Az utóbbi idők legnagyobb
felfedezése és kutatási területe az emberi testen, testben velünk élő
egysejtűek és az ember kapcsolata egészségben, betegségben. Vitaminokat,
tápanyagokat, aminosavakat állítanak elő és juttatnak a testünkbe meghálálva
azt, hogy nagyon kis kényelmes lakókörnyezetet biztosítunk számukra. Koszt
kvártély, de honnan jön a fűtés, és ki fizeti ennek a számláját?
Egyes virágokban, hasonlóan
hozzánk, gombafajok élnek, amelyek cukor lebontása folyamán nagy mennyiségű hőt
termelnek. A legtöbb kémia folyamat során nagyon sok hő vész el, sugárzódik ki
a környezetbe, bárminemű felhasználás nélkül. A gombák által termelt hőt
azonban a növény a hideg éjszakákon, többnyire virágzás idején, felhasználja,
és mintegy radiátort, amellett melegszik. A gazdanövény pusztán ezért tartja
ezeket a gombafajokat, sőt látja el nektárral a kritikus, hideg időszakokban.
Az emberi szervezetben 10x
mennyiségű idegen egysejtű él, mint a saját sejtjeink száma, a gyomorban, a
bélrendszerben, a szánkban, az agyunkban, még a sokáig sterilnek tekintett
anyaméhben is a fogantatástól kezdve ott vannak. A tudomány nagy erőkkel
igyekszik felderíteni szerepüket az életünkben.
Hőkalorimétert használva egy kis
tanulmányban megállapították, hogy egy tipikus anaerob baktérium 0.2x10-12
cal/sec energiát oszlat szét hő formájában a környezetében. Ha a számukat
is figyelembe vesszük, ami 1014 db bacit jelent, akkor bizony 20cal/
sec adódik, ami 72kcal/h. Feltételezve egy átlagos testsúlyt 72kg-ot, a
legújabb összegzések szerint Európában a magyarok a legelhízottabbak, és hogy
ez a hő szépen eloszlik az adott testben, bizony ez 1OC hőemelkedést
jelent. Ez hideg téli hajnalokon segíthet rajtunk melegen tartani csenevész
testünket.
Az érdekes események a kis testű
állatok esetén láthatunk, hiszen náluk a testük felszíne nagyobb a testükhöz
viszonyítva, mint a nagyobb állatoknak, több hőt veszítenek, és ezért nagy
szükségűk van a bacik által termelt hőre.
Na ezért is érdemes a beleinkben
élőket finom kajával jól tartani, mert nem csupán alapanyagokat kapunk vissza,
de még egy kis belső melegítést is.
Herrera et al: Nectar yeasts warm
the flowers of a winter blooming plant, Proceedings of the royal society B,
2014.sep 15.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése