Az anyatejről lesz szó, még pedig
egy olyan tulajdonságáról, amiről még kevesen tudnak, nincs még a köztudatban benne.
Nincs két olyan emlősfaj, amelynek
azonos lenne a tej összetétele, ez mindig különféle környezeti, viselkedésbeli,
és fejlődési faktorok által behatárolt, meghatározott tulajdonság. Az anya
táplálkozása, a környezet hőmérsékleti viszonyai, és a társaság is, amelyben él
fontos faktorok ebben az esetben. A legfontosabb azonban a kis kölyök, gyermek
fejlődési pályájának igényei, ha gyorsan növekvő állatkölyök vagy, akkor
fehérjékre, zsírra van szükséged, ha lassan érő típus, akkor viszont a
szénhidrátok biztosítják számodra, hogy egész nap aktívan mozogj, fejlődj. Ásványi
anyagok, vitaminok, immunofaktorok, hormonok és bacik is a tej építőanyagai, segítői az utód normális fejlődésének.
Mivel a hím és a nőstény, vagy
férfi és nő, másképpen növekszik, más a fejlődési pályájuk, elképzelhető, hogy
az anyatej összetétele ennek megfelelően más és más, ha fiú vagy lány a
gyermek?
Az emlős nőstények általában nagyobb
hímeket szülnek és azok nagyobbra nőnek a szoptatás során, és így nagyobb
igényük lehet a fehérjék és zsírokban gazdagabb anyatejre, ellentétben a
nőstényekkel.
A fenti hipotézis első
alátámasztó bizonyítékait 2005-ben találták meg a kutatók, egy szarvas faj
egyedeit követték 5 éven keresztül (természetesen nem a megszokott vad
környezetükben, hanem egy kifutóban) és arra jutottak, hogy bizony-bizony a hím
utódoknak készült tej mennyisége 12%-kal nagyobb és beltartalma, értsd fehérje,
is magasabb, mint a nőstények számára készült. A zsír és szénhidrát tartalma
azonosnak tekinthető, de mivel a fiúk többet szopiztak belőle, ezért több alapanyaghoz jutottak hozzá. Az ásványi anyagok összetétele is különbséget mutatott, a
kalcium és foszfor a hölgy utódok tejében volt magasabb arányban jelen, míg a
magnéziumra az uraknak volt nagyobb szükségük.
A rézusz majmok voltak a következő
páciensek a hipotézis tesztelésében. Ezt egy kaliforniai természeti park
egyedein vizsgálták. 106 anya-kölyök párosnál találtak eltérést a nemek
szerinti tejtermelésben. Egy kicsit bonyolították a problémát, mert további
faktorok is szerepet kaptak, miszerint azok a nőstények, akik először szültek
és az hím kölyök lett, magasabb zsírtartalmú tejet készítettek neki, mint akik
már túl voltak az első jövevényeken. Az első szülő nőstények a fehérje
mennyiségével sem spóroltak, az is sokkal magasabb volt náluk, mint a
másodikként szülőknél. Az első szülőknél a hímek 24%-kal energiadúsabb tejet
kapnak, mint ha nőstényként látták volna meg a napvilágot. Az anyukák jól
tudják, hogy a fiúk halandósága magas kölyökként, ezért igyekeznek minden tőlük
telhetőt megtenni érdekükben.Mi a helyzet, velünk, emberekkel?
Két tanulmány is vizsgálta ezt a
kérdést, 2005-ben Boston környéki hölgyekről állapították meg, hogy 25%-kal
energiadúsabb tejet termelnek a fiaiknak, mint a lányaiknak. Több probléma is
felmerült ezzel a kutatással kapcsolatban, rosszul mértek dolgokat, csak a tej
összetételére figyeltek, a tejtermelés mennyiségére nem, pedig az energia
mennyisége a tartalom mellet attól is függ, hogy mennyit esznek a gyermekek
belőle. Minden esetre ez az első kutatás, amelyben megvizsgálták, hogy a
fiúknak más tejet termelhet az anyjuk, mint a lányaiknak.
Fujita és kollégái kenyai nőkön
tesztelték és szintén azt találták, hogy a gazdagabb körülmények között élő nők
a fiaiknak több zsírt és energiát juttatnak a tejükön keresztül, a szegényebb
sorú nőknél azonban a lányok kaptak többet a jóból. Ami egyértelműen látszik
ebből a kutatásból, hogy a kulturális és gazdasági körülmények is közbeszólnak,
megváltoztatják a biológiai elvárásokat. Ha jók a körülmények, akkor a fiúkba
fektethettünk sok energiát, mert az éri meg, de ha rosszabbak, akkor inkább a
lányokat támogassuk.
Egy további spekuláció lehet az, hogy a fiúk
és lányok magatartási, viselkedésbeli különbségeik is innen származhatnak.
A fiúk a magasabb energiatartalmú tej fogyasztása miatt gyorsabban jóllaknak,
kevesebb időt töltenek anyjuk társaságában, a társas kapcsolataik ezért kissé
rosszabbul alakulhatnak, míg a lányok már ekkor is több időt töltenek anyjukon,
anyjukkal, ez pedig támogatja, elindítja az érzelmi és társas kapcsolataik kialakulását.
Irodalom:
Fujita M, Roth E, Lo YJ, Hurst C,
Vollner J, Kendell A. 2012. In poor families, mothers' milk is richer for
daughters than sons: A test of Trivers-Willard hypothesis in agropastoral
settlements in Northern Kenya. Am J Phys Anthropol. 149(1):52-9.
Gallego L, Gómez JA,
Landete-Castillejos T, Garcia AJ, Estevez JA, Ceacero F, Piñeiro V, Casabiell
X, de la Cruz LF. 2009. Effect of milk minerals on calf gains and sex
differences in mineral composition of milk from Iberian red deer (Cervus
elaphus hispanicus). Reproduction. 138(5):859-65.
Hinde K. 2009. Richer milk for
sons but more milk for daughters: sex biased investment during lactation varies
with maternal life history in rhesus macaques. Am J Hum Biol 21:512-519.
Hinde K. 2007. First-time macaque
mothers bias milk composition in favor of sons. Curr Biol 17:R958-R959.
Landete-Castillejos T, Garcia AJ,
López-Serrano FR, Gallego L. 2005. Maternal quality and differences in milk
production and composition for male and female Iberian red deer calves (Cervus
elaphus hispanicus). Behav Ecol Sociobiol. 57:267-274.
Lunn NJ, Arnould JPY. 1997.
Maternal investment in Antarctic fur seals: evidence for equality in the sexes?
Behav Ecol Sociobiol. 40: 351-362
Oftedal, O. T. & Iverson, S.
J. (1995). Phylogenetic variation in the gross composition of milks. In
Handbook of milk composition, (ed. R. G.Jensen), pp. 749–789. Academic Press,
New York .
Ono KA, Boness DJ. 1996. Sexual
dimorphism in sea lion pups: differential maternal investment, or sex-specific
differences in energy allocation? Behav Ecol Sociobiol. 38:31-41.
Powe CE, Knott CD,
Conklin-Brittain N. 2010. Infant sex predicts breast milk energy content. Am J
Hum Biol. 22(1):50-4.
Trivers RL, Willard DE. 1973.
Natural selection of parental ability to vary the sex ratio of offspring.
Science. 179(4068):90-2
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése