Minden ember kreatív, ezzel nem
mondok új dolgot, de kevesen értik ezt meg. A kultúránkban velünk élő hamis
mítoszok sajnos az ellenkezőjét próbálják meg erősíteni, még pedig azt, hogy
csak néhány kiváltságosnak adatott meg ez, velük született a tehetségük, vagy
Isten ajándékozta azt nekik, kiválasztottaknak.
Próbáljunk meg leszámolni,
átalakítani ezt a képet a valóság bemutatásával, és természetesen kezdjük a legnagyobbal,
Mozarttal. Már 5 évesen kitűnően zenélt, nővérével és apjukkal a korszakuk
királyainak, nemességének szórakoztatásával körbeutazták Európát. Már 6 évesen
kisebb darabokat komponált zongorára és hegedűre. Született zseni volt,
másképpen ez nem lehetséges?
.jpg)
Mozart apukája korának elismert
zeneszerzője és zenetanára volt, aki nagyon korán, már 3 évesen elkezdte a kis
gyermekét oktatni. 6 éves korára egyes beszámolók, levelek alapján már több
mint 3000 óra leckét kapott a kis Mozart. Nemcsak az akkori korban, de jelenleg
is ritka, aki ilyen fiatalon kezdett el valamivel ilyen intenzíven foglalkozni,
de vajon ez a 3000 óra gyakorlás elégséges volt ahhoz, hogy tényleg kimagasló
műveket alkosson?
A zenészek egybehangzóan a 9.
számot viselő zongoraversenyét tartják az első eredeti és kimagasló művének. Az
első négy zongoradarabját 11 évesen szerezte, a következőket 16 éves korában,
de ezek egyike sem eredeti munka, egyszerűen más ismert szerzők műveinek
átdolgozása, átírása.
Az említett 9-es számú darabot 21
évesen írta, 18 évvel azután, hogy apja elkezdte tanítani. Ebbe a 18 évbe bőven
belefért a 10000 óra gyakorlás.
Nem volt zseniális kisgyerek, aki
tanulás nélkül ontotta magából a kiváló zeneműveket, neki is idő és energia kellett
ahhoz, hogy majd húsz év után valami eredetit alkosson.
Idő és energia(munka)= eredetiség(kreativitás).
Matthew Syed:Bounce
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése