2015. március 1., vasárnap

Mikrovilágunk: a magzat fejlődése a bacikkal


Mind az időben, mind a koraszülött magzatokban ott vannak a kis megfigyelő bacik, érdekes, hogy a koraszülötteknél változatosabb és a mennyiségük is nagyobb, mint a normálisan, időben született gyermekeknél és az is meglepő, hogy a jelenlétük semmilyen komplikációt nem okoz. Más emlős fajoknál is sikerült kimutatni jelenlétüket a méhlepényből, így egy kicsit kétséges azon állatok léte, akik állítólag baci mentesek (egerek) már születésük után, és ezt a tulajdonságukat használják ki a további kutatásokban. A szájukon keresztül megfertőzött nőstényegerek magzati folyadékából sikerült azonosítani a megjelölt, fertőző mikrobákat. Valamilyen úton, de bejutnak.
Lehetséges, hogy léteznek olyan belső mechanizmusok, amelyek közvetlenül segítenek bizonyos egysejtűeket, hogy bejuthassanak az anyaméhbe és segítsenek a fejlődő magzatnak?

 A baci mentesen növekvő egereknek nagyon sok rosszul kialakuló szerveik vannak, amelyek gyakran emésztési és szaporodási problémákhoz vezetnek. Az immunrendszerük is abnormális, a lokális és szisztémás limfoid struktúráik is hibásan fejlődtek. Ha a frissen született baci mentes egereket a megfelelő bacikkal megfertőzik, akkor normális immunrendszerük alakul ki, stressz válaszuk is az elvártaknak megfelelően fejlődik. A bacik kellenek az egészséges szervezet kialakulásához. A vitaminok kritikusan befolyásolják az életünk első 3-4 évét, ilyen például a sokat emlegetett folsav. Ezt és más jelentős aminosavakat, dipeptideket is előállítanak a mikrobáink. Visszafordíthatatlan problémák esetében gyakran sokkal kevesebb és kevésbé diverz baci hálózattal találkozunk, ez is jelzi azok fontosságát. A folsavat már minden leendő anyuka szedi, és ezt nagyon jól teszik, de más anyagok is hasonlóan fontosak, ilyen például a linolsav, ami agyunk zsírsavainak 60%-át adja. Az alacsony bevitelt az autizmussal, az Alzheimerrel is összefüggésbe hozták már. A legújabb kutatások már nem mutatják ilyen fényesnek a linolsavat és bevitelét, de fontos megjegyezni, hogy ebben a kutatásban, eszerint az étkezéssel bevitt linolsav ronthatja a DHA és az arachidonsav felszívódását. Amiről mi értekezünk, az a bennünk élő bacik által előállított linolsavja. A bifidobaktériumok és a lactobacillusok is előállítják ezt a zsírsavat, nem lenne egyszerű ezeket a bacikat prebiotikumokkal támogatni és erősíteni az első két trimeszterben a várandóság alatt?

A születés után következő évekről és a bélflóra kapcsolatáról már nagyon sokat tudunk, a fogantatástól a születésig azonban lényegesen kevesebbet. Azt jól tudjuk, hogy az anya a placentán keresztül minden jóval ellátja gyermekét, a gyermek salakanyagait pedig elszállítja. Az első trimeszterben nemcsak a gyermek kezd el növekedni, hanem az anya melle is megnő, majd később további kilók rakódnak le a testén. De miért is szed fel a nő a gyermekénél és méhlepény tömegénél jóval több kilót, ami utána nehezen megy le? A bélflóra megadhatja a választ, az első harmadban a hölgyek bélflórája is nagy változásban van, egyesek aránya megnő, mások eltűnnek. Ez a folyamat nem véletlenszerű, hanem a vizsgálatok szerint egy irányba mutatnak.

Egy érdekes kísérletben az első trimeszterben lévő még változás előtt álló nők bélflórájával fertőztek meg steril egereket, míg az egerek egy másik csoportját a harmadik trimeszteres nők bélflórájával, ami már alaposan megváltozott azóta. A bacik megtelepedése után két hét alatt az utóbbi egerek már jóval nagyobbra nőttek, mint a társaik. Ezek szerint a bélflóra változása olyan irányba megy végbe, ami segíti az anyát, több energiához juttatja. Ennek lehetséges, hogy a mai, 21.században nincs haszna, de egy ínségesebb, kevesebb táplálékot tartalmazó korszakban, időszakban életről-halálról dönthetett.
 A terhességi cukorbetegséget is minden valószínűséggel kezelni illetve megelőzni lehet majd a jövőben, amint többet megtudunk a terhesség alatti bélflóra átalakulásáról.

Még egy példa, a születés időpontja, ez a kijelölt idő körül akár 2-3 hetes intervallumban bármikor megtörténhet. A születés előtt a vagina mikroflórája felkészül az eseményre, és/ vagy elindítja esetleg? Nem csodálkoznék ezen.



 A legtöbbször csak a bajt okozó fertőzésekről hallunk, az influenza agyi fejlődési gondokat okozhat, ami különféle depressziós, vagy esetenként skizofréniát okozhat.

Itt is vegyes kép alakulhatott ki bennünk, vannak a magzat fejlődéséhez elengedhetetlenül fontos fajok, míg ismerünk olyanokat, akik nagyon sok betegségeket, rendellenességeket hagynak maguk után.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése