséges, ha mindkét szemét behunyta?-érkezett a kötözködő tudós kérdése.

Csend, nincs válasz.

Minden ember életében vannak ilyen esetek, amikor valamiről azt hiszi, hogy képes megcsinálni, és arról is meg van győződve, hogy megcsinálta, de egy külső szemlélő azonnal láthatja, hogy ez nem igaz. Szerencsére legtöbbünknél ez nem tart sokáig, talán egy mosogatás idejéig.

Lehetséges, hogy egész kis csoportok, nemzetek szenvedjenek ebben a betegségben, anélkül, hogy valódi elváltozás lenne az agyukban?

David Eagleman: Incognito The secret lives of the brain

KávéMESÉK: A megfázást a hideg okozza?

Gyerekkorunkban is sokszor hallgattuk édesanyánk intő szavait, öltözz fel fiam rendesen, mert megfázol. Hiába válaszoltunk már akkor is fölényesen, de anya nem tudod, hogy a megfázást egy vírus okozza, nem pedig a hideg?

Az igazság valahol félúton van. Annyi biztos, hogy a rhinovírus okozza a megfázást, de tényleg a hideg is szerepet játszik benne, mégpedig az orrunkon keresztül. Ha az orrunk hőmérséklete lecsökken, akkor az immunrendszerünk hatékonysága is párhuzamosan veszít erejéből és ekkor az arra ólálkodó vírusok ezt kihasználják és bejuthatnak a szervezetbe.

http://www.pnas.org/content/112/3/827

Az egyik legjobb védekezési eszközünk a láz, a támadás ellen, ha hagyjuk kibontakozni.

Az egész egy háborúra emlékeztet, vannak helyi állomások, fontos célpontok, gyenge láncszemek, ahol az egész szervezet sorsa eldőlhet. Ha egy kicsit gyengül, hagyjuk, hogy lehűljön, kész a baj. Ekkor lép életbe a szervezetben egy átfogóbb kezelési rendszer, amelynek egyik része a láz. A legjobb az lenne, ha mindkét rendszerre odafigyelnénk, nem engednénk, hogy az orrunk túlságosan lehűljön és ha már megtörtént a baj, akkor a gyógyszeres kezelés helyett, hagyjuk, hogy a testünk megfelelő rendszerei elvégezzék a dolgukat.

Tudom anya, sapka, sál.

Kávémesék: Molekuláris gasztronómia, mit keres a fenyő a konyhában?

Vegyészmérnökként, és érdeklődőként mindig is szívem csücske volt a főzés és annak tudományos háttere, rengeteg érdekes összefüggés, szappanoperaszerű hirtelen meglepetés várja azokat, akik elmerülnek ebben a témában. A mai témám egy kicsit idejétmúlt, vízkereszt már elmúlt, a szép karácsonyfák már a szemetesben landoltak, évente 100 millió fenyőfa sorsa ez, sajnos 8-12 évre van szüksége, hogy eladható magasságú, minőségű fenyővé váljanak és két hét után a kukába landolnak.

Mit kezdhetünk a konyhában a fenyővel, azon kívül, hogy nagyon finom illata van?

A friss tűleveleknek intenzív fás, fenyő, édeskés, citrusos, talán kissé tropikus aromája van. Ez a citrusos aromájával kapcsolható bizonyos ételekhez, például a spárgához vagy a ginhez.

Nagyon egyszerűen meg kell szárítani a tűleveleket és elporítva használni az ételek ízesítéséhez. A sült csirkét mielőtt sütik, jól bekenni vele, vagy húst füstölni ezzel is tökéletes.

Itt egy nagyon rövid kis filmet találtok egy spárgás receptről.

http://www.nytimes.com/video/multimedia/1248069481544/asparagus-and-spruce.html

  és a kedvencem a foodpairing oldalról, mivel lenne érdemes összefőzni, milyen ételekkel alkothat valami finomat a fenyő.

Kávémesék: Milyen zenét hallgatsz vagy az, hogy mit olvasol, felfedi, hogy milyen okos vagy?

Virgil Griffith Wikipediával foglalkozó gondolkodó más projektekbe kezdett, megpróbálja felrajzolni az egyetemisták zenei , irodalmi ízlése és az intelligenciájuk kapcsolatát. Kitöltesz egy kis tesztecskét, megmondod milyen zenét szeretsz hallgatni, milyen könyveket olvasol és máris ott a helyed a térképen. 

Nagyon szép színes kis ábrákat hozott össze, közel 1352 felsőoktatási intézményben kérdezett meg diákok ezreit, és töltetett ki tesztet velük. Lenyűgöző. A honlapján az egyetemeket külön is megtekinthetjük, Coldplay, U2, Beatles, Radiohead ezek vezetik a listát, ők a legnépszerűbbek. A legokosabbak pedig mit hallgatnak, na mit? Beethovent. A lista végén Beyonce kullog. A párhuzamosan elvégzett irodalmi kérdéssor  alapján a Nabokov Lolitája az első, Marquez  Száz év magánya és Dosztojevszkij Bűn és bűnhődése követi azt.

A klasszikus tojás tyúk elsőbbségi kérdése merül fel azonnal bennem, melyik volt előbb az okosság vagy a Száz év magány? Vajon aki ezeket a műveket szereti, olvassa, az már okosnak érezheti ettől magát? Nem hiszem.

Az hogy megváltozik a zenei ízlésem, megszeretem Beethovent, az azt jelenti, hogy intelligensebb lettem, és ez a változás is egyértelműen ezt jelzi?

Bevallom Beethoven mellett a jazz zenét is nagyon szeretem, de az a 127. helyre van sorolva, akkor most mégsem vagyok már olyan okos?

Van e bármilyen közük ezeknek a zenéknek, irodalmi műveknek ahhoz, hogy milyen emberré, milyen intelligensé váltam az életem során? Remélem igen, de mint tudjuk az intelligencia nagyon tág fogalom, mindenki mást és mást ért alatta.
Jó böngészést.


http://musicthatmakesyoudumb.virgil.gr/music.php

KreatívSARok: Le a mítoszokkal, lássuk a valóságot!

 

Minden ember kreatív, ezzel nem mondok új dolgot, de kevesen értik ezt meg. A kultúránkban velünk élő hamis mítoszok sajnos az ellenkezőjét próbálják meg erősíteni, még pedig azt, hogy csak néhány kiváltságosnak adatott meg ez, velük született a tehetségük, vagy Isten ajándékozta azt nekik, kiválasztottaknak.

Próbáljunk meg leszámolni, átalakítani ezt a képet a valóság bemutatásával, és természetesen kezdjük a legnagyobbal, Mozarttal. Már 5 évesen kitűnően zenélt, nővérével és apjukkal a korszakuk királyainak, nemességének szórakoztatásával körbeutazták Európát. Már 6 évesen kisebb darabokat komponált zongorára és hegedűre. Született zseni volt, másképpen ez nem lehetséges?

Mozart apukája korának elismert zeneszerzője és zenetanára volt, aki nagyon korán, már 3 évesen elkezdte a kis gyermekét oktatni. 6 éves korára egyes beszámolók, levelek alapján már több mint 3000 óra leckét kapott a kis Mozart. Nemcsak az akkori korban, de jelenleg is ritka, aki ilyen fiatalon kezdett el valamivel ilyen intenzíven foglalkozni, de vajon ez a 3000 óra gyakorlás elégséges volt ahhoz, hogy tényleg kimagasló műveket alkosson?

A zenészek egybehangzóan a 9. számot viselő zongoraversenyét tartják az első eredeti és kimagasló művének. Az első négy zongoradarabját 11 évesen szerezte, a következőket 16 éves korában, de ezek egyike sem eredeti munka, egyszerűen más ismert szerzők műveinek átdolgozása, átírása.

Az említett 9-es számú darabot 21 évesen írta, 18 évvel azután, hogy apja elkezdte tanítani. Ebbe a 18 évbe bőven belefért a 10000 óra gyakorlás.

Nem volt zseniális kisgyerek, aki tanulás nélkül ontotta magából a kiváló zeneműveket, neki is idő és energia kellett ahhoz, hogy majd húsz év után valami eredetit alkosson.

Idő és energia(munka)= eredetiség(kreativitás).

Matthew Syed:Bounce

KÁVÉmesék: Beethoven-nek szívügye volt a zenéje

Habár bizonyos feltételezések már voltak arról, hogy a süketsége mellett egyéb orvosi problémákkal is szenvedett, így gyulladásos bélbetegséget, Paget betegséget, máj és alkohol függőséget is tulajdonítottak, de itt a legújabb: szívproblémákkal, szabálytalan szívritmusokkal is küzdött Beethoven, egy tanulmány szerint ez hatással volt a műveire is. Beethoven ellenállhatatlan, sürgető zenéjének titka az, hogy a szívéből jött a zene.

A kutatók feltételezték, hogy kapcsolat van az elménk és a testünk között, különösen a művészetekben, érzelmeink ezért Beethoven műveit a ritmusosság szempontjából meghallgatták és összehasonlították a szívzavarok ritmusával, amikor azok gyorsak vagy túl lassúak, esetleg szabálytalanok voltak. A szabálytalan szívverésekben is van egy bizonyos előre jelezhetőség, és ezt kihallani a zenéjéből.

A történettudósok szerint sok mindentől szenvedhetett a zeneszerző a süketségén kívül, de ezeket az akkori viszonyok között nehéz volt kimutatni.  A süketsége még segíthette is a munkájában, hiszen ha tényleg a szívének ritmusa volt az elsődleges múzsája, akkor így valószínűleg jobban érzéklete a szívének a dobbanásait, a külvilág zajai nem zavarták.

Leginkább a Cavatina című darabjában figyelhető meg ez, a sötét érzelmektől, a lélegzet kihagyásoktól és aritmiától teljes légkör, amit párhuzamba állítottak a lehetséges betegségével.

https://www.youtube.com/watch?v=pewBRolWwjQ

Lehetséges, hogy más betegségek is kinyomozható jeleket hagytak más művészek művein is? A festészetben sok ilyen kapcsolatot lehet találni, de vajon ez nem vezet e túlzásokig, annyira, hogy minden művészről kiderülhet, hogy beteg volt és ennek köszönheti műveit?

Zachary D. Goldberger, Steven M. Whiting, Joel D. Howell. The Heartfelt Music of Ludwig van Beethoven. Perspectives in Biology and Medicine, 2014; 57 (2): 285 

KávéMesÉK: A Zahavi-féle hátrányelv, avagy a rocksztárok korán halnak (na meg a mosónők)

 A biológiában rengeteg eredeti teória létezik, él egymás mellett, amelyek meglepő magyarázattal szolgálnak tulajdonságainkra, viselkedésünkre. Az egyik legérdekesebbel foglalkozunk most, a Zahavi féle hátrányelvvel, amit Amos Zahavi izraeli etológus dolgozott ki a 70-es években. Gondoljunk a pávakakasra, láthatóan van egy szép, színes hosszú farka, de ez az evolúciós szempontból hátrányosnak tűnik, hiszen ezzel nehezebben mozog, a repülés is problémás, a ragadozók elől menekülni rendkívül megerőltető, mégis viseli. Hasonlóan a szarvasok agancsa,amit egész évben növesztenek, nagyon sok energiát követel a hímtől. A hím gyíkok, kétéltűek, madarak, kabócák éneke is ide tartozik, hiszen ez nem csak a nőstény figyelmét hívja fel, hanem a potenciális ragadozókét is.

Hogyan létezhetnek ilyen egyértelműen hátrányos tulajdonságok a természetben?

Ahogy látjuk a fenti példák közös jellemzője, hogy valamilyen fizikai paraméterről szólnak (farktoll, agancs, hang) és zömében a hímeknél. Mit üzen ez a nőstényeknek? Valami ilyesmit:Nézz ide kisanyám, van egy csomó hátrányos tulajdonságom, mégis itt vagyok, élek, sőt szerintem én vagyok itt a legjobb csávó, válasz engem. A nőstények beveszik ezt a dumát, hiszen ezek a hímek a legkívánatosabbak.

Az embernél létezik ez a jelenség?

Igen, sőt a jelenlegi társadalmakban rengeteg olyan viselkedésbeli, fizikai tulajdonságunk van, amely ezt hirdeti: a luxuscikkek felhalmozása, a sznobizmus, az őrült rizikók vállalása, az extrém sportok, a túlzott testépítés stb. Ezek mind-mind befektetéseket igényelnek, nem csupán anyagiakat. A felesleges anyagi, a fizikai és az intellektuális dolgok demonstrálása a férfiak eszközei a nők elérésére a többi férfi ellenében.

A rock sztárok bohém élete, az éjszakázások, dorbézolások, a drog használatuk, a gyilkos, öngyilkos hajlamaik mind-mind a hátrányosságukat mutatja, korábban halnak meg. Ismerjük a 27-ek klubját, ami egy mítosz,  de egy átlagos sztár valóban átlagosan 25 évvel hamarabb hal meg, mint az átlagember. Na de a rövid életükben sokkal népszerűbbek, sokkal több szexuális kapcsolatuk és ebből kifolyólag átlagosan több gyermekük lehet.

Ez a férfiakra igaz, de mi van a hölgyekkel? A női pop sztárok is kevesebb ideig élnek, ők is nagy pasi faló hírében állnak, de nekik sokkal több gyermekük nem lehet, hiszen 2-3 évenként szülhetnének. Nem is nagyon ismerünk ilyen hölgyet. Náluk akkor nem létezik, vagy nem működik a magamutogatás?

 http://socialethology.com/handicap-principle-behave-extravagantly

• Zahavi A. Mate selection – a selection for a handicap // Journal of Theoretical Biology. Vol. 53 (1). 1975. P. 205-214. 

• Zahavi A. The handicap principle: a missing piece of Darwin’s puzzle. Oxford: Oxford University Press. 1997.

KávéMESÉk: A természet nem ismer tréfát

Kevés visszataszítóbb élőlényt ismerünk, mint a különféle férgek, különösen azok, amelyek az emberben is tanyáznak néha.  Definíciószerűen a gazdatestben élnek, abból vagy attól szerzik be táplálékukat, rontva ezzel az emésztőrendszerének működését. Általában a háziállatainktól vagy fertőzött zöldség, víz útján jutnak belénk. Hagyjuk is az embert, az igazi horror most egy csigában és bizonyos énekesmadarakban mutatkozik meg, őket köti össze.

Németországban figyelték meg ezt a kis parazita élőlényt először, nagyon furcsa életstílusa van. Nem is tudni pontosan, hogy hol és hogyan kezdődik a folyamat, egy biztos a petéit egy madár ürülékébe rakja le. Ezeket egy pici csiga, a Succinea putris megeszi és ezek a gyomrában kikelnek és elindulnak a csiga testében a végső célállomásukra, a szemébe. Itt összeállnak egy csoportba és gyönyörű zöld színt adnak a csiga szemének, olyan mintha egy hernyó tanyázna benne. Ez éjszaka is kitűnően világít és felhívja a ragadozó, hernyókat fogyasztó madarak figyelmét, hé itt vagyok, egyél meg. Ezzel jutnak vissza a kiindulási pontjukhoz, a madárban szaporodnak és a petéik így könnyen kerülnek be a madárürülékbe.

Hogy a madárürülék miért csábító a csigák számára, az még kérdés.

Vajon az emberek némely cselekedete, fura evési szokása nem lehet, hogy valami hasonló parazita befolyásolásának hatása?

Rengeteg hivatkozást felsorolhatnék erről, csak egyet említek.  A macskatartók tudják, hogy a Toxoplazmózist,egy egysejtű mikroorganizmust könnyen elkaphatják, ez a terhesség bizonyos időszakában veszélyes is lehet, amúgy látható tünetei nincsenek. Az emberek nagy része fertőzött, vagy fertőzött volt a múltban. Cseh kutatók szerint, azonban kimutatható a fertőzött és nem fertőzött emberek közötti viselkedésbeli különbség.

 A fertőzött hölgyek állítólag a ciklusuk megfelelő időpontjában hajlamosabbak többet vásárolni, több időt tölteni szórakozóhelyeken. Hahaha. Vagy mégsem vicces?

Becky Crew: Zombie Tits, Astronaut Fishand Other Weird Animal

KrEAtívsArok: Mit látsz a képen?

Az észlelésünket erősen befolyásolja az, hogy milyen környezetben nevelkedtünk, a nyugati énközpontúban vagy a keletire jellemző közösségi rendszerben. Nézz rá a képre!

 Egy családi idillnek lehetünk szemtanúi. Mi van a guggoló hölgy fején? A kelet afrikai törzsek tagjai szerint egy dobozt vagy valamilyen fém tárgyat egyensúlyoz rajta. Egy másik kultúra tagjai szerint a család egy szép nagy fa alatt üldögél. Szerintem a fa nem fa, hanem egy szoba sarokrésze és a hölgy feje felett egy kis bútorszerűség található. Vagy a  család inkább egy belső helységben beszélget és talán inkább egy ablak van a hölgy feje felett? 

Ez csak egy egyszerű kép, amit ennyiféleképpen lehet leírni.

Hogyan magyarázhatjuk meg egy másik világból, más kultúrából származó ember cselekedeteit , ha már egy rajzot sem tudunk azonos szemszögből egyértelműen azonosítani?

http://creativethinking.net/what-do-you-see-2/#sthash.5hJu5aF4.dpbs

KávéMESÉK: Don Quihote, Sancho Panza és a bélbacik, antibiotikumok meséje

A következő mesém az ismert spanyol hírességektől indul. Don Quihote és hűséges szolgájának története végigvonul a mai korunkig, a vékony és a köpcös segédjének kalandjai többször jelentek meg az irodalomban, filmművészetben. Az idősebbek számára minden bizonnyal ismert és kedvelt Stan és Pan sztorijában, de a mai kor fiataljai számára is itt vannak , Bud Spencer és Terence Hill fimjei.

  Mi közük lehet a a bacikhoz?

Azt hiszem az utóbbi párosról tudunk a legtöbbet ezért az ő esetüket elemezném. Elsőre nem igazán látható, de több filmjükből kiderül, hogy ők valójában ikrek lennének, és feltételezhetően azonos körülmények között születtek és a bélflórájuk is nagyjából azonos lehetett. 5 éves korában azonban Buddy elkapott egy csúnya betegséget és ebből csak egy többhetes antibiotikumos kúra segített kigyógyulni. Sajnos ezt az antibiotikumos kúrát a gyermekkorában többször meg kellett ismételni. Közben sajnos a bélflórája alaposan megváltozott a sok, antibiotikumos kúrának köszönhetően. Olyan irányú változás történt odabenn a belső traktusában, hogy hiába evett ugyanannyit vagy gyakran kevesebbet, mint Terence testvére, a bélflórájának tagjai több energiát tudtak még kinyerni az elfogyasztott ételből, és ez az energiafelesleg sajnos hozzájárult az elhízásához.

  A sör virsli, hagymás bab és a bélflóra kombináció az ikrek egyik tagját felhizlalta, míg a másik normális súlyú maradt, sőt az arcvonásaikat is annyira megváltoztatta, hogy egy kívülálló nem tudná megmondani róluk hogy ők ikrek valójában. A történet tanulsága számunkra az lehet, hogy a bélflóra egyensúlyának megbontása, étellel, stresszel, antibiotikumokkal óriási változásokat vonhat maga után.

kávéMESÉK: Az impresszionizmus születése, avagy a kétfajta művésztípus

 Izgalmas összefüggések, újszerű felfedezések történhetnek akkor, amikor egy témában egy más tudományterületről valaki belepiszkál a fennálló rendbe. A művészet, a művészek jelentőségének, sorrendjének megállapítása nagyon szubjektív szempontok alapján történik, de van egy hely, ahonnan pontosabb adatokat nyerhetünk, ez pedig az aukciók helyszíne. 

Ez is támadható, de megegyezhettünk abban, hogy a festmények ára, legalábbis egy meghatározott festő esetében jó kapcsolatban van annak  művészi értékével. 

Paul Cézanne a legbefolyásosabb festője volt korának, az eladott képei alapján meglepő felismerésre jutott David W. Galenson közgazdász. Ha igaz a fenti kapcsolat, akkor Cézanne öregen, 67 éves korától festette a legdrágább képeit, amik valószínűleg a legjobbak voltak egyben. Az impresszionizmus előtt és a benne dolgozó festők eladott képei alapján egy elsőre furának tűnő összefüggés fedte fel magát. Vannak idős korban sikeres és vannak fiatal korban sikeres festők. Na ne már, ebben mi az érdekes, valakinek több időre van szüksége, hogy kiteljesedjen, másnak kevesebb is elég. A dolog nem ilyen egyszerű, mert egy határozott időpont után, az 1870-es évek után született festőknél figyelhető meg, hogy a pályájuk korai, húszas, harmincas éveikre esnek a legismertebb és legjobb munkáik. Pablo Picasso 1907-ben festett Avignoni kisasszonyok képe ami legfontosabb műve, és ezt mindössze 25 évesen festette.

 A további felsorolások, példák helyett a szerző magyarázata a kétféle festőtípusra nagyon egyszerű, ugyanis szerinte erre az időszakra esik sok újdonság, innováció a festészetben, a technikákban, az eszközökben, a festők elhagyták a sötét, zárt szobáikat és a természetben kezdtek el dolgozni. Egymással nagyon szoros és szerteágazó kapcsolataikon keresztül sok tapasztalataikat megosztották, kerülték a festőműhelyeket és rengeteget kísérleteztek.

A mai modern 21. századi világunkban is hasonlóra figyelhettünk fel, ahol sok az újdonság, az innováció, ott egyre fiatalabbak azok, akik valami új dolgot képesek letenni az asztalra.

Még egy pici megjegyzés, figyelmesen elolvasva a tanulmányt és nem kihagyva a rengeteg ábrát a végén, még valamit észrevehetünk, ami talán magyarázat után kiált. Az ábrákon a festőgéniuszok kora és az eladott képeiknek az ára szerepel. A legtöbb esetben ezek emelkednek, egy csúcson keresztül jutva lecsengenek. Fordított U alakú görbét adva. Azonban a festők nagy részénél két ilyen púp figyelhető meg, azaz életünknek két olyan időszaka is volt, amikor jelentőset alkottak.

Why?

David W. Galenson: The lives of the painters of modern life: The careers of artist in France from impressionism to cubism 1999. szabadon letölthető

KREAtívSAROK: A megfelelő zajforrások

Mindenki kreatív, ez  alapvető emberi vonásunk, legfeljebb nem mindenki tudja, találta meg még azt amiben elmerülhet. Nem egy csoport, egy kiemelkedő emberekből álló, csak rájuk jellemző tulajdonság, hanem egy bennünk meglévő lehetőség megtalálása és kiaknázása. Ha már megtaláltad, akkor már csak az a feladatod, hogy a megfelelő időben használd és fejlődj. Próbáld meg megtalálni, azt a külső vagy belső körülményt ami segíti a kreatív éned maximális működését. Ezt önmegfigyeléssel is elérheted, de vannak olyan környezeti faktorok, amelyek bizonyosan segítenek rajtad, hogy nap mint nap abban az állapotban találd magad. Flaubert rohadt gyümölcsöket szagolgatott, ezzel hozta magát munkafázisba, Balzac rengeteg, 2-3 liter kávéval érte el ugyanazt az állapotot. 

A háttérzaj fontosságát, hatását a kreativitásra egy 2012-es kutatásban vizsgálták. Az eredmények alapján a 70 decibeles zaj tűnt a legjobbnak. Egy fordított U alakú görbe alapján sem az 50 dB-es sem pedig a 85-es nem tűnt jónak, a maximumot, a legjobb hatást a 70-es jelenti.

Az 50dB még nem elég, míg a 70-nél magasabb rontja a kreativitást. 

Hol és hogyan érhetjülk el ezt a zajszintet?

Egy kávézóban például, ahol a poharak csörgése, a beszélgetés, a kávégépek állandó működése pontosan ezt biztosítja. Vigyázat, mert a közhiedelemmel ellentétben az igazán kreatív munkát a kávé koffeinje lerontja, az inkább a koncentrált, jól meghatározott feladatok megoldását segíti. Ha valaki nem szereti a kávézókat, annak ajánlóm a következőt:

https://coffitivity.com/

 Kellemes kávézó hangulatot teremt ez a kis oldal.

A másik hasonló decibeles hangulatteremtő zaj az esőé. Az alábbi oldalon találjuk:

http://rain.simplynoise.com/

és végül egy oldal ahol nagyon sokféle háttér és egyéb hangforrásokat találhatunk:

http://mynoise.net/.

Remélem mindenki megtalálja az elméjének megfelelő háttérzajt.

hajrá

Ravi Mehta, Rui (Juliet) Zhu, and Amar Cheema: 

Is Noise Always Bad? Exploring the Effects of Ambient Noise on Creative Cognition? Journal of Consumer Research 2012 dec 04

   

KÁVÉmesék: A Van Halen sztori, avagy nem minden az aminek látszik

1974-ben alakult a négyfős banda és a 1978-ban megjelent albumuk a nagyon ötletes című ,Van Halen, mérföldkőnek számított a hard rock és a heavy metal történetében, olvashatjuk a Wikipédián. David Lee Roth énekes többször elhagyta, majd még többször visszatért a zenekarhoz, jelenleg is turnéznak. Ha valakit megkérdezzünk, hogy mit tud az együttesről, akkor a Jump jut eszünkbe, a Billboard 100 listán az első kemény rock szám aminek sikerült az első helyet elérnie. 

A Van Halen együttes koncertjei valóságos látványparádék voltak, hatalmas díszletekkel, fény és hangeffektekkel. Ehhez rengeteg felszerelést és hatalmas és biztonságos elektromos energia forrásokat igényeltek. 

A zenekar turnészerződése 53 oldalas volt, a technikai és biztonsági igények mellett a csapat különleges étel és ital kívánságait is tartalmazta. Páros napokon marhasült, sült csirke vagy lasagne lehetett a kaja, míg a többi napon steak és kínai ételek jöhettek. A szervírozás csak porcelán tányéron és fém evőeszközökkel mehetett, műanyag evőeszközök a közelben sem lehettek. A 40.oldalon a rágcsálnivalók között az M & M' cukorkák kaptak helyett, mégpedig egy szigorú előírással, barna színű nem lehetett köztük. 

Ez nem tűnik olyan bizarrnak a mai világunkban, amikor a hírek számtalan hasonló sztárallűrökről hallhat a médiákból.

Salamon király bölcsességéről mindenki hallott már. Két asszony egy napon szülte meg gyermekét, de az egyiküké meghalt, és ez az asszony kicserélte a halott csecsemőjét a másikkal. A két perlekedő nő a király elé került, hogy az tegyen igazságot az ügyben.

-Hozzatok egy kardot, és vágjátok két részre a gyermeket, és adjátok az egyik felét az egyik asszonynak , a másikat a másiknak. Az első asszony könyörgött a királynak, hogy ne tegyék inkább adják oda a másiknak élve a gyermeket. A másik asszony azonban elfogadta a kettévágást, se az enyém se a tied ne legyen. Az első, az igazi anya visszakapta gyermekét.

Mi köze van ennek a Van Halenhez? A bölcsesség nem mindig ilyen jól láthatóan és egyértelműen mutatkozik meg a mai korunk körülményei között. David Lee Roth énekes a koncert előkészületei során legelőször azt ellenőrizte, hogy a barna cukorkás követelésüket teljesítették e megfelelően, nem azért mert utálta azt a színt, vagy ízt, hanem egészen mást ellenőrzött ezzel. Azt mégpedig, hogy milyen figyelmesen olvasták el a szerződésüket, milyen felkészültségre számítson. Ha nem válogatták ki a barna cukorkákat, akkor lehet, hogy az elektromos hálózatokat sem készítették fel megfelelően a koncertre. Ez pedig életmentő lehetett.

 Stephen J. Dubner, Steven D. Levitt: Agyament gondolkodás

KÁVÉmesék: a jégkorszakok kialakulása, avagy a Einstein-Grimm testvérek magyarázata

Földünkön meghatározott időszakonként lehűlések következnek be, amelyek az egész golyóbist érintik  a sarkoktól az egyenlítőig. A Wikipédia szerint a kialakulásukat három fontos tényezőnek köszönhetik:

a légkör összetétele (általában azt mondják, főleg a szén-dioxid és metán mennyisége, de nagyon jelentős még a vízgőz)

a kontinensek elhelyezkedése

a bolygó pályájának vagy forgás tengelyének megváltozása , esetleg a Nap helyzete a galaxisunkban.

A tudomány gyakran melléfog, gyakran tévúton halad egy jelenség pontos megértésében, nem látja a fától az erdőt. Egy mellőzött, de tudományosan megalapozott elmélettel szeretnék most előállni, az Einstein- Grimm-brothers elvvel, ami tökéletesen lefedi és leírja a Föld ciklikus lehűlését.

Grimm testvérek egyik legismertebb meséjében egy királyfit békává varázsolnak, és azt csak egy szépséges királylány képes visszavarázsolni, általában egy csókjával, de ezt azt hiszem kizárhatjuk, más dolgok működnek itt. Lássuk. Feltételezzük, hogy egy nagy békáról van szó, a Földön élők közül a Góliát béka a legnagyobb, súlya akár 3-3.5 kg is lehet. Egy felnőtt férfi tömege 70-75 kg átlagosan, egy nem teljesen kifejlett, kb 20 éves királyfiról beszélünk, nem egy jómódban letöltött 50 éves, kigömbölyödött királyról. Vegyük 70 kg-nak. 

                                                                   70kg-3.5 kg=66.5kg

Einstein tömeg-energia ekvivalencia egyenlete alapján:

                                                              

Itt az energia az átalakításhoz ( a 3.5 kg békából 70 kg királyfi ) szükséges energiát jelenti:

                                                              E= 66.5 kg*3*1000000000000000000m2/s2, azaz 

6 exajoule, ami az USA 2009-es energia fogyasztásának a fele. Ezt egyetlen csókból, csókkal átadni hihetetlenek tűnik. Honnan szerzi a királylány ezt a hatalmas energiát? A legközvetlenebb környezetéből, a levegőből. A levegőt tartalmazó gázok folyamatosan mozgásban vannak, és ezt a mozgási energiát használhatjuk fel az átváltozáshoz. Feltételezve, hogy ideális gázról van szó, az átlag hőmérsékletet pedig 20 C fokban, ami 293 K foknak felel meg, felírva és kiszámolva a megfelelő egyenlet szerint (ezzel most nem fárasztom az olvasót) a Föld körüli levegő gáz tartalma elegendőnek bizonyul a béka királyfivá alakításához. Az egyetlen probléma az , hogy közben a levegő közel abszólut zérus( mínusz 273C) fokra hűlhet. Attól most tekintsünk el, hogy egyik jégkorszakban sem hűlt ennyire le a Föld. 

Ennél érdekesebb és fogósabb kérdés, hogy miért van a perióduság, miért 100 000 évenként van szükség  erre a metamorfózisra,  hogy egy békából királyfi legyen?

Yannic Chen: The Frog Prince Transformation, Journal of Interdisciplinary Science Topics, 2014 march 18.